Fotó: Bnr.ro
A Román Nemzeti Bank (BNR) arra számít, hogy idén az éves inflációs ráta a vártnál gyorsabban csökken, különösen a harmadik negyedévtől kezdődően, mégpedig az energiaárak korlátozásának és kompenzálásának 2025. március 31-ig történő meghosszabbítása és 2023. január 1-jétől hatályba lépett módosításai miatt.
2023. február 09., 23:202023. február 09., 23:20
2023. február 09., 23:572023. február 09., 23:57
A bukaresti jegybank csütörtöki közleménye szerint az infláció az előrejelzettnél közel kilenc hónappal korábban, már a harmadik negyedévben egy számjegyűvé mérséklődik, decemberben a vártnál jóval kisebb szintre csökken, majd a jövő év második félévében lassul a csökkenése. A BNR szerint az energiaár-korlátozás és -kompenzálás új rendszere mellett az infláció várható csökkenéséhez az egyre erősebb bázishatások és egyes nyersanyagárak lefelé irányuló korrekciói is jelentősen hozzájárulnak,
A jegybank szakértői ugyanakkor úgy vélik, hogy az ukrajnai háború és a kapcsolódó szankciók továbbra is jelentős bizonytalanságot és kockázatot jelentenek a gazdasági kilátások szempontjából, beleértve az infláció középtávú alakulását is, elsősorban a lakosság és a befektetők bizalmára és jövedelmeire gyakorolt hatásokon keresztül.
A BCR közgazdászai lefelé módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket: az új cél 8 százalék a korábban becsült 8,7 százalék után. Az infláció leglátványosabban a második negyedévben fog csökkenni Romániában a friss prognózis szerint.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett közleményben a BNR emlékeztetett arra, hogy az EU helyreállítási alapjához való hozzáféréshez Romániának bizonyos célkitűzéseket és mérföldköveket kell teljesítenie. Kockázatokat hordoz ugyanakkor a központi bank szerint a kormány költségvetési politikája is, tekintettel egyrészt a 2023-ra kitűzött költségvetési hiánycél teljesítésére, a túlzott hiány esetén várható megszorításokra, másrészt az idei lakosság- és vállalattámogatási intézkedéscsomagokra a továbbra is nehéz gazdasági és társadalmi környezetben.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa csütörtöki monetáris politikai tanácskozásán nem módosította az alapkamatot, amely így 7 százalékon maradt. A BNR változatlanul 8 százalékon tartotta a lombard hitel kamatát, és 6 százalékon a letéti rátát. A következő negyedévi inflációs jelentését a jegybank 2023. február 15-én teszi közzé.
Mint arról beszámoltunk, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) közgazdászai is lefelé módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket: az új cél 8 százalék a korábban becsült 8,7 százalék után. Az infláció leglátványosabban a második negyedévben fog csökkenni Romániában a kereskedelmi bank friss prognózisa szerint.
Idén márciustól fokozatosan csökkeni fog az infláció, a kormány célkitűzése az, hogy év végre egy számjegyűvé mérséklődjék a pénzromlás – jelentette be Adrian Câciu pénzügyminiszter szerdán a parlamentben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!