Lekapcsolták a villanyt az energiaárak drasztikus növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottságnál

•  Fotó: Jakab Mónika

Fotó: Jakab Mónika

Bő másfél év alatt egyetlen jelentést, magyarázatot sem közölt az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottság.

Páva Adorján

2023. április 19., 13:022023. április 19., 13:02

2023. április 19., 13:062023. április 19., 13:06

A testület még 2021 szeptemberében alakult, az első nagy dráguláshullám okozta ijedtség nyomán, miután a gáz- és villanyszámlák értéke egyaránt meredeken növekedni kezdett.

Csakhogy a vizsgálóbizottság azóta sem szolgáltatott semmiféle magyarázatot

– derül ki a Wall-street.ro cikkéből. A gazdasági portál a testület egyik alelnökét, Cristian Bordeit faggatta arról, miért nem adtak ki egyetlen jelentést sem.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője úgy vélte, az efféle különbizottságok nem feltétlenül az igazságot keresik, hanem egy olyan előfeltételezést próbálnak igazolni, mely az éppen hatalmon lévő politikai erők érdekeit szolgálja. Az ellenzéki politikus szerint jelen esetben azt kellett volna bebizonyítani, hogy az energiadrágulásért a piac liberalizációja, illetve a szolgáltatók és kereskedők tehetők felelőssé, „akik spekulánsként akarnak pénzt csinálni a nép kárára”.

Ám az ágazatban érdekeltek meghallgatásai során Bordei szerint kiderült, „nem lehet kihozni az elvártat”. Ezért meg szerették volna hosszabbítani az eredetileg három hónapos időtartamra létrehozott vizsgálóbizottság működési idejét, ám a kérés azóta sem került fel a parlament két házának együttes ülései napirendjére.

Az USR képviselője egyébként a Wall-street.ro portálnak felidézte, az árliberalizációnak már 2018-ban meg kellett volna történnie Romániában, ám 2021. január elsejéig halogatták, amikor már kötelezettségszegési eljárás fenyegette az országot. Viszont ha időben meglépik, a piac másként, ellenállóbban reagált volna tavalyelőtt a külső, globális tényezők okozta nyomásra, úgynevezett tökéletes viharra, mely a gyenge belföldi adottságokkal, intézkedésekkel találkozva jelentős dráguláshullámot indított el.

Cristian Bordei kifejtette, 2021-ben, a pandémia okozta korlátozások feloldásakor robbanásszerűen megnőtt az energiaigény, ami alapból drágulást okozott a nemzetközi piacokon. Fokozta a helyzetet az átlagosnál hidegebb tél és tavasz, kevesebb szél fújt, nagyobb igény mutatkozott a földgázra az energiatermelés terén. Majd kitört az ukrajnai háború.

Azonban az ellenzéki honatya szerint a belföldi intézkedések sem az árcsökkenést szolgálták:

az USR képviselője elhibázottnak tartja az árak mesterséges kordában tartását, a kormány által bevezetett kompenzációt, illetve az árplafont is, amelyek csak a fogyasztók zsebét kímélik ideiglenesen, de a piaci árakra nincsenek kedvező hatással.

Ugyanakkor sokat ártott az energiáért folyó „harc” is, amit a szolgáltatók vívtak. Utóbbiak kötelesek voltak minden jelentkező fogyasztóval szerződést kötni, de közben az energiatermelők kijátszották a szolgáltatókat: felmondták a meglévő szerződéseket, hogy nagyobb árakat csikarjanak ki. A szolgáltatóknak pedig emiatt sokszor az úgynevezett azonnali (spot) piacon kellett beszerezniük a szükséges mennyiséget, jóval drágábban. Ezt egyébként részlegesen orvosolta egy tavalyi, a központosított beszerzést szabályozó sürgősségi kormányrendelet.

Bordei szerint a populizmus és nacionalizmus is hozzájárult energiaszámláink növekedéséhez.

A Wall-street.ro portálnak nyilatkozva leszögezte: nagyon sokat veszítettünk a fekete-tengeri kontinentális talapzatban található gáz kitermelésének halogatásával. „Jobban hangzott: nem engedjük, hogy a külföldiek nyerészkedjenek a mi nyersanyagunkból. És mi lett az eredménye? Nőtt az orosz gáz importja” – érzékeltette a honatya. Aki szerint sokkal könnyebb külföldiekkel, spekuláns szolgáltatókkal riogatni a népet, őket okolni a magas számlák miatt, hiszen a szavazás „sajnos érzelmi, és nem racionális alapon történik”. Érzelmeket pedig sokkal könnyebb ilyen elméletekkel előidézni, és sokkal könnyebb a hibákat és sikertelenségeket is palástolni ezáltal – vélekedett a parlamenti különbizottság alelnöke.

Amelynek egyébként magyar titkára is van Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője személyében, aki amúgy az alsóház ipari szakbizottságának elnöke. Az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgálni hivatott, 15 tagú parlamenti különbizottság elnöke Daniel-Cătălin Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. július 02., szerda

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról

Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról