Lehetőség a legkisebb webáruházaknak: átláthatóbbá tennék az EU-n kívülről, online vásárolt termékek árazását

Az online kereskedelmet érintő új áfaszabályok léptek hatályba július elsejétől, a rendelkezés célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása valamennyi vállalkozás számára, a határokon átnyúló e-kereskedelem egyszerűsítése, valamint a nagyobb fokú átláthatóság biztosítása az uniós vásárlók számára az árakat és a választási lehetőségeket illetően – adta hírül az Európai Bizottság.

Az Európai Unió (EU) áfarendszerét 1993-ban aktualizálták legutóbb, így az nem tartotta a lépést a határokon átnyúló e-kereskedelem növekedésével, amely az utóbbi években átalakította a kiskereskedelmi ágazatot.

Az új szabályok az EU területén és az azon kívül működő online értékesítőket és platformokat, a postai szolgáltatókat és a futárszolgálatokat, a vám- és adóigazgatási szerveket, valamint a fogyasztókat egyaránt érintik.

A mostanáig érvényes szabályozás szerint a nem uniós vállalatok által az EU-ba importált, 22 eurónál kisebb értékű termékekre nem kellett áfát fizetni. Ez a kedvezmény most megszűnt,

az EU-ba érkező minden áru áfaköteles, akárcsak az uniós vállalkozások által eladott termékek.

A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve. Az Európai Unióba érkező árutartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

Mostanáig az e-kereskedelemben tevékenykedő értékesítőknek áfanyilvántartást kell vezetniük minden olyan tagállamban, ahol árbevételük meghalad egy bizonyos küszöbértéket, amely országonként eltérő.

Július 1-jétől ezeket az egymástól eltérő küszöbértékeket egy 10 000 eurós közös uniós küszöb váltotta fel, amely felett az áfát abban a tagállamban kell befizetni, ahová a termékeket leszállítják.

E vállalatok dolgának megkönnyítése és a más tagállamokban folytatott értékesítő tevékenységük megkönnyítése érdekében az eladók mostantól regisztrálhatnak egy „egyablakos” elektronikus portálra, ahol az EU egész területére vonatkozóan eleget tehetnek áfakötelezettségüknek.

Ez a 10 ezer eurós küszöbérték már 2019 óta érvényben van az online értékesített elektronikus szolgáltatások tekintetében. A kereskedőknek nem kell belebonyolódniuk más országok összetett eljárásaiba, mert saját tagállamukban és saját nyelvükön regisztrálhatnak. Regisztráció után az online kiskereskedő negyedéves bevallás útján az egyablakos ügyintéző rendszerben valamennyi uniós értékesítése után bejelentheti és befizetheti az áfát. Az egyablakos ügyintézés lehetővé teszi az áfa adott tagállamnak történő továbbítását.

Hasonlóképpen az egyablakos importügyintézés bevezetése a nem uniós eladók számára lehetővé teszi, hogy könnyedén áfanyilvántartásba vetessék magukat az EU-ban, valamint biztosítja, hogy az áfa pontos összege eljusson abba a tagállamba, ahol annak befizetése esedékes. Ez sokkal nagyobb átláthatóságot jelent a fogyasztók számára:

ha valaki Unión kívüli kereskedőtől vagy az egyablakos ügyintézési rendszerben regisztrált platformtól vásárol, az áfa része kell hogy legyen az eladó számára fizetendő árnak.

Ez annyit jelent, hogy a vám- vagy futárszolgálatok nem számolhatnak fel további összeget, amikor az áruk megérkeznek a vásárló országába, mivel az áfát már megfizette.

A jelenlegi uniós áfaszabályokat legutóbb 1993-ban, tehát jóval a digitális korszak előtt aktualizálták, így azok már nem feleltek meg a vállalkozások, a fogyasztók és a közigazgatási szervek igényeinek a határokon átívelő internetes vásárlás korában. Az online vásárlás fellendülése világszerte átalakította a kiskereskedelmi forgalmat, ráadásul a világjárvány még jobban felgyorsította a változásokat

„Az új áfaszabályozás elsősorban nem a fogyasztókra van hatással, hanem a cégek tevékenységét szabályozza” – szögezte le Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, amikor arról kérdeztük, hogy a cégeket érintő módosítások várhatóan milyen hatással lesznek a lakosság mindennapjaira. Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta, egyelőre nem lehet arra egyértelmű választ adni, hogy a végső felhasználóknál drágulnak vagy éppen olcsóbbak lesznek a termékek az új szabályozás következményeként, hiszen általában a gazdasági folyamatok hatásai fél év–egy év után érzékelhetőek.

