Feljegyzendő tények. Novák Katalin szerdán Klaus Iohannist fogadta a Sándor-palotában
Fotó: Presidency
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz, külön Magyarország esetében pedig 1 a 17-hez – közölte a Ziarul Financiar. A gazdasági lap címlapsztorija akár Klaus Iohannis román államfő szerdai budapesti látogatása „apropójaként” is szolgálhat, hiszen a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen természetesen terítékre került a Bukarest által nehezményezett, Erdélyt és a Partiumot érintő magyar gazdaságfejlesztési program is.
2023. október 12., 17:532023. október 12., 17:53
A nyomtatott lap címlapsztorijának internetes ajánlója csütörtökre virradó éjszaka került fel a Zf.ro portálra. Ebben kiemelik: a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb kimutatásai szerint 2022 végén a Romániából érkező közvetlen beruházások összesen 420 millió eurót tettek ki a kommunista blokk másik négy volt állama, Magyarország, Bulgária, Csehország és Lengyelország esetében, míg fordítva – tehát az említett négy országból Romániába – 5,1 milliárd eurót fektettek be, azaz minden 12 euró után egyet „kapnak vissza”. A cikkhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy
Miközben Bulgária esetében nincs ekkora különbség, de ez esetben is Románia adja a kevesebbet (253,6 millió/400 millió), Csehországra (8,4/962 millió euró) és Lengyelországra (3,1 millió/1,066 milliárd euró) tekintve már óriási kilengést mutat a mérleg nyelve.
A Ziarul Financiar emlékeztet: 1989-ben Románia a többi négy országgal „karöltve” szabadult a kommunizmusból, a nyugati kapitalizmus felé véve az irányt. Azonban a lapnak nyilatkozó Aurelian Dochia pénzügyi elemző szerint főleg Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hamarabb tudott külföldi tőkét bevonzani, miközben Romániának nem sikerült megbízható befogadó közeget kínálnia az elhúzódó átmeneti időszak miatt. Ráadásul az említett országokban a helyiek hamar „eltanulták a szakmát” a nyugatiaktól, és előbbiek is beléptek más piacokra.
– értékelt az elemző.
Ettől függetlenül ma virágzónak tekintik például a magyar–román gazdasági együttműködést – ez a két ország államfőjének szerdai budapesti találkozóján is elhangzott. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis is úgy vélte: a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Amint arról beszámoltunk, a román államfő a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programjára is kitért, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás nem változott: továbbra is etnikai alapú diszkriminációt és jóváhagyási, azaz kontrollszerepet emleget.
Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket” – szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására „Románia teljes területén”, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás