Jó reggelit! Brüsszel magyar sugallatra jobban odafigyel, mi kerül az asztalunkra

Megjött az étvágy. Pontosabb tájékoztatást kaphatnak a fogyasztók a reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére vonatkozóan •  Fotó: Pixabay.com

Megjött az étvágy. Pontosabb tájékoztatást kaphatnak a fogyasztók a reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére vonatkozóan

Fotó: Pixabay.com

Egyre közelebb az uniós „felszolgáláshoz” az úgynevezett reggeli irányelv, mely a méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését írja elő, ezáltal pedig a fogyasztók segítségére siet az étkezést érintő tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában. Az Európai Parlament már elfogadta a korábbi szabályozások felülvizsgálatát, a minap pedig a Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak. Az irányelv kidolgozása magyar kezdeményezésből, a mézhamisítás elleni „hadjárat” meghirdetéséből indult, melynek Romániában is örülnek.

Páva Adorján

2024. február 11., 10:012024. február 11., 10:01

Az Európai Parlament tavaly decemberben 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A tervezet korszerűsíti az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályokat. Amint az EP közleményében beszámoltak róla, a képviselők

a földrajzi eredet egyértelmű feltüntetését szorgalmazzák, új kezdeményezéseket fogalmaztak meg a mézhamisítás elleni küzdelemre és nagyobb átláthatóságot követelnek a cukortartalom címkézésénél.

A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, gyümölcslé, lekvár, zselé és a dzsem. Az Európai Bizottság 2023. áprilisában javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát. Aztán az EP-képviselők decemberben amellett foglaltak állást, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet szüretelték.

A gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban van jelen az onnan származó gyümölcs vagy méz.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A hamisítás visszaszorítása érdekében a képviselők a mézellátási láncban egyfajta termékeredet-nyomkövetési rendszert kívánnak létrehozni.

Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.

A képviselők a közlemény szerint azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.

A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Alexander Bernhuber jelentéstevő (EPP, Ausztria) „az átláthatóbb címkézés napjának” nevezte az EP-állásfoglalást, hiszen a termékek származási országának pontosabb megjelölése megkönnyíti a fogyasztók számára az egészségesebb és helyi termékek választását.

Idézet
Véget vetünk a mézcímkékkel kapcsolatos csalárd gyakorlatoknak. A jövőben egyértelműen fel kell tüntetni a származási országokat, és a kevert mézek esetében a származási országok megfelelő arányát.

Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket” – érvelt az osztrák képviselő.

A Parlament az állásfoglalás megszavazása után megkezdhette a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról. Január 30-án már arról számoltak be, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak az egyes „reggeli” élelmiszerek összetételére, nevére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokról. A közleményt idéző Agroinform.hu portál szerint a megállapodásban leszögezik:

a nem uniós országokból importált méz nagy részéről feltételezhető, hogy cukorral hamisított.

Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A megvalósíthatósági tanulmányokat követően és a csalás további korlátozása érdekében a Bizottság egyedi azonosító kódra vagy hasonló technikára tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a méz méhészekig történő nyomon követését. A gyümölcslevek, dzsemek és marmeládok esetében a Bizottság jelentést készít a felhasznált alapanyag származási országának kötelező feltüntetéséről.

A dzsemek és lekvárok esetében az általános szabály az, hogy legalább 450 gramm gyümölcsöt kell felhasználni 1 kg lekvár és lekvár előállításához (500 gramm kiváló minőségű „extra lekvár” esetében).

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia, majd az új jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országok két évvel a hatálybalépést követően alkalmazzák majd az új szabályokat – számolt be az Agroinform.hu portál. Amely kiemeli:

bár a közlemény egy szóval sem említi, az egész ügy magyar kezdeményezés volt.

korábban írtuk

Kizárnák a kétes minőséget: kötelezővé tehetik a méz származási helyének, pontos százalékos arányának a feltüntetését
Kizárnák a kétes minőséget: kötelezővé tehetik a méz származási helyének, pontos százalékos arányának a feltüntetését

Célt értek a magyar erőfeszítések: Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte az Agrárminisztérium.

Nagy István agrárminiszter a január végi előzetes megállapodás után emlékeztetett: magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően válik kötelezővé a jövőben a mézesüvegeken feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az Unióban. Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. erre épülve „dagadt” reggeli irányelvvé a kezdeményezés, melynek legfontosabb eleme a méz eredetvédelme. Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Az irányelv természetesen más uniós országokban, így Romániában is a helyi termelők érdekeit védi. Amint a felülvizsgálatról és a megállapodásról szintén beszámoló Adevărul portál cikkéből kiderül, a méz a harmadik leginkább hamisított élelmiszer a világon. Egyes uniós kimutatások szerint az EU-n kívülről érkező termékek csaknem fele hamisított: kukorica- vagy cukorszirupot, számos más adalékot vagy vegyi anyagot kevernek bele. Éppen ezért a Romániai Méhészek Egyesülete is régóta szorgalmaz eredetvédelmi fellépést. Ioan Fetea elnök szerint az Európai Parlament a jelenleg még érvényes régi irányelvekre hivatkozva eddig elutasította a címkézési szigorítás kiterjesztését.

Idézet
Mindenekelőtt a mézfogyasztót korrekt módon kell tájékoztatni arról, mit vesz meg. Ez a helyi termékeket előnyben részesítők javára szolgálna, hiszen eddig olyan árut is megvetettek velük, amiben csupán egy százalékban származott az EU-ból és 99 százalékban azon kívülről”

– fogalmazott az egyesületi vezető.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Az Adevărul szerint a gyümölcslevek szigorúbb címkézési besorolása abban segíthet a fogyasztóknak, hogy az átlagosnál akár 30 százalékkal kisebb cukortartalmú, tehát egészségesebb termékeket vásároljanak. Nutricionista-belgyógyászt is idéznek, aki a sokáig „nagyon egészségesnek” titulált gyümölcsléfogyasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet. Gabriela Profir szerint úgy kell tekinteni egy pohár nedűre, mint egy édes kényeztetésre, amit hetente egyszer engedünk meg magunknak. Ugyanakkor – szintén a magas cukortartalom miatt – egyazon táplálkozáskor ne halmozzuk a mézet, a lekvárt és a gyümölcslevet, hanem felváltva fogyasszunk csak az egyikből.

Amint arról beszámoltunk, az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zártak tavaly a méhészek. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.

korábban írtuk

A méhészet sem zár jó évet, a kistermelők házi értékesítésből próbálnak megélni
A méhészet sem zár jó évet, a kistermelők házi értékesítésből próbálnak megélni

Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 23., szerda

Románia lett a magyar légitársaság legnagyobb piaca

Az idén a Wizz Air összes romániai útvonalán kínált 15,8 millió ülőhely-kapacitással az ország az ultra fapados magyar légitársaság legnagyobb piacává vált, megelőzve Lengyelországot.

Románia lett a magyar légitársaság legnagyobb piaca
2025. április 23., szerda

Újdonságokat hoz a roncsautóprogram: rekorddöntést vár a szaktárca

A tavalyinál 50 százalékkal nagyobb, 1,43 milliárd lejes költségvetése lesz idén a hamarosan induló roncsautóprogramnak – tájékoztatott szerdán a környezetvédelmi minisztérium.

Újdonságokat hoz a roncsautóprogram: rekorddöntést vár a szaktárca
2025. április 23., szerda

Időben érkezik a gyerekpénz is – ígéri a munkaügyi minisztérium

A gyermeknevelési pótlékot (gyerekpénzt) május 8-tól folyósítják, a nyugdíjak postai kézbesítése pedig a hónap első négy napjára kiterjedő hosszú hétvége ellenére május 2-án kezdődik – tájékoztatott szerdán a Facebook-oldalán a munkaügyi minisztérium.

Időben érkezik a gyerekpénz is – ígéri a munkaügyi minisztérium
2025. április 23., szerda

Több mint megduplázódott a viharkárok után kifizetett kártérítések összege

A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.

Több mint megduplázódott a viharkárok után kifizetett kártérítések összege
2025. április 23., szerda

Lendületesen kezdte az évet az építőipar

Az idei év első két hónapjában a nyers adatok szerint 16,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 19,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Lendületesen kezdte az évet az építőipar
2025. április 23., szerda

Magyarázza bizonyítványát a pénzügyminisztérium; és ígéri, 7 százalék alatt tartja a hiányt

Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.

Magyarázza bizonyítványát a pénzügyminisztérium; és ígéri, 7 százalék alatt tartja a hiányt
2025. április 22., kedd

Május másodikától kézbesítik a jövő havi nyugdíjakat

A Román Posta május 2-án, pénteken kezdi el a májusi nyugdíjak és szociális juttatások kézbesítését – közölte kedden a vállalat.

Május másodikától kézbesítik a jövő havi nyugdíjakat
2025. április 22., kedd

Lefelé módosította az IMF a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Lefelé módosította az IMF a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését
2025. április 22., kedd

Tulajdonosváltás egy Romániában is jelen lévő banknál

A 4finance Group eladja a Romániában is jelen lévő bolgár TBI Bankot az Advent International amerikai befektetési alapnak.

Tulajdonosváltás egy Romániában is jelen lévő banknál
2025. április 22., kedd

Eléri a havi 57 000 eurót a legmagasabb nyilvánosságra hozott romániai fizetés, és erre jönnek még a bónuszok

Romániában is lehet csillagászatinak tűnő összegeket keresni – derült ki, miután az OMV–Petrom kőolajipari vállalat éves jelentésben hozta nyilvánosságra a vezetőség fizetését.

Eléri a havi 57 000 eurót a legmagasabb nyilvánosságra hozott romániai fizetés, és erre jönnek még a bónuszok