Közzétették a 2021-es büdzsé tervezetét: 7,16 százalékos hiánnyal, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Számos megszorítással kívánja tartani a kormány a kitűzött 7,16 százalékos deficitcélt

Fotó: Pixabay

Hosszas halogatás után közvitára bocsátotta a 2021-es évi állami költségvetés tervezetét a bukaresti kormány.

Hírösszefoglaló

2021. február 12., 07:542021. február 12., 07:54

2021. február 12., 08:592021. február 12., 08:59

A pénzügyminisztérium honlapján csütörtök késő este nyilvánosságra hozott büdzséterv 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami kissé optimistának hat az Európai Bizottság által várt 3,8 százalékhoz képest. A román kormány érvelése szerint a gazdasági növekedés motorja a belföldi kereslet lesz, elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás növelésével, amelynek dinamikája magasabb lesz (6,5 százalék), mint a végső fogyasztásé (3,5 százalék) – írja az Agerpres hírügynökség.

A költségvetés tervezetében megfogalmazottak szerint minden ágazatban a gazdasági aktivitás javulása várható, így elérhető az egészségügyi válság következtében 2020-ban regisztrált visszaesés pótlása.

A 2022–2024 -es időszakra eközben már átlagosan 4,9 százalékos gazdasági bővülést vetítenek elő, egy 5 százalékos csúccsal 2023-ban, olyan körülmények között, hogy az Európai Unióban 4,1 százalékos, az eurózónában 4,2 százalékos átlagos növekedéssel számolnak.

korábban írtuk

Hiába a kormányfői ígéret, csütörtök reggelre sem készült el a költségvetés tervezete
Hiába a kormányfői ígéret, csütörtök reggelre sem készült el a költségvetés tervezete

Florin Cîțu miniszterelnök sokadik ígérete ellenére tovább késik a 2021-es költségvetés tervezetének közvitára bocsátása, a kiszivárgott információk szerint a késlekedés okát az jelenti, hogy nehéz tartani a GDP 7 százalékát nem meghaladó hiánycélt.

Az előzetes bejelentéseknek megfelelően az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 7,16 százalékára várja a román kormány,

amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67 százalékát, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84 százalékát teszik ki. A büdzséterv úgy számol, hogy a következő három évben a költségvetési hiány fokozatosan csökken: 2022-ben a GDP 5,84 százalékára, 2023-ban a GDP 4,37 százalékára és a 2024-ben a GDP 2,89 százalékára rúg majd.

Az európai uniós módszertan (ESA) alapján kiszámított deficit a 2021-es 8,23 százalékról, 2024-re 2,9 százalékra csökken.

A 2021-es államiköltségvetésben a beruházásra fordított kiadásokat 61,429 milliárd lejre becsülik,

ami a GDP körülbelül 5,5 százalékát teszi ki, míg 2024-ben ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, amelynek nagyobb részét, a GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget, vissza nem térítendő európai alapokból fedezik.

Az idei költségvetés tervezete 2,4 százalékos éves inflációs rátával számol.

A munkanélküliek számát 313 000-re becsülik, a nettó átlagbért 3323 lejre várják.

2021. január 13-ától az országos bruttó minimálbér 2300 lej, ez 3,1 százalékos növekedést jelent 2020 decemberéhez képest. Az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bruttó minimálbére – bónuszok és egyéb juttatások nélkül – havi 2350 lej, amennyiben legalább egy éve szakmájuknak megfelelő beosztásban, havi átlag 169,333 munkaórás programmal dolgoznak.

Az állami nyugdíjrendszer bevétele a költségvetés tervezete szerint 90 milliárd lej lesz 2021-ben. A nyugdíjrendszer bevételének 81,3 százalékát a járulékok, 0,1 százalékát egyéb bevételek, 16,1 százalékát (16,766 milliárd lejt) az állami támogatás teszi ki.

A tervezet szerint az önálló tevékenységből jövedelmet szerző személyek esetében a társadalombiztosítási járulék kiszámításának éves alapja a választott jövedelem, amely nem lehet alacsonyabb, mint 12 országos minimálbér. A társadalombiztosítási járulék fizetési határideje 2021. május 25.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék százalékaránya 3,75 százalék.

