Hosszan tartó kánikulában akár megnégyszerezheti villanyszámlánkat a légkondi
Fotó: Haáz Vince
Kétszobás tömbházlakásban használt légkondicionáló berendezés példáján keresztül mutatja be az Intelligens Energia Egyesület, mennyivel nőhet a villanyszámlánk, ha a nyári hőségben elektromos levegőhűtő eszközt vetünk be.
2024. június 30., 19:042024. június 30., 19:04
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet tájékoztatása szerint egy kétszobás bukaresti panellakás átlagos áramfogyasztása legtöbb havi 100 KWh, ha nem használnak légkondit. Így a villanyszámla 66 lej körüli költséget jelent (mivel a 100 kWh alatti fogyasztásra érvényes árplafon 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos áram árát).
Ahhoz, hogy nyáron egy kétszobás tömbházlakást megfelelőképpen hűteni lehessen, egy 18 000 BTU/h (5274 W) teljesítményű légkondicionálóra lenne szükség. Ez körülbelül 1,55 kWh-t fogyasztana, hogy 30-32-ről 25-27 Celsius-fokra hűtse a levegőt. A román fővárosban átlagosnak számító nyári hőmérsékletek ismeretében egy berendezésnek naponta mintegy négy órát kellene működnie, mintegy 100 órát havonta, 185 kWh-s fogyasztást generálva.
De persze nyáron sokszor a fentebb említett hőmérsékleteknél nagyobb forrósággal kell szembesülni. Ha a levegő 38–40 Celsius-fokos, már átlagosan naponta 6 és fél, havonta 195 órát kell működtetni a gépet, ami mintegy 272 kWh-os összfogyasztást idéz elő. Ez – a 255–300 kWh-s fogyasztásra érvényes 1,3 lejes árplafon életbe lépésével – már 425 százalékkal – 349 lejesre – növelné a villanyszámlát ahhoz képest, amikor nem működik légkondi.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
szóljon hozzá!