Megélhetési bérmatek: a sztrájkra kész romániai tanárok fizetése számokban és európai összehasonlításban

„Képtelenség, hogy 2023-ban egy kezdő tanár 2500 lejt keressen, miközben egy szakképzetlen munkás 4000-et” – jelentette ki Simion Hăncescu, az egyik legnagyobb érdekvédelmi képviselet vezetője, miután kedden bejelentették: szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.

Képtelenség, és mégis igaz. Ennek az „igaz igazságtalanságnak” szeretnének most minden áron véget vetni a romániai közoktatásban dolgozók, akiknek mintegy háromnegyede támogatásáról biztosította az általános munkabeszüntetést is kilátásba helyező három legnagyobb szakszervezeti tömböt.

Nem közeledtek az álláspontok: hétfőtől általános sztrájkot hirdettek a tanügyi szakszervezetek

Hétfőtől általános sztrájk lesz a tanügyben – jelentették be a romániai oktatási szakszervezetek képviselői, miután egyeztettek a kormány képviselőivel.

Utóbbiak képviselői emlékeztettek:

mind Sorin Câmpeanu egykori, mind Ligia Deca jelenlegi oktatási miniszter ígéretet tett arra, hogy a kezdő tanárok a bruttó átlagbérnek megfelelő 6789 lejes fizetést kapnak – ami csaknem 4000 lejt jelentene „kézbe” –, de semmi konkrét előrelépés nem történt ez irányban.

A tanügyi szakszervezetek emellett az elnapolt béremelések folyósítását, a bérpótlékok kifizetését, az ingázási költségek elszámolását, a letelepedési támogatás, illetve a munkaszerződésben megszabott pihenőszabadság biztosítását, a mégis ledolgozott napokért járó túlórapénz kifizetését követelték. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy a kidolgozás alatt álló új közalkalmazotti bértörvény az oktatás társadalmi jelentőségét tükröző, az országos átlagbér szintjén kezdődő, valamint azt meghaladó bérkategóriákat állapítson meg a tanárok számára.

Szerdán figyelmeztető, jövő hétfőn általános sztrájkot robbantanak ki a tanügyben

Szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.

Közben Ligia Deca oktatási miniszter tárgyalásokra invitálta a szakszervezeti vezetőket, és reményét fejezte ki, hogy nem lesz általános sztrájk.

Mindenesetre a helyzet valóban tarthatatlan, hiszen egyértelmű, hogy manapság önállóan képtelenség tisztességesen megélni 2500 lejből. Ezt bizonyítja számos statisztikai adat is: az összeg mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az úgynevezett minimális fogyasztói kosár értékénél, amely elengedhetetlen a decens életvitelhez.

Tavaly október 5-én, a tanárok világnapján az Eurydice nevű hálózat – mely az Európai Bizottság égisze alatt működik, és az államok oktatási rendszereit vizsgálja – összehasonlító jelentést közölt a kontinens különböző országaiban biztosított kezdő tanári fizetésekről. Nem meglepő módon Románia a sereghajtók között kullog, és ez még akkor is sokatmondó, ha a kutatás 2021-es adatokat dolgozott fel, azóta pedig enyhén nőttek a bérek Romániában.

Az Eurydice hálózat legfrissebb, témába vágó jelentése szerint az óvodai és elemi iskolai oktatásban dolgozó pedagógusok tekintetében

az Európai Unió tagállamai közül csak Lengyelországban és Bulgáriában alacsonyabb a kezdőfizetés, mint Romániában: nálunk 8027 euró volt az éves bruttó kereset, a lengyeleknél 7908, déli szomszédainknál pedig 7731. Magyarország sem állt messze, 8063 euróval.

Az egész kontinensre kiterjesztett vizsgálat adatai szerint a közoktatási intézményekben az alsó középfokú oktatásban (ISCED 2) a hivatalos éves bruttó kezdő fizetések 2020/2021-ben az albániai 4233 eurótól a luxemburgi 69 076 euróig terjedtek – utóbbi csaknem kilencszerese a romániai bérnek. Az Európai Unió országaiban a tanárok átlagfizetése 25 055 euró volt évente, ami több mint háromszorosa a nálunk alkalmazottnak.

A kutatás vásárlóerő-egység (PPS) szerint is megvizsgálta a bérezéseket (egy PPS-egységgel elméletileg minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni), ami némileg kiegyenlíti az országok közötti megélhetési költségkülönbségeket. E téren Románia valamivel jobban áll: a kezdő fizetés PPS-be „átszámolva” 16 365, ami magasabb a Görögországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Lettországban és Szlovákiában mért értéknél is. Ezen a listán Németország áll az élen (50 357), Albánia pedig a végén (7824).

A vizsgálatban a minimálbérrel is összevetették a kezdő tanári kereseteket. Ez az arány (a bruttó tanári fizetést elosztották a bruttó minimálbérrel) Németországban a legmagasabb: 2,8, és Lengyelországban a legalacsonyabb: 1,1, azaz itt nagyon közel áll a bér a minimális keresethez. E téren Románia és Magyarország egyaránt 1,5-ön állt.

Miközben a romániai óvodai és elemi oktatásban dolgozók kezdőfizetését éves bruttó 8027 eurón mérték a Eurydice szakemberei, az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában tanítókét 8818 euróban határozták meg. A jelentés szerint – a 2021-es körülmények között – valamennyi oktató legalább tízéves munkaviszonnyal a háta mögött érhette volna el a 10 ezer eurót meghaladó bruttó éves fizetést.

Azóta történtek előrelépések Romániában is, viszont sokáig halasztották a fizetések új bértábla szerinti számolását.

Pedig utóbbi sem túl bőkezű: eszerint jelenleg például az 1-es fokozati vizsgával és legalább 25 éves szakmai tapasztalattal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus alapfizetése bruttó 5517, azaz nettó 3227 lej (ez kiegészülhet bizonyos pótlékokkal), míg egy kezdő tanáré bruttó 4098, azaz nettó 2424 lej. Egy egyetemi professzor 25 évnyi munka után 10 880, azaz nettó 6365 lejes alapfizetéssel számolhat, miközben egy asszisztens a kezdő tanárokéhoz hasonló bért kaphat.