Megszakítás. Dolgoznak a gyalui híd megépítésén
Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
A kormányprogram ígéretei ellenére továbbra is a csigatempó jellemzi a romániai autópálya-építéseket. A miniszter szerint nincs elég munkás, de a kivitelezők is komolytalanok.
2018. június 27., 11:442018. június 27., 11:44
Ugyan az autópálya-építés felgyorsítását ígérte a Szociáldemokrata Párt (PSD) sokat emlegetett kormányprogramjában – amelynek köszönhetően megnyerték a választásokat, legalábbis Liviu Dragnea pártelnök szerint –, maradt a csigatempó, csúsznak a határidők, és a megépült sztrádaszakaszokat sem adják át a forgalomnak. Mint az Economica.net gazdasági hírportál elemzése rávilágít,
Az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) tavaly mintegy 24 kilométer autópályát vett át a kivitelezőtől: 15 kilométernyi sztrádát avattak Lugos és Déva között, illetve 8,7 kilométernyit Gyalu és Magyarnádas között – ez azonban egyelőre nem használható, mivel még meg kell építeni a gyalui csomópontot. A szakhatóság adatai szerint a Szászsebes–Torda-autópálya 3-as és 4-es szakasza 99-100 százalékban készen áll, ám a 28 kilométeres szakasz átvétele bizonytalan, miután a CNAIR szakemberei nem elégedettek a kivitelező által elvégzett munka minőségével.
Az Economica.net rendelkezésére álló információk szerint
Ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban a német Geiger cég van, amelynek feladata a Marosugra és Aranyosgyéres közötti sztráda 1-es jelzésű, összesen 3,6 kilométeres szakaszának megépítése – kevesebb mint egy év alatt már 70 százalékon állnak.
A leglassabban eközben a Lugos–Déva-autópálya 3-as szakasza halad, a spanyol Comsa a rá bízott munka 83 százalékával van meg, miután 2017 januárjában már 72,87 százaléknál tartott. Nehezen haladnak ugyanakkor a versenytárgyalások kiírásával is, a már kiírt liciteket pedig a fellebbezések késleltetik.
Megszólalt a témában Lucian Şova közlekedésügyi miniszter is, aki hétfőn a parlamentben, az ellene szóló egyszerű indítvány megvitatásán azt mondta,
Mint részletezte, idén 800 millió euró áll Románia rendelkezésére sztrádaépítésre. Elmondása szerint összesen 176 kilométeren zajlanak jelenleg munkálatok csaknem 1800 munkással és néhány száz géppel, berendezéssel.
Şova kitért arra is, hogy például a Lugos–Déva-sztráda 3-as szakaszán több mint százan dolgoznak, ám egyetlen kilométert sem építettek, helyette lerombolták mindazt, ami tavaly elkészült. Meglátása szerint ugyanakkor amiatt sem halad az építkezés az elvárt ütemben, mivel a tenderekből győztesen kikerült cégek nem tartják magukat ígéreteikhez,
„Tudom, mert az elmúlt időben a minisztérium minden államtitkárának kiosztottunk egy szakaszt, amit kéthetente ellenőriznek a prefektusokkal, megyeitanács-elnökökkel és az ellenőrző szervek képviselőivel egyetemben, és jegyzőkönyvet készítenek” – magyarázta.
Példaként a Szászsebes–Torda- sztrádát hozta fel. „Persze, drónfelvételről jól néz ki, de menjenek el, nézzék meg ezt a két szakaszt, beszéljenek a kivitelezővel, és kérdezzék meg, hogy miért nem akarja egyikük sem megkezdeni az átadási-átvételi folyamatot” – mondta honatyáknak a közlekedési miniszter, aki a késlekedések miatt pénzbüntetést is kilátásba helyezett.
Mint ismeretes, Lucian Şova közlekedésügyi miniszter nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy arról beszélt: ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzották Romániába.
Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!