Fotó: Pixabay.com
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy friss felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
2021. augusztus 27., 19:442021. augusztus 27., 19:44
Több ágazatban is a külföldi dolgozókkal próbálják pótolni a romániai munkaerőpiacon keletkezett hiányt a munkáltatók. A munkaerődeficit kifejezetten az építő- és vendéglátóipart, valamint a mezőgazdaságot sújtja, a szállodaiparban például masszívan alkalmazzák az afrikai és ázsiai munkaerőt. Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke elmondta, a vendáglátóiparban egyre kevésbé tudják hazai dolgozókkal pótolni az űrt, és alternatíva híján külföldieket foglalkoztatnak.
„Az ágazat munkáltatói erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetőségeikhez mérten emeljék a béreket, és vonzóvá tegyék az itteni munkahelyeket, például a külföldön dolgozó román állampolgárok számára.
– nyilatkozta Ile, aki szerint a bukaresti kormánynak adómentessé kellene tennie a minimálbért a vendéglátóiparban dolgozók esetében, és legalizálnia kellene a borravalót. A munkáltatók egyébként üdvözölték, hogy a munkaügyi minisztérium nemrég 25 ezerről ötvenezerre emelte az Európai Unión kívülről alkalmazható éves munkavállalói kvótát; Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be.
A gazdaság újraindulásával a mukaerődeficit mértéke immár kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, márpedig a PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben a jelenség az ország összterméke (GDP) 3,7 százalékának megfelelő, mintegy 7 milliárd eurós veszteséget okozott a romániai kereskedelmi társaságoknak.
A munkaerőhiány szinte valamennyi ágazatban kifejti negatív hatását, többek között az oktatásra is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének számító temesvári Műszaki Egyetemre a versenyszférából csábítanak el tanítani szakembereket, mindenekelőtt számítástechnikai területről.
A heti laboratóriumi foglalkozásokat, szakgyakorlatokat tartó szakemberek az oktatói tevékenységen túlmenően új lehetőségeket is megnyitnak az egyetemi hallgatók előtt, akiket nem egy esetben munkahelyhez juttattak a cégüknél. Romániában 2020 januárjában volt történelmi mélyponton a munkanélküliségi ráta, akkor 333 412 állástalant becsült (3,6 százalék) a statisztikai intézet, tavaly év végén számuk elérte a 467 695-öt (5,2 százalék), majd idén januárban 490 ezer fölé (5,9 százalék) emelkedett, azóta folyamatosan csökken.
Egyébként egy friss felmérés szerint tíz romániai közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni. Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt héten készült telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt igennel, 72 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy „Ön személy szerint tervezi-e, hogy elmenjen Romániából egy másik európai uniós országba dolgozni a következő időszakban?”. A végleges külföldre telepedés szándékát firtató kérdésre a válaszadók 12 százaléka válaszolt igennel.
A távozást mérlegelők 21 százaléka nem választott a megadott válaszok közül. Az országukat elhagyni készülők körében – bár nem tagja már az Európai Uniónak – jelenleg Nagy-Britannia a legnépszerűbb úticél 35 százalékkal, amelyet Németország követ 25, Olaszország 18, Franciaország 11 és Spanyolország 8 százalékkal. Amennyiben az Egyesült Államok feloldaná a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben, a megkérdezettek 9 százaléka venné fontolóra, hogy ideiglenesen vagy végleg Amerikába költözzön.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!