Fotó: Barabás Ákos
Jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kapott nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét – adja hírül az RMDSZ keddi közleménye. A bukaresti pénzügyminisztérium több száz millió eurós összeg után vár többletbevételt adó formájában a szociáldemokrata (PSD) kezdeményezéstől.
2022. december 13., 15:132022. december 13., 15:13
2022. december 13., 15:172022. december 13., 15:17
A Miklós Zoltán parlamenti képviselő módosító-javaslatait is tartalmazó jogszabályt döntéshozó fórumként szavazta meg kedden a bukaresti parlament alsóháza. Az alakulat pénzügyi szakpolitikusa elmondta, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító-javaslata értelmében fogadták el.
A tájékoztatás továbbá kitér arra, hogy továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást baksishoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátó-ipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére: kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15 százaléka között milyen összeget szán borravalóra, vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. „A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, amelynek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata kell rögzítsen” – közölte az RMDSZ-es képviselő.
A törvénytervezet egyébként Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, és a szenátus már 2019 októberében megszavazta a kezdeményezést. Felmérések szerint a hazai lakosság 95 százaléka nyújt hálapénzt vendéglőben, étteremben, elsősorban nyaralása, pihenőszabadsága idején. Az így gazdát cserélő összegek a bukaresti pénzügyminisztérium becslése szerint 160 és 320 millió euró közötti tételre rúgnak, ám ezek után jelenleg nem fizetnek adót. Miközben az állam költségvetési többletbevételt remél az adóztatástól, a vendéglátó- és szolgáltatóipari munkáltatók szerint az intézkedés enyhítené a munkaerőhiányt és javítana a szolgáltatások minőségén.
Első házként elfogadta a szenátus azt az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a vendéglők vagy bárok vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!