A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, gyümölcslé, lekvár, zselé és a dzsem. Az Európai Bizottság 2023. áprilisában javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát. Aztán az EP-képviselők decemberben amellett foglaltak állást, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet szüretelték.

A gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban van jelen az onnan származó gyümölcs vagy méz.

Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.

A képviselők a közlemény szerint azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.

A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.

Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket” – érvelt az osztrák képviselő.

A Parlament az állásfoglalás megszavazása után megkezdhette a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról. Január 30-án már arról számoltak be, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak az egyes „reggeli” élelmiszerek összetételére, nevére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokról. A közleményt idéző Agroinform.hu portál szerint a megállapodásban leszögezik:

Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.

korábban írtuk

Kizárnák a kétes minőséget: kötelezővé tehetik a méz származási helyének, pontos százalékos arányának a feltüntetését

Célt értek a magyar erőfeszítések: Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte az Agrárminisztérium.

Nagy István agrárminiszter a január végi előzetes megállapodás után emlékeztetett: magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően válik kötelezővé a jövőben a mézesüvegeken feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az Unióban. Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. erre épülve „dagadt” reggeli irányelvvé a kezdeményezés, melynek legfontosabb eleme a méz eredetvédelme. Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.

– fogalmazott az egyesületi vezető.