Feljegyzendő tények. Novák Katalin szerdán Klaus Iohannist fogadta a Sándor-palotában
Fotó: Presidency
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz, külön Magyarország esetében pedig 1 a 17-hez – közölte a Ziarul Financiar. A gazdasági lap címlapsztorija akár Klaus Iohannis román államfő szerdai budapesti látogatása „apropójaként” is szolgálhat, hiszen a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen természetesen terítékre került a Bukarest által nehezményezett, Erdélyt és a Partiumot érintő magyar gazdaságfejlesztési program is.
2023. október 12., 17:532023. október 12., 17:53
A nyomtatott lap címlapsztorijának internetes ajánlója csütörtökre virradó éjszaka került fel a Zf.ro portálra. Ebben kiemelik: a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb kimutatásai szerint 2022 végén a Romániából érkező közvetlen beruházások összesen 420 millió eurót tettek ki a kommunista blokk másik négy volt állama, Magyarország, Bulgária, Csehország és Lengyelország esetében, míg fordítva – tehát az említett négy országból Romániába – 5,1 milliárd eurót fektettek be, azaz minden 12 euró után egyet „kapnak vissza”. A cikkhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy
Miközben Bulgária esetében nincs ekkora különbség, de ez esetben is Románia adja a kevesebbet (253,6 millió/400 millió), Csehországra (8,4/962 millió euró) és Lengyelországra (3,1 millió/1,066 milliárd euró) tekintve már óriási kilengést mutat a mérleg nyelve.
A Ziarul Financiar emlékeztet: 1989-ben Románia a többi négy országgal „karöltve” szabadult a kommunizmusból, a nyugati kapitalizmus felé véve az irányt. Azonban a lapnak nyilatkozó Aurelian Dochia pénzügyi elemző szerint főleg Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hamarabb tudott külföldi tőkét bevonzani, miközben Romániának nem sikerült megbízható befogadó közeget kínálnia az elhúzódó átmeneti időszak miatt. Ráadásul az említett országokban a helyiek hamar „eltanulták a szakmát” a nyugatiaktól, és előbbiek is beléptek más piacokra.
– értékelt az elemző.
Ettől függetlenül ma virágzónak tekintik például a magyar–román gazdasági együttműködést – ez a két ország államfőjének szerdai budapesti találkozóján is elhangzott. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis is úgy vélte: a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Amint arról beszámoltunk, a román államfő a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programjára is kitért, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás nem változott: továbbra is etnikai alapú diszkriminációt és jóváhagyási, azaz kontrollszerepet emleget.
Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket” – szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására „Románia teljes területén”, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás