Fotó: Energiaügyi minisztérium/Facebook
Elindult szerdán a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a Hidroelectrica részvényeivel történő kereskedés, miután Románia eddigi legnagyobb részvényjegyzése keretében egy héttel ezelőtt lezárult a nyilvános ajánlattétel az energiavállalat papírjaira.
2023. július 12., 17:492023. július 12., 17:49
2023. július 12., 17:562023. július 12., 17:56
Az ország legnagyobb energiavállalata az előzetes várakozásoknak megfelelően teljesít: a 104 lejes kibocsátási ár 10 százalékkal, 115 lejre is nőtt részvényenként az első órákban, és a Hidroelectrica papírjaival való kereskedés volumene rövid idő alatt meghaladta a félmilliárd lejt. A Hidroelectrica részvényeinek tőzsdére vezetése alkalmából jóformán a teljes román kormány, a jegybank (BNR) elnöke, a romániai pénzügyi világ képviselői megjelentek a bukaresti börzén.
A vállalat papírjainak 20 százalékát kitevő 9,4 milliárd eurós nyilvános részvénykibocsátás rekord a román értékpapír-piacon, de ennél nagyobb kezdeti nyilvános ajánlattétel (IPO) nem volt még idén más európai tőzsdén sem. Az idei legnagyobb kaliberű európai tőzsdei bevezetés során a Franklin Templeton érdekeltségébe tartozó kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) 8,1 milliárd lejért, azaz 1,8 milliárd dollárért adta el 17,3 százalékos pakettjét, amelynek egyötöde került lakossági befektetők kezébe.
Elindul szerdán reggel a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a Hidroelectrica részvényeivel történő kereskedés, miután Románia eddigi legnagyobb részvényjegyzése keretében egy héttel ezelőtt lezárult a nyilvános ajánlattétel az energiavállalat papírjaira.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése alkalmából a Bukaresti Értéktőzsdén szervezett eseményen történelmi pillanatnak nevezte Románia számára a Hidroelectrica tőzsdei bevezetését, amely szerinte azt bizonyítja, hogy többségi állami tulajdonban lévő vállalatok is képesek lehetnek kiemelkedő teljesítményre. „A Hidroelectrica tisztességes áron szolgáltat elektromos áramot, és megvédi a polgárokat az energiaválságtól” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu szerint a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése a külföldi tőke bevonásával hozzájárul a román gazdaság fejlődéséhez, ráadásul a szigorú tőkepiaci szabályok és átláthatóság követelménye szavatolja a társadalmi és környezeti felelősségvállalást. A vilniusi NATO-csúcson tartózkodó Klaus Iohannis levélben üdvözölte a Hidroelectrica tőzsdei bevezetését, amely szerinte újabb mérföldkő a BVB működésében, a román tőkepiac érettségét bizonyítja és növeli a külföldi befektetők bizalmát a román értékpapírokban.
Szinte a teljes kormány, a jegybank vezetősége és a pénzvilág képviselői kivonultak az értéktőzsdén rendezett eseményre
Fotó: Gov.ro
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Bukaresti Értéktőzsde piaci kapitalizációja meghaladta a 200 milliárd lejt, a befektetők száma pedig az elmúlt években több mint 2,5-szeresére nőtt. Emellett a már jegyzett tíz energia- és földgázipari vállalat piaci tőkeértéke meghaladja a 70 milliárd lejt, ami a teljes piac egyharmadát teszi ki.
Borbély Károly, a 182 vízerőművet és nyolc különböző telepen elhelyezett, 108 megawattóra kapacitású napelemparkot működtető társaság felügyelőbizottságának tagja a Krónikának elmondta, a szabályok szerint 12 hónapig a román államnak nem szabad áruba bocsátani további Hidroelectrica-részvényeket a piacon, szerinte ugyanakkor egy év elteltével meg kell megfontolni, miként járjanak el a továbbiakban. Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai eseményen arról beszélt, hogy a Hidroelectrica román tulajdonban marad, vagyis az állam a továbbiakban is megőrzi 80 százalékos tulajdonrészét a vállalatban. Különben a vállalatnak tavaly több mint 9 milliárd lejes bevétele, illetve több mint 4 milliárd lejes nyeresége volt, és 2030-ig több mint 7 milliárd euróra becsült beruházásokat tervez.
Amint azt néhány nappal ezelőtt beharangoztuk, megkezdődött a legnagyobb román energiavállalat, a Hidroelectrica kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele, július 4-éig tart a részvényjegyzési időszak a kis- és intézményi befektetők számára.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
szóljon hozzá!