Fotó: Barabás Ákos
Jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kapott nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét – adja hírül az RMDSZ keddi közleménye. A bukaresti pénzügyminisztérium több száz millió eurós összeg után vár többletbevételt adó formájában a szociáldemokrata (PSD) kezdeményezéstől.
2022. december 13., 15:132022. december 13., 15:13
2022. december 13., 15:172022. december 13., 15:17
A Miklós Zoltán parlamenti képviselő módosító-javaslatait is tartalmazó jogszabályt döntéshozó fórumként szavazta meg kedden a bukaresti parlament alsóháza. Az alakulat pénzügyi szakpolitikusa elmondta, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító-javaslata értelmében fogadták el.
A tájékoztatás továbbá kitér arra, hogy továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást baksishoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátó-ipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére: kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15 százaléka között milyen összeget szán borravalóra, vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. „A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, amelynek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata kell rögzítsen” – közölte az RMDSZ-es képviselő.
A törvénytervezet egyébként Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, és a szenátus már 2019 októberében megszavazta a kezdeményezést. Felmérések szerint a hazai lakosság 95 százaléka nyújt hálapénzt vendéglőben, étteremben, elsősorban nyaralása, pihenőszabadsága idején. Az így gazdát cserélő összegek a bukaresti pénzügyminisztérium becslése szerint 160 és 320 millió euró közötti tételre rúgnak, ám ezek után jelenleg nem fizetnek adót. Miközben az állam költségvetési többletbevételt remél az adóztatástól, a vendéglátó- és szolgáltatóipari munkáltatók szerint az intézkedés enyhítené a munkaerőhiányt és javítana a szolgáltatások minőségén.
Első házként elfogadta a szenátus azt az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a vendéglők vagy bárok vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!