„Az európai előírások alkalmazását követően legfeljebb a jelenlegi szereplők 40 százaléka marad meg a piacon. Ez azt jelenti, hogy a mostani tízezerből, amelyből csak Bukarestben kétezer működik, legtöbb négyezer maradhat talpon” – vélte a szakértő. Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai ingatlanügynökségeinek képviselőivel közösen idén készül kidolgozni és gyakorlatba ültetni azt az előirányzatot, amely az Unió területén lesz hivatott szabályozni az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek tevékenységét. A tervezet, amelyen jelenleg is dolgoznak, leszögezi, milyen feltételek mellett foglalkozhat valaki ingatlanközvetítéssel, emellett azt is szabályozza, milyen szakmai követelményeknek kell megfelelniük az ingatlanügynökségeknek.
A szakértők véleménye szerint az új kritériumok bevezetése nyomán jelentős mértékben csökken az ingatlanközvetítő cégek, illetve a szakképesítés nélküli ingatlanközvetítők száma, ugyanakkor a szakképesített ingatlanügynökök számára előnyökkel is jár. Így például azok, akik megfeleltek a szakképesítést felmérő vizsgákon, az Unió bármely tagállamában gyakorolhatják szakmájukat, a diplomát ugyanis mindenhol elismerik majd.
A jelentősebb ingatlanközvetítő cégek képviselői üdvözlik a tervezetet, úgy vélik ugyanis, hogy az ügynökök magasabb szakmai felkészültsége bizonyos minőségi követelmények megjelenését is eredményezi majd a szektorban. George Dimitriu, a PYF ingatlanügynökség igazgatója szerint az új intézkedés már csak azért is jótékonynak tekinthető, mert eddig gondot jelentett az ügynökségek számára a felkészült munkatársak kiválasztása és megtartása. „Jelenleg Romániában nincs törvényi szabályozás az ingatlanközvetítői piacon, az ingatlanügynökök státusát és szerepét sem rögzíti semmilyen hivatalos dokumentum. Mindenki azt hiszi, hogy alkalmas erre a feladatra, de ez nem igaz” – szögezte le Dimitriu.
B. L.
Az ügynököknek kedvez az aszály
Az aszály nyomán az idei év egyik leggyümölcsözőbb befektetésévé vált a termőföldek felvásárlása. A szárazság által leginkább sújtott déli megyékben élők már a valós érték egyharmadáért, hektáronként 1000 lejért is hajlandók túladni földjeiken. Egyes ügynökségek ezt kihasználva, főleg a lakott területek közelében fekvő földterületeket vásárolják fel, amelyek értéke az előrejelzések szerint jelentős mértékben megugrik az elkövetkező években.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.