Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint „visszasírjuk” majd a mostani deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az adóügyi és költségvetési intézkedések átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, amelyet valószínűleg 2025-ben fognak bevezetni – mondta kedden Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 17:322023. november 07., 17:32
2023. november 07., 17:412023. november 07., 17:41
Boloş kijelentette, biztos benne, hogy 2024-ben nem várhatók adóügyi módosítások. Hozzátette: a 2025-ben esedékes intézkedések azonban, amelyek az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásokat tartják majd szem előtt, olyanok lesznek, hogy „vissza fogjuk sírni” a kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő csomagot, amelyek egyébként számos megszorító intézkedést és adóemelést tartalmaznak.
A rendezvényen a liberális (PNL) tárcavezető emlékeztette a résztvevőket, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik, 2025-re vállalt mérföldköve az adóügyi reform. Elmondta, ennek révén teremtik majd elő a nyugdíjtörvényben és az egységes bértörvényben előirányzott változtatásokhoz szükséges forrásokat. Kifejtette, az árbevétel-arányos különadó – amelyet korlátozott időre, a miniszterelnök szerint egy évre vezettek be – közel 5 milliárd lejt hoz majd az államkasszára.
Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatás költségvetése duplájára emelkedik-e, Marcel Boloş azt felelte, az oktatásra elkülöníthető összegeket egyelőre nagyvonalakban becsülték meg, de meg tudja erősíteni, hogy az oktatásra kiutalt keret 57 százalékkal nőtt. „A kormány által idén nyáron elfogadott intézkedéseket figyelembe vesszük, persze felmerül a kérdés, hogy az új tanügyi törvény minden rendelkezését gyakorlatba ültetik-e. Erre egyelőre korai válaszolni, tekintve, hogy a nyugdíjtörvény is életbe lép. Még vizsgáljuk ezek gyakorlatba ültetését, de kérem, jegyezzenek meg egy számot: 57 százalékos költségvetés-növelés, az európai alapokból történő beruházásokkal és a PNRR-vel együtt” – mondta Marcel Boloş.
A pénzügyminiszter szerint az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetése körülbelül 4 milliárd lejjel 63 milliárd lejre fog nőni, amihez hozzáadódik az egészségügyi minisztérium rendelkezésére álló 25 milliárd lej. Az egészségügyi rendszer jövő évi költségvetési kerete tehát megközelíti a 90 milliárd lejt – ismertette Boloş.
A 2024 augusztusában kifizetett, gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlékok összege 1,173 milliárd lejre rúgott – derül ki az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) szombaton közzétett adataiból.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Bár Székelyföld országos szinten rendszerint a hátsó fertályban található, amikor fizetésekről van szó, Erdélyben is találni olyan megyét, ahol még kisebb az átlagbér. Fizetések tekintetében továbbra is Kolozs megye áll a legjobban Erdélyben.
Felpörgött a romániai autógyárak termelése a július–augusztus időszakban, és először fordult elő, hogy Craiován több jármű készült, mint Mioveni-ben – irányította rá a figyelmet a Profit.ro.
Újra rekordot döntött az arany ára: a nemesfém grammjának árfolyama pénteken 2,3241 lejjel (0,63 százalékkal) 373,3536 lejre emelkedett a Román Nemzeti Bank (NBR) által csütörtökön közölt 371,0295 lejről.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg.
Ha késne a repülő, vagy egyenesen törölnék a járatot, jó tudni, hogy milyen lehetőségek léteznek jogorvoslatra anélkül, hogy egy behajtónak tetemes összeget kellene lepengetni. Ebben nyújt segítséget a fogyasztóvédelem friss útmutatója.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!