Az állami társadalombiztosítási költségvetés teljes kiadását eközben 90,220 milliárd lejre becsülik 2021-ben, amelyből 90,079 milliárd lejt (99,8 százalék) az állami nyugdíjrendszerre, 140,395 millió lejt (0,2 százalék) pedig a munkabalesetekre és foglalkozási megbetegedésekre különítenek el.

Az állami nyugdíjrendszer összes kiadásának 98,9 százalékát a nyugdíjakra, 1,1 százalékát pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartására fordítják (személyi jellegű kiadások, a kincstárnak fizetendő kamatok, stb.).  A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerével kapcsolatos összes kiadások 88,6 százalékát szociális segélyekre (munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatti rokkantsági nyugdíjakra, fogyatékosság esetén szociális ellátásokra), 11,4 százalékát pedig az rendszer fenntartására (személyzeti költségek, áruk és szolgáltatások, kamatok, egyéb kiadások, transzferek, stb.) fordítják.

2021-ben a nyugdíjak kifizetésére szánt összeg 87,472 milliárd lej, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 7,83 százaléka.

A társadalombiztosítási költségvetést 142,930 millió lej többlettel tervezték, amely összeg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszeréhez kapcsolódik.

Az állami alkalmazottak alapfizetése eközben a 2020 decemberi szinten marad – derül ki abból a makrogazdasági helyzetre vonatkozó jelentésből, amit a 2021-es állami költségvetés tervezetéhez csatoltak.

A dokumentum szerint azok a pótlékok, juttatások, prémiumok, jutalmak és a bérrendszer egyéb elemei, amelyek a törvény értelmében a bruttó havi fizetés részét képezik, 2021-ben legfeljebb a 2020 decemberében odaítélt szinten maradnak, amennyiben a munkavállaló ugyanolyan pozíciót tölt be és azonos feltételek között dolgozik.

Emellett az étkezési támogatás összegét is a 2020-ra megállapított szinten tartják; elmaradnak a 2017/153-as számú kerettörvény által biztosított prémiumok és üdülési támogatások; az állami alkalmazottak túlóráit csak megfelelő szabadidővel lehet kompenzálni,

a rendőrök és katonák esetében pedig a korábbi évek szabályai maradnak érvényben; meghosszabbítják a 2019-ben kiállított vakációs csekkek érvényességét 2021 végéig, és idén nem bocsátanak ki ilyen utalványokat.

A nappali tagozatos, akkreditált felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, legfeljebb 26 éves egyetemi hallgatók 50 százalékos kedvezményben részesülnek a helyi tömegközlekedésben, illetve a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön.

Az árva vagy árvaházakból származó hallgatók ingyen vehetik igénybe a fenti közszállítási eszközöket.

A dokumentum szerint egy fenntartható nyugdíjrendszert kell kialakítani, amelyben minden kategóriájú nyugdíjas méltányos nyugdíjat kap.

A jövő nyugdíjpolitikája a hozzájárulás elvére épül, és az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére törekszik

– áll a jelentésben, amely ugyanakkor leszögezi, hogy a szociális segélyeket a kedvezményezettek valós szükségleteinek kielégítésére, és a nehéz helyzetben lévő családok, valamint a kiszolgáltatott társadalmi kategóriák tisztességes életkörülményeinek biztosítására kell fordítani.

2021 januárjától a gyermeknevelési támogatás összege 16 százalékkal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest.

A tervezet a veszteséges állami tulajdonú vállalatok támogatását a tevékenység javítását célzó terv bemutatásától teszi függővé. 

Az idézett dokumentum szerint a költségvetési tervezet célja az állami kiadások hatékonyságának javítása. E szerint a munkaerőpiacon törekedni fognak a foglalkoztatás ösztönzésére annak érdekében, hogy versenyképes és a munkaerőpiac valóságához igazított szolgáltatásokat kínáljanak, mind a munkaadók, mind az álláskeresők számára, hogy összekapcsolják a munkát teljesítménykövetelményekkel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 29., csütörtök

A falun élők 40 százaléka nem rendelkezik bankszámlával és bankkártyával

A romániai felnőtt lakosság mintegy 30 százalékának nincs bankkártyája, a falun élők körében ez az arány 40 százalék, derül ki a Romániai Bankok Egyesületének felmérésből.

