Megjött az étvágy. Pontosabb tájékoztatást kaphatnak a fogyasztók a reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére vonatkozóan
Fotó: Pixabay.com
Egyre közelebb az uniós „felszolgáláshoz” az úgynevezett reggeli irányelv, mely a méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését írja elő, ezáltal pedig a fogyasztók segítségére siet az étkezést érintő tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában. Az Európai Parlament már elfogadta a korábbi szabályozások felülvizsgálatát, a minap pedig a Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak. Az irányelv kidolgozása magyar kezdeményezésből, a mézhamisítás elleni „hadjárat” meghirdetéséből indult, melynek Romániában is örülnek.
2024. február 11., 10:012024. február 11., 10:01
Az Európai Parlament tavaly decemberben 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A tervezet korszerűsíti az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályokat. Amint az EP közleményében beszámoltak róla, a képviselők
A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, gyümölcslé, lekvár, zselé és a dzsem. Az Európai Bizottság 2023. áprilisában javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát. Aztán az EP-képviselők decemberben amellett foglaltak állást, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet szüretelték.
A gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban van jelen az onnan származó gyümölcs vagy méz.
Fotó: Barabás Ákos
Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.
A képviselők a közlemény szerint azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.
A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.
Fotó: Pixabay.com
Alexander Bernhuber jelentéstevő (EPP, Ausztria) „az átláthatóbb címkézés napjának” nevezte az EP-állásfoglalást, hiszen a termékek származási országának pontosabb megjelölése megkönnyíti a fogyasztók számára az egészségesebb és helyi termékek választását.
Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket” – érvelt az osztrák képviselő.
A Parlament az állásfoglalás megszavazása után megkezdhette a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról. Január 30-án már arról számoltak be, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak az egyes „reggeli” élelmiszerek összetételére, nevére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokról. A közleményt idéző Agroinform.hu portál szerint a megállapodásban leszögezik:
Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.
Fotó: Beliczay László
A megvalósíthatósági tanulmányokat követően és a csalás további korlátozása érdekében a Bizottság egyedi azonosító kódra vagy hasonló technikára tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a méz méhészekig történő nyomon követését. A gyümölcslevek, dzsemek és marmeládok esetében a Bizottság jelentést készít a felhasznált alapanyag származási országának kötelező feltüntetéséről.
Fotó: Pixabay.com
A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia, majd az új jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országok két évvel a hatálybalépést követően alkalmazzák majd az új szabályokat – számolt be az Agroinform.hu portál. Amely kiemeli:
Célt értek a magyar erőfeszítések: Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte az Agrárminisztérium.
Nagy István agrárminiszter a január végi előzetes megállapodás után emlékeztetett: magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően válik kötelezővé a jövőben a mézesüvegeken feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az Unióban. Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. erre épülve „dagadt” reggeli irányelvvé a kezdeményezés, melynek legfontosabb eleme a méz eredetvédelme. Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.
Fotó: Veres Nándor
Az irányelv természetesen más uniós országokban, így Romániában is a helyi termelők érdekeit védi. Amint a felülvizsgálatról és a megállapodásról szintén beszámoló Adevărul portál cikkéből kiderül, a méz a harmadik leginkább hamisított élelmiszer a világon. Egyes uniós kimutatások szerint az EU-n kívülről érkező termékek csaknem fele hamisított: kukorica- vagy cukorszirupot, számos más adalékot vagy vegyi anyagot kevernek bele. Éppen ezért a Romániai Méhészek Egyesülete is régóta szorgalmaz eredetvédelmi fellépést. Ioan Fetea elnök szerint az Európai Parlament a jelenleg még érvényes régi irányelvekre hivatkozva eddig elutasította a címkézési szigorítás kiterjesztését.
– fogalmazott az egyesületi vezető.
Fotó: Pixabay.com
Az Adevărul szerint a gyümölcslevek szigorúbb címkézési besorolása abban segíthet a fogyasztóknak, hogy az átlagosnál akár 30 százalékkal kisebb cukortartalmú, tehát egészségesebb termékeket vásároljanak. Nutricionista-belgyógyászt is idéznek, aki a sokáig „nagyon egészségesnek” titulált gyümölcsléfogyasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet. Gabriela Profir szerint úgy kell tekinteni egy pohár nedűre, mint egy édes kényeztetésre, amit hetente egyszer engedünk meg magunknak. Ugyanakkor – szintén a magas cukortartalom miatt – egyazon táplálkozáskor ne halmozzuk a mézet, a lekvárt és a gyümölcslevet, hanem felváltva fogyasszunk csak az egyikből.
Amint arról beszámoltunk, az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zártak tavaly a méhészek. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!