Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint „visszasírjuk” majd a mostani deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az adóügyi és költségvetési intézkedések átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, amelyet valószínűleg 2025-ben fognak bevezetni – mondta kedden Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 17:322023. november 07., 17:32
2023. november 07., 17:412023. november 07., 17:41
Boloş kijelentette, biztos benne, hogy 2024-ben nem várhatók adóügyi módosítások. Hozzátette: a 2025-ben esedékes intézkedések azonban, amelyek az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásokat tartják majd szem előtt, olyanok lesznek, hogy „vissza fogjuk sírni” a kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő csomagot, amelyek egyébként számos megszorító intézkedést és adóemelést tartalmaznak.
A rendezvényen a liberális (PNL) tárcavezető emlékeztette a résztvevőket, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik, 2025-re vállalt mérföldköve az adóügyi reform. Elmondta, ennek révén teremtik majd elő a nyugdíjtörvényben és az egységes bértörvényben előirányzott változtatásokhoz szükséges forrásokat. Kifejtette, az árbevétel-arányos különadó – amelyet korlátozott időre, a miniszterelnök szerint egy évre vezettek be – közel 5 milliárd lejt hoz majd az államkasszára.
Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatás költségvetése duplájára emelkedik-e, Marcel Boloş azt felelte, az oktatásra elkülöníthető összegeket egyelőre nagyvonalakban becsülték meg, de meg tudja erősíteni, hogy az oktatásra kiutalt keret 57 százalékkal nőtt. „A kormány által idén nyáron elfogadott intézkedéseket figyelembe vesszük, persze felmerül a kérdés, hogy az új tanügyi törvény minden rendelkezését gyakorlatba ültetik-e. Erre egyelőre korai válaszolni, tekintve, hogy a nyugdíjtörvény is életbe lép. Még vizsgáljuk ezek gyakorlatba ültetését, de kérem, jegyezzenek meg egy számot: 57 százalékos költségvetés-növelés, az európai alapokból történő beruházásokkal és a PNRR-vel együtt” – mondta Marcel Boloş.
A pénzügyminiszter szerint az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetése körülbelül 4 milliárd lejjel 63 milliárd lejre fog nőni, amihez hozzáadódik az egészségügyi minisztérium rendelkezésére álló 25 milliárd lej. Az egészségügyi rendszer jövő évi költségvetési kerete tehát megközelíti a 90 milliárd lejt – ismertette Boloş.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
szóljon hozzá!