A falun élők 40 százaléka nem rendelkezik bankszámlával és bankkártyával
2024. augusztus 28., szerda

Stratégiai fontosságú kikötőt vásárolna Moldovában a román állam

Románia tengerjáró hajók fogadására is alkalmas dunai kikötőt akar vásárolni a moldovai Giurgiuleștiben, az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.

Stratégiai fontosságú kikötőt vásárolna Moldovában a román állam
2024. augusztus 28., szerda

Gyorsabban nőttek a kiadások, mint a bevételek: meghaladta a 4 százalékot a költségvetési hiány

A GDP 4,02 százalékra, 71,04 milliárd lejre nőtt a héthavi költségvetési deficit Romániában – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.

Gyorsabban nőttek a kiadások, mint a bevételek: meghaladta a 4 százalékot a költségvetési hiány
2024. augusztus 27., kedd

Érdemes kitartaniuk a gabonatermesztőknek, folyamatosan nő a búza iránti kereslet a francia szakértő szerint

Nem kell tartani a gabonapiac összeomlásától, inkább a növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ez emelkedő tendenciát mutat – áll az Agritel cég elemzésében.

Érdemes kitartaniuk a gabonatermesztőknek, folyamatosan nő a búza iránti kereslet a francia szakértő szerint
2024. augusztus 27., kedd

Nyugdíj-újraszámítás után újratervezés: sürgősségi rendelettel emeli meg az adómentességi küszöböt a kormány

„Korrekt” intézkedés a nyugdíjak adómentességi küszöbének megemelése 3000 lejre Marcel Ciolacu kormányfő szerint, aki kedden bejelentette: a várhatóan októbertől hatályos intézkedésről sürgősségi rendelettel fog elfogadni a kabinet.

Nyugdíj-újraszámítás után újratervezés: sürgősségi rendelettel emeli meg az adómentességi küszöböt a kormány
2024. augusztus 27., kedd

Csak a szokásos: tovább nőtt Románia államadóssága

Májusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium.

Csak a szokásos: tovább nőtt Románia államadóssága
2024. augusztus 27., kedd

Nyugdíj-újraszámítás: több megyében is le kellett állítani egyes végzések kézbesítését

Több megyében is leállították a nyugdíj-újraszámítási végzések kézbesítését, mert azok tévesek lehetnek: a legtöbb eset Fehér megyében történt, de más megyékben is több tucat vagy több száz határozat kézbesítését állították le a megyei nyugdíjpénztárak&

Nyugdíj-újraszámítás: több megyében is le kellett állítani egyes végzések kézbesítését
2024. augusztus 26., hétfő

Lassan mondja a kormányfő, hogy mindenki megértse: nem lesz adóemelés

Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.

Lassan mondja a kormányfő, hogy mindenki megértse: nem lesz adóemelés
2024. augusztus 26., hétfő

Nem emelkedik az áfa és adókat sem kell feltétlenül emelni a gazdasági miniszter szerint

Az áfa mértéke nem emelkedni, és ha a pénzügyminisztériumban jobban végzik a dolgukat, ami a az adóbeszedést illeti, akkor az adók és illetékek sem fognak emelkedni Romániában – vélekedik Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter.

Nem emelkedik az áfa és adókat sem kell feltétlenül emelni a gazdasági miniszter szerint
2024. augusztus 26., hétfő

Egyetlen nyugdíj sem csökken – szögezte le ismételten Ciolacu, aki beszélt a 2000 lejt meghaladó nyugdíjakról is

Marcel Ciolacu kormányfő felkérte Marcel Boloș pénzügyminisztert, készítsen egy szimulációt, hogy pontosan lássák, hányan lesznek kénytelenek adót fizetni a nyugdíjak újraszámítás után amiatt, hogy havi juttatásuk meghaladja a 2000 lejt.

Egyetlen nyugdíj sem csökken – szögezte le ismételten Ciolacu, aki beszélt a 2000 lejt meghaladó nyugdíjakról is