2011. július 22., 08:212011. július 22., 08:21
– Minek köszönhetően válik üvegszerűvé a beton?
– A litracon egy olyan beton alapú épitőanyag, mely átereszti a fényt. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy fényvezető közeg van benne, nagyon pici ablakok optikai szálakból. Egy négyzetméteren 20 millió optikai szál van, melyeket az emberi szem összeolvasztva érzékel. Nem én voltam az első, aki optikai szálakat tett betonba, ugyanakkor előttem senkinek sem sikerült ezeket egyenletesen és nagy mennyiségben elhelyezni, és gyártható anyagot készíteni. Ez egy technikai probléma volt, előttem már használtak képzőművészeti installációkban optikai szálas betont. 2007-ben kidolgoztam egy továbbfejlesztett és olcsóbb változatát, a litracon pXL-t, melyben optikai szálak helyett speciálisan formált műanyag ablakok teszik a betont fényáteresztővé.
– Mennyiben változtatják meg az optikai szálak az üvegbeton mechanikai tulajdonságait, s melyek az anyag alkalmazási területei?
– Mivel az optikai szálak egyirányban futnak, statikailag kicsit úgy viselkedik, mint a fa. A szilárdsága negvan, bár valamivel kisebb mint a normál betoné. Az, hogy főleg dekorációs célra használják, elsősorban az árából fakad, ugyanis nagyon drága, egy 30 mm-es vastagságú litraconlap négyzetméterenkénti ára 935 euró plusz áfa. Minél vastagabb a lap, annál drágább, leginkább 30 és 50 miliméter közötti vastagságban szoktak rendelni.
– Hol és milyen mennyiségben gyártják az üvegbetont?
– A régi verziót a saját csongrádi üzememben állítjuk elő kézi munkával, de licenc alapján gyártja egy osztrák cég is, a litracon pXL pedig egy hódmezővásárhelyi gyártópartnernél készül. A legyártott mennyiség változó, a csongrádi üzemben átlagosan évi 150 négyzetmétert állítunk elő.
– Hova irányul az export? Kaptak-e megrendelést Romániából?
– Mivel Magyarország egy kicsi piac, a termelés 80 százaléka külföldre megy. Afrika kivételével mindenhova szállítottunk már. Romániai megrendelésünk is volt, úgy emlékszem, hogy egy motorszalon-tulajdonos házába kellett a litracon.
– Sok más magyar feltalálótól eltérően ön nem adta el a találmányát, hanem maga kezdte el gyártani és forgalmazni. Visszatekintve az azóta eltelt időszakra, hogy találja, jó döntést hozott?
– Nem tudom megítélni. Annak idején sok cég érdeklődött, de azért indultam el ezen az úton, mert a saját gyártás mindig biztos bevételt jelent. Időközben elkezdtünk nyitni, jelenleg több külföldi terjesztő- és gyártópartnerjelölt van.
– Hogyan viszonyul a találmányához az állam és a hazai szakma?
– A politikusok sokat ígérgettek, de támogatást csak akkor kaptam, amikor már beindult a dolog, és ciki lett volna, ha nem adják meg. A szakmában mindenki pozitívan viszonyult hozzá, nem volt irigység. A kollégák küzdöttek érte, hogy sikerüljön betervezni a magas ára ellenére, próbálták meggyőzni a megrendelőket.
– Mennyire ismert a fényáteresztő beton nemzetközi viszonylatban?
– Mikor New Yorkban jártam, s egy építészismerősömnél laktam, nagyon meglepődtem, hogy szinte mindenki, akivel rajta keresztül megismerkedtem, ismerte. Nemzetközileg ismert anyag a litracon, bár nem költöttünk sok pénzt a promoválására, de szerencsés időpontban, jó kiállításokon és jó publikációkban voltunk jelen.
– Mekkora anyagi hozadéka van annak, hogy egy szakmai körökben világszerte ismert találmány megalkotója?
– Az életszínvonalam se nem túl alacsony, se nem túl magas. Lehetnék gazdagabb, ha naponta hajnalig dolgoznék. Nekem azonban nem a pénz a legfontosabb, hanem hogy örömet leljek abban, amit csinálok. Nagyon szakadozott az életem, egyik nap még Csongrádon gyártom a litracont, rá egy napra pedig Washingtonban vagy New Yorkban tartok előadást. Azon szeretnék dolgozni, hogy kialakítsak egy olyan rendszert, amelyben nem vagyok hozzákötve az operatív tevékenységhez. n Pengő Zoltán
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
szóljon hozzá!