Fotó: Jakab Mónika
Bő másfél év alatt egyetlen jelentést, magyarázatot sem közölt az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottság.
2023. április 19., 13:022023. április 19., 13:02
2023. április 19., 13:062023. április 19., 13:06
A testület még 2021 szeptemberében alakult, az első nagy dráguláshullám okozta ijedtség nyomán, miután a gáz- és villanyszámlák értéke egyaránt meredeken növekedni kezdett.
– derül ki a Wall-street.ro cikkéből. A gazdasági portál a testület egyik alelnökét, Cristian Bordeit faggatta arról, miért nem adtak ki egyetlen jelentést sem.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője úgy vélte, az efféle különbizottságok nem feltétlenül az igazságot keresik, hanem egy olyan előfeltételezést próbálnak igazolni, mely az éppen hatalmon lévő politikai erők érdekeit szolgálja. Az ellenzéki politikus szerint jelen esetben azt kellett volna bebizonyítani, hogy az energiadrágulásért a piac liberalizációja, illetve a szolgáltatók és kereskedők tehetők felelőssé, „akik spekulánsként akarnak pénzt csinálni a nép kárára”.
Ám az ágazatban érdekeltek meghallgatásai során Bordei szerint kiderült, „nem lehet kihozni az elvártat”. Ezért meg szerették volna hosszabbítani az eredetileg három hónapos időtartamra létrehozott vizsgálóbizottság működési idejét, ám a kérés azóta sem került fel a parlament két házának együttes ülései napirendjére.
Az USR képviselője egyébként a Wall-street.ro portálnak felidézte, az árliberalizációnak már 2018-ban meg kellett volna történnie Romániában, ám 2021. január elsejéig halogatták, amikor már kötelezettségszegési eljárás fenyegette az országot. Viszont ha időben meglépik, a piac másként, ellenállóbban reagált volna tavalyelőtt a külső, globális tényezők okozta nyomásra, úgynevezett tökéletes viharra, mely a gyenge belföldi adottságokkal, intézkedésekkel találkozva jelentős dráguláshullámot indított el.
Cristian Bordei kifejtette, 2021-ben, a pandémia okozta korlátozások feloldásakor robbanásszerűen megnőtt az energiaigény, ami alapból drágulást okozott a nemzetközi piacokon. Fokozta a helyzetet az átlagosnál hidegebb tél és tavasz, kevesebb szél fújt, nagyobb igény mutatkozott a földgázra az energiatermelés terén. Majd kitört az ukrajnai háború.
az USR képviselője elhibázottnak tartja az árak mesterséges kordában tartását, a kormány által bevezetett kompenzációt, illetve az árplafont is, amelyek csak a fogyasztók zsebét kímélik ideiglenesen, de a piaci árakra nincsenek kedvező hatással.
Ugyanakkor sokat ártott az energiáért folyó „harc” is, amit a szolgáltatók vívtak. Utóbbiak kötelesek voltak minden jelentkező fogyasztóval szerződést kötni, de közben az energiatermelők kijátszották a szolgáltatókat: felmondták a meglévő szerződéseket, hogy nagyobb árakat csikarjanak ki. A szolgáltatóknak pedig emiatt sokszor az úgynevezett azonnali (spot) piacon kellett beszerezniük a szükséges mennyiséget, jóval drágábban. Ezt egyébként részlegesen orvosolta egy tavalyi, a központosított beszerzést szabályozó sürgősségi kormányrendelet.
A Wall-street.ro portálnak nyilatkozva leszögezte: nagyon sokat veszítettünk a fekete-tengeri kontinentális talapzatban található gáz kitermelésének halogatásával. „Jobban hangzott: nem engedjük, hogy a külföldiek nyerészkedjenek a mi nyersanyagunkból. És mi lett az eredménye? Nőtt az orosz gáz importja” – érzékeltette a honatya. Aki szerint sokkal könnyebb külföldiekkel, spekuláns szolgáltatókkal riogatni a népet, őket okolni a magas számlák miatt, hiszen a szavazás „sajnos érzelmi, és nem racionális alapon történik”. Érzelmeket pedig sokkal könnyebb ilyen elméletekkel előidézni, és sokkal könnyebb a hibákat és sikertelenségeket is palástolni ezáltal – vélekedett a parlamenti különbizottság alelnöke.
Amelynek egyébként magyar titkára is van Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője személyében, aki amúgy az alsóház ipari szakbizottságának elnöke. Az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgálni hivatott, 15 tagú parlamenti különbizottság elnöke Daniel-Cătălin Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
szóljon hozzá!