Közzétették a 2021-es büdzsé tervezetét: 7,16 százalékos hiánnyal, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

A pénzügyminisztérium honlapján csütörtök késő este nyilvánosságra hozott büdzséterv 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami kissé optimistának hat az Európai Bizottság által várt 3,8 százalékhoz képest. A román kormány érvelése szerint a gazdasági növekedés motorja a belföldi kereslet lesz, elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás növelésével, amelynek dinamikája magasabb lesz (6,5 százalék), mint a végső fogyasztásé (3,5 százalék) – írja az Agerpres hírügynökség.

A költségvetés tervezetében megfogalmazottak szerint minden ágazatban a gazdasági aktivitás javulása várható, így elérhető az egészségügyi válság következtében 2020-ban regisztrált visszaesés pótlása.

A 2022–2024 -es időszakra eközben már átlagosan 4,9 százalékos gazdasági bővülést vetítenek elő, egy 5 százalékos csúccsal 2023-ban, olyan körülmények között, hogy az Európai Unióban 4,1 százalékos, az eurózónában 4,2 százalékos átlagos növekedéssel számolnak.

Hiába a kormányfői ígéret, csütörtök reggelre sem készült el a költségvetés tervezete

Florin Cîțu miniszterelnök sokadik ígérete ellenére tovább késik a 2021-es költségvetés tervezetének közvitára bocsátása, a kiszivárgott információk szerint a késlekedés okát az jelenti, hogy nehéz tartani a GDP 7 százalékát nem meghaladó hiánycélt.

Az előzetes bejelentéseknek megfelelően az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 7,16 százalékára várja a román kormány,

amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67 százalékát, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84 százalékát teszik ki. A büdzséterv úgy számol, hogy a következő három évben a költségvetési hiány fokozatosan csökken: 2022-ben a GDP 5,84 százalékára, 2023-ban a GDP 4,37 százalékára és a 2024-ben a GDP 2,89 százalékára rúg majd.

Az európai uniós módszertan (ESA) alapján kiszámított deficit a 2021-es 8,23 százalékról, 2024-re 2,9 százalékra csökken.

A 2021-es államiköltségvetésben a beruházásra fordított kiadásokat 61,429 milliárd lejre becsülik,

ami a GDP körülbelül 5,5 százalékát teszi ki, míg 2024-ben ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, amelynek nagyobb részét, a GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget, vissza nem térítendő európai alapokból fedezik.

Az idei költségvetés tervezete 2,4 százalékos éves inflációs rátával számol.

A munkanélküliek számát 313 000-re becsülik, a nettó átlagbért 3323 lejre várják.

2021. január 13-ától az országos bruttó minimálbér 2300 lej, ez 3,1 százalékos növekedést jelent 2020 decemberéhez képest. Az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bruttó minimálbére – bónuszok és egyéb juttatások nélkül – havi 2350 lej, amennyiben legalább egy éve szakmájuknak megfelelő beosztásban, havi átlag 169,333 munkaórás programmal dolgoznak.

Az állami nyugdíjrendszer bevétele a költségvetés tervezete szerint 90 milliárd lej lesz 2021-ben. A nyugdíjrendszer bevételének 81,3 százalékát a járulékok, 0,1 százalékát egyéb bevételek, 16,1 százalékát (16,766 milliárd lejt) az állami támogatás teszi ki.

A tervezet szerint az önálló tevékenységből jövedelmet szerző személyek esetében a társadalombiztosítási járulék kiszámításának éves alapja a választott jövedelem, amely nem lehet alacsonyabb, mint 12 országos minimálbér. A társadalombiztosítási járulék fizetési határideje 2021. május 25.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék százalékaránya 3,75 százalék.

Az állami társadalombiztosítási költségvetés teljes kiadását eközben 90,220 milliárd lejre becsülik 2021-ben, amelyből 90,079 milliárd lejt (99,8 százalék) az állami nyugdíjrendszerre, 140,395 millió lejt (0,2 százalék) pedig a munkabalesetekre és foglalkozási megbetegedésekre különítenek el.

Az állami nyugdíjrendszer összes kiadásának 98,9 százalékát a nyugdíjakra, 1,1 százalékát pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartására fordítják (személyi jellegű kiadások, a kincstárnak fizetendő kamatok, stb.).  A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerével kapcsolatos összes kiadások 88,6 százalékát szociális segélyekre (munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatti rokkantsági nyugdíjakra, fogyatékosság esetén szociális ellátásokra), 11,4 százalékát pedig az rendszer fenntartására (személyzeti költségek, áruk és szolgáltatások, kamatok, egyéb kiadások, transzferek, stb.) fordítják.

2021-ben a nyugdíjak kifizetésére szánt összeg 87,472 milliárd lej, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 7,83 százaléka.

A társadalombiztosítási költségvetést 142,930 millió lej többlettel tervezték, amely összeg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszeréhez kapcsolódik.

Az állami alkalmazottak alapfizetése eközben a 2020 decemberi szinten marad – derül ki abból a makrogazdasági helyzetre vonatkozó jelentésből, amit a 2021-es állami költségvetés tervezetéhez csatoltak.

A dokumentum szerint azok a pótlékok, juttatások, prémiumok, jutalmak és a bérrendszer egyéb elemei, amelyek a törvény értelmében a bruttó havi fizetés részét képezik, 2021-ben legfeljebb a 2020 decemberében odaítélt szinten maradnak, amennyiben a munkavállaló ugyanolyan pozíciót tölt be és azonos feltételek között dolgozik.

Emellett az étkezési támogatás összegét is a 2020-ra megállapított szinten tartják; elmaradnak a 2017/153-as számú kerettörvény által biztosított prémiumok és üdülési támogatások; az állami alkalmazottak túlóráit csak megfelelő szabadidővel lehet kompenzálni,

a rendőrök és katonák esetében pedig a korábbi évek szabályai maradnak érvényben; meghosszabbítják a 2019-ben kiállított vakációs csekkek érvényességét 2021 végéig, és idén nem bocsátanak ki ilyen utalványokat.

A nappali tagozatos, akkreditált felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, legfeljebb 26 éves egyetemi hallgatók 50 százalékos kedvezményben részesülnek a helyi tömegközlekedésben, illetve a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön.

Az árva vagy árvaházakból származó hallgatók ingyen vehetik igénybe a fenti közszállítási eszközöket.

A dokumentum szerint egy fenntartható nyugdíjrendszert kell kialakítani, amelyben minden kategóriájú nyugdíjas méltányos nyugdíjat kap.

A jövő nyugdíjpolitikája a hozzájárulás elvére épül, és az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére törekszik

– áll a jelentésben, amely ugyanakkor leszögezi, hogy a szociális segélyeket a kedvezményezettek valós szükségleteinek kielégítésére, és a nehéz helyzetben lévő családok, valamint a kiszolgáltatott társadalmi kategóriák tisztességes életkörülményeinek biztosítására kell fordítani.

2021 januárjától a gyermeknevelési támogatás összege 16 százalékkal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest.

A tervezet a veszteséges állami tulajdonú vállalatok támogatását a tevékenység javítását célzó terv bemutatásától teszi függővé. 

Az idézett dokumentum szerint a költségvetési tervezet célja az állami kiadások hatékonyságának javítása. E szerint a munkaerőpiacon törekedni fognak a foglalkoztatás ösztönzésére annak érdekében, hogy versenyképes és a munkaerőpiac valóságához igazított szolgáltatásokat kínáljanak, mind a munkaadók, mind az álláskeresők számára, hogy összekapcsolják a munkát teljesítménykövetelményekkel.