Országszerte bővül a meglévő autópálya-hálózat
Fotó: MTI
Magyarország jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik, azonban mindezek bővítése már régóta tervben van. Összeállításunkban számba vesszük a magyar sztrádahálózat fejlesztési terveit.
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
A magyar kormány egyik stratégiai célja, hogy minden megyei jogú város megközelíthető legyen 2x2 sávos gyorsforgalmi úton. Az ismét napirendre került M100-as gyorsforgalmi út célja, hogy az M1-es autópályát 32,3 km hosszon összekösse Komárom-Esztergom legjelentősebb városával, Esztergommal, tájékoztat az autopalyamatrica.hu portál.
Az M100-as megvalósítása már évtizedek óta napirenden van, azonban számos külső tényező figyelembevétele miatt a budapesti kormány 2021-ben felfüggesztette a beruházásokat, amely az M100-as autópálya építésére is kiterjedt. Az ismét napirendre került terv szerint
A magyar autópálya-hálózattal kapcsolatos híreket összegző portál szerint több más sztrádaszakasz bővítése, fejlesztése is napirenden van.
Az M3-as autópálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának 3 sávossá bővítése előtt a nagyarányú tranzitforgalom miatt fontos, hogy először az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó (Kisújszállás-Berettyóújfalu) elemei elkészüljenek. Ennek függvényében az M3-as bővítését előreláthatóan 2026 helyett 2031-ben kezdhetik el.
A hiányzó szakaszt (Kisujjszállás és Berettyóújfalu között) a tervek szerint 2029-ben kezdik el építeni.
Az M6-os autópálya hiányzó része 2024-ben bár elkészült, azonban az a horvát határnál véget ér a horvát autópálya hiánya miatt. Azonban, ha elkészül a horvát szakasz is, akkor várhatóan 2025-től Budapesttől egészen Bosznia-Hercegovina határáig autópályán el lehet majd jutni.
Az M44-es autópálya építése két fő szakaszban zajlik. Az első, a Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszt 2023-ban átadták. A második, a Kecskemét és Szentkirályi közötti szakasz kivitelezése várhatóan 2025-ben készül el, ezzel Békéscsaba is közvetlen összeköttetésbe kerül az országos hálózattal.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!