Fotó: Barabás Ákos
Jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kapott nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét – adja hírül az RMDSZ keddi közleménye. A bukaresti pénzügyminisztérium több száz millió eurós összeg után vár többletbevételt adó formájában a szociáldemokrata (PSD) kezdeményezéstől.
2022. december 13., 15:132022. december 13., 15:13
2022. december 13., 15:172022. december 13., 15:17
A Miklós Zoltán parlamenti képviselő módosító-javaslatait is tartalmazó jogszabályt döntéshozó fórumként szavazta meg kedden a bukaresti parlament alsóháza. Az alakulat pénzügyi szakpolitikusa elmondta, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító-javaslata értelmében fogadták el.
A tájékoztatás továbbá kitér arra, hogy továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást baksishoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátó-ipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére: kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15 százaléka között milyen összeget szán borravalóra, vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. „A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, amelynek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata kell rögzítsen” – közölte az RMDSZ-es képviselő.
A törvénytervezet egyébként Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, és a szenátus már 2019 októberében megszavazta a kezdeményezést. Felmérések szerint a hazai lakosság 95 százaléka nyújt hálapénzt vendéglőben, étteremben, elsősorban nyaralása, pihenőszabadsága idején. Az így gazdát cserélő összegek a bukaresti pénzügyminisztérium becslése szerint 160 és 320 millió euró közötti tételre rúgnak, ám ezek után jelenleg nem fizetnek adót. Miközben az állam költségvetési többletbevételt remél az adóztatástól, a vendéglátó- és szolgáltatóipari munkáltatók szerint az intézkedés enyhítené a munkaerőhiányt és javítana a szolgáltatások minőségén.
Első házként elfogadta a szenátus azt az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a vendéglők vagy bárok vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!