Winkler meglátása szerint az új szabályozás az európai cégeknek biztosít az óriás globális vállalkozásokkal szemben lehetőséget arra, hogy könnyebben tudjanak regionálisan terjeszkedni. Ez azt jelenti, hogy például

a romániai elektronikus kereskedelem piacán is több kereskedő jelenhet meg a következő időszakban, hiszen a helyi cégek könnyebben tudnak labdába rúgni a nagyok mellett, ha nagyobb lesz a verseny, várhatóan egy idő után a termékek ára is csökken.

A szakpolitikus rámutatott, az új szabályozás egy folyamat része, amely már 2017-ben megkezdődött, amikor az e-kereskedelem egyre nagyobb teret kezdett hódítani, és látható volt, hogy az áfaszabályok lemaradtak ettől a kereskedelmi formától. Az eddigi szabályozások a hagyományos kereskedelmi módszerekre, az export-import ügyletekre terjedtek ki, amikor egy cég külföldre vitt vagy onnan hozott be árut, amit fizikailag értékesített.

Az elektronikus platformok térnyerésében a koronavírus- járvány is fontos szerepet játszott, ugyanakkor a túl bonyolult szabályozás meghaladta a kisebb cégek kapacitását. „Az Európai Unió éppen azt szorgalmazza, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozásként működő webáruház is játsszon szerepet, bontakozhassanak ki a helyi kezdeményezésként induló jó ötletek” – mutatott rá Winkler Gyula.

Hozzátette, az eddigi szabályok szerint, ha például egy romániai webáruház Németországba, Svédországba akart eladni termékeket, mert onnan jelentkeztek vásárlók, akkor egy bizonyos érték felett be kellett jelentkeznie az adott országba, és ott kellett áfabevallást tennie. Ez egy összetett feladat volt, hiszen ismerni kellett minden érintett ország kereskedelmi szabályozását, a törvényeket.
Most ez változik,

az új szabályozás azt az elvet követi, hogy a fogyasztási hely szerint kell adózni, ráadásul egyszerűsített formában.

Az egyablakos ügyintéző-felületen kell regisztrálni, majd a számla kiállításakor annak az országnak az áfakulcsát kell beírni, ahová küldik a terméket, ám az adóbevallást minden vállalkozás a saját országában nyújtja be.

Mint a szakember magyarázta, ha például egy cég Kolozsváron van bejegyezve, ott van áfaszáma, akkor regisztrál az egyablakos ügyintéző-felületen, vezet egy kimutatást, hogy melyik országokba szállított, és bevezeti azok adókulcsát. Mivel országonként különböző az adóhatóságok osztják el a befizetett összeget, és teszik lehetővé a kiegyenlítést az országok között, ez már nem a cég feladata.

Ami a 22 eurónál kisebb értékű küldeményekre vonatkozó eddigi áfamentesség megszűnését illeti, Winkler Gyula szerint „ez természetes, hiszen ha egységesítjük a határokon átnyúló e-kereskedelmet, akkor mindegy mennyibe kerül egy termék vagy szolgáltatás”. Példaként említette, hogy a különböző tartalomszolgáltatók havi 3-4 eurós előfizetési díjat számolnak fel, ám mivel hatalmas a felhasználók száma, egy jelentős végösszeg kerekedik ki, ami után eddig nem fizettek áfát.

– összegezte Winkler Gyula.

A gazdasági szakember ugyanakkor azt tanácsolja a kereskedőknek, valamint a könyvelőknek, hogy tanulmányozzák át a jogszabályt, és amint megtanulják az alkalmazását, a folyamat sokkal egyszerűbb lesz, mint eddig.