Országszerte bővül a meglévő autópálya-hálózat
Fotó: MTI
Magyarország jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik, azonban mindezek bővítése már régóta tervben van. Összeállításunkban számba vesszük a magyar sztrádahálózat fejlesztési terveit.
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
A magyar kormány egyik stratégiai célja, hogy minden megyei jogú város megközelíthető legyen 2x2 sávos gyorsforgalmi úton. Az ismét napirendre került M100-as gyorsforgalmi út célja, hogy az M1-es autópályát 32,3 km hosszon összekösse Komárom-Esztergom legjelentősebb városával, Esztergommal, tájékoztat az autopalyamatrica.hu portál.
Az M100-as megvalósítása már évtizedek óta napirenden van, azonban számos külső tényező figyelembevétele miatt a budapesti kormány 2021-ben felfüggesztette a beruházásokat, amely az M100-as autópálya építésére is kiterjedt. Az ismét napirendre került terv szerint
A magyar autópálya-hálózattal kapcsolatos híreket összegző portál szerint több más sztrádaszakasz bővítése, fejlesztése is napirenden van.
Az M3-as autópálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának 3 sávossá bővítése előtt a nagyarányú tranzitforgalom miatt fontos, hogy először az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó (Kisújszállás-Berettyóújfalu) elemei elkészüljenek. Ennek függvényében az M3-as bővítését előreláthatóan 2026 helyett 2031-ben kezdhetik el.
A hiányzó szakaszt (Kisujjszállás és Berettyóújfalu között) a tervek szerint 2029-ben kezdik el építeni.
Az M6-os autópálya hiányzó része 2024-ben bár elkészült, azonban az a horvát határnál véget ér a horvát autópálya hiánya miatt. Azonban, ha elkészül a horvát szakasz is, akkor várhatóan 2025-től Budapesttől egészen Bosznia-Hercegovina határáig autópályán el lehet majd jutni.
Az M44-es autópálya építése két fő szakaszban zajlik. Az első, a Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszt 2023-ban átadták. A második, a Kecskemét és Szentkirályi közötti szakasz kivitelezése várhatóan 2025-ben készül el, ezzel Békéscsaba is közvetlen összeköttetésbe kerül az országos hálózattal.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!