Lekapcsolták a villanyt az energiaárak drasztikus növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottságnál

•  Fotó: Jakab Mónika

Fotó: Jakab Mónika

Bő másfél év alatt egyetlen jelentést, magyarázatot sem közölt az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottság.

Páva Adorján

2023. április 19., 13:022023. április 19., 13:02

2023. április 19., 13:062023. április 19., 13:06

A testület még 2021 szeptemberében alakult, az első nagy dráguláshullám okozta ijedtség nyomán, miután a gáz- és villanyszámlák értéke egyaránt meredeken növekedni kezdett.

Csakhogy a vizsgálóbizottság azóta sem szolgáltatott semmiféle magyarázatot

– derül ki a Wall-street.ro cikkéből. A gazdasági portál a testület egyik alelnökét, Cristian Bordeit faggatta arról, miért nem adtak ki egyetlen jelentést sem.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője úgy vélte, az efféle különbizottságok nem feltétlenül az igazságot keresik, hanem egy olyan előfeltételezést próbálnak igazolni, mely az éppen hatalmon lévő politikai erők érdekeit szolgálja. Az ellenzéki politikus szerint jelen esetben azt kellett volna bebizonyítani, hogy az energiadrágulásért a piac liberalizációja, illetve a szolgáltatók és kereskedők tehetők felelőssé, „akik spekulánsként akarnak pénzt csinálni a nép kárára”.

Ám az ágazatban érdekeltek meghallgatásai során Bordei szerint kiderült, „nem lehet kihozni az elvártat”. Ezért meg szerették volna hosszabbítani az eredetileg három hónapos időtartamra létrehozott vizsgálóbizottság működési idejét, ám a kérés azóta sem került fel a parlament két házának együttes ülései napirendjére.

Az USR képviselője egyébként a Wall-street.ro portálnak felidézte, az árliberalizációnak már 2018-ban meg kellett volna történnie Romániában, ám 2021. január elsejéig halogatták, amikor már kötelezettségszegési eljárás fenyegette az országot. Viszont ha időben meglépik, a piac másként, ellenállóbban reagált volna tavalyelőtt a külső, globális tényezők okozta nyomásra, úgynevezett tökéletes viharra, mely a gyenge belföldi adottságokkal, intézkedésekkel találkozva jelentős dráguláshullámot indított el.

Cristian Bordei kifejtette, 2021-ben, a pandémia okozta korlátozások feloldásakor robbanásszerűen megnőtt az energiaigény, ami alapból drágulást okozott a nemzetközi piacokon. Fokozta a helyzetet az átlagosnál hidegebb tél és tavasz, kevesebb szél fújt, nagyobb igény mutatkozott a földgázra az energiatermelés terén. Majd kitört az ukrajnai háború.

Azonban az ellenzéki honatya szerint a belföldi intézkedések sem az árcsökkenést szolgálták:

az USR képviselője elhibázottnak tartja az árak mesterséges kordában tartását, a kormány által bevezetett kompenzációt, illetve az árplafont is, amelyek csak a fogyasztók zsebét kímélik ideiglenesen, de a piaci árakra nincsenek kedvező hatással.

Ugyanakkor sokat ártott az energiáért folyó „harc” is, amit a szolgáltatók vívtak. Utóbbiak kötelesek voltak minden jelentkező fogyasztóval szerződést kötni, de közben az energiatermelők kijátszották a szolgáltatókat: felmondták a meglévő szerződéseket, hogy nagyobb árakat csikarjanak ki. A szolgáltatóknak pedig emiatt sokszor az úgynevezett azonnali (spot) piacon kellett beszerezniük a szükséges mennyiséget, jóval drágábban. Ezt egyébként részlegesen orvosolta egy tavalyi, a központosított beszerzést szabályozó sürgősségi kormányrendelet.

Bordei szerint a populizmus és nacionalizmus is hozzájárult energiaszámláink növekedéséhez.

A Wall-street.ro portálnak nyilatkozva leszögezte: nagyon sokat veszítettünk a fekete-tengeri kontinentális talapzatban található gáz kitermelésének halogatásával. „Jobban hangzott: nem engedjük, hogy a külföldiek nyerészkedjenek a mi nyersanyagunkból. És mi lett az eredménye? Nőtt az orosz gáz importja” – érzékeltette a honatya. Aki szerint sokkal könnyebb külföldiekkel, spekuláns szolgáltatókkal riogatni a népet, őket okolni a magas számlák miatt, hiszen a szavazás „sajnos érzelmi, és nem racionális alapon történik”. Érzelmeket pedig sokkal könnyebb ilyen elméletekkel előidézni, és sokkal könnyebb a hibákat és sikertelenségeket is palástolni ezáltal – vélekedett a parlamenti különbizottság alelnöke.

Amelynek egyébként magyar titkára is van Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője személyében, aki amúgy az alsóház ipari szakbizottságának elnöke. Az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgálni hivatott, 15 tagú parlamenti különbizottság elnöke Daniel-Cătălin Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében
2025. március 27., csütörtök

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma

Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma
2025. március 27., csütörtök

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság

A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság
2025. március 27., csütörtök

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás

A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás