Berlini tájkép. A járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását az elemzők szerint
Fotó: Pixabay
Legalább százezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el a koronavírus-világjárvány miatt a hétvégén ismertetett becslések szerint.
2021. május 23., 19:172021. május 23., 19:17
2021. május 23., 19:182021. május 23., 19:18
A városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) elemzése alapján a járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását, amelyet eddig főleg a bevásárlóközpontok elszaporodása és az online kiskereskedelem népszerűségének növekedése hajtott előre. A belvárosi sétálóutcákat hónapokra elnéptelenítő járvány előtti állapot nem áll helyre, mert minden eddiginél többen felismerték és kihasználják az online vásárlás előnyeit – nyilatkozott Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője a Rheinische Post című lap hétvégi számában.
Landsberg szerint a folyamatot fel kell tartóztatni, a települések „névjegykártyáját” jelentő belső negyedeket meg kell újítani, és ebben a munkában az éghajlatvédelem követelményét is érvényesíteni kell. A forró és száraz időszakokban eleve nehezen elviselhető negyedekben több zöldfelületre és vízfelületre van szükség az életminőség javításához, a kiskereskedelem gyengülésének ellensúlyozása érdekében pedig más funkciók erősítésére. Több kultúra, képzőművészet, hagyományos kisipar és „élménygasztronómia”, és több lakás is kell a járványtól erősen sújtott települési központok felélénkítéséhez – fejtette ki Gerd Landsberg.
A járvány a német gazdaság egészét megviseli, de csődhullám egyelőre nincsen, sőt, éppen ellenkezőleg, a fizetésképtelenség miatt felszámolt vállalatok száma tavaly húszéves mélypontra – 16 300-ra – süllyedt. Ez azonban főleg a közpénzből finanszírozott stabilizációs programoknak tulajdonítható, amelyekben eddig mintegy 140 milliárd euró támogatást osztott szét a szövetségi kormány – emelték ki egy másik elemzésben, amelyet az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Kölner Institut der Deutschen Wirtschaft) készített a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Az úgynevezett potenciális növekedéshez viszonyított veszteség legnagyobb része, 140 milliárd euró tavaly október és idén március között keletkezett. Ebben az időszakban bontakozott ki a SARS-Cov-2 járványának második és harmadik hulláma, ezért a gazdaság több ágazatát befagyasztó korlátozások is ezekben a hónapokban voltak a legszigorúbbak.
Időközben javult a járványhelyzet, a legfontosabb mutatóként számon tartott hétnapi fertőzés-gyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – vasárnap 64,50 volt, míg egy hete 83,10-en, két hete 118,60-on, egy hónapja 165,50-en állt.
A tartományok többségében, így az utóbbi napokban kissé lazították a korlátozásokat, sokhelyütt megnyithattak például a vendéglők teraszai, kerthelységei, amelyeket azonban csak teljes oltással vagy friss negatív antigén gyorsteszt lelettel lehet felkeresni. A harmadik hullám lecsengéséhez az oltási kampány felpörgése is hozzájárult. A szövetségi kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint a lakosság 39,9 százaléka kapott legalább egy adagot a SARS Cov-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelmet szolgáló oltásokból. A korlátozásokat megszenvedő vállalkozások így arra számítanak, hogy a nyári szezon már jól sikerül. Abban azonban nem érdemes reménykedni, hogy a koronavírus-világjárvány nem hagy mély nyomokat a német gazdaságon – figyelmeztetett Michael Hüther, az IW elnöke. „Évekig tart majd a veszteségek és a szerkezeti deformációk kiegyenlítése” – mondta a szakember a Welt am Sonntagnak.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
szóljon hozzá!