Kolozsváron átlagosan 2410 euró/négyzetméteres áron keltek el az otthonok, ami 14 százalékos növekedést jelent egy év alatt
Fotó: Jakab Mónika
Továbbra is a kolozsvári lakások a legdrágábbak Romániában. A tavaly január–decemberi időszakban 14 százalékos árnövekedés volt tapasztalható a kincses városban, ahol immár 2400 euró/négyzetméter az átlagár. Országos szinten a 2022-es év folyamán hat százalékkal nőttek az árak – derül ki az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő elemzéséből.
2023. január 13., 16:272023. január 13., 16:27
2023. január 13., 17:532023. január 13., 17:53
A Monitorul de Cluj portál által idézett jelentés szerint a hasznos alapterület négyzetméterének országos átlagára 1593 euróról 1682-re nőtt, azaz hat százalékkal, ami kevesebb a 2021-ben regisztráltnál, tehát lassult a növekedés üteme.
Daniel Crainic, az ingatlanközvetítő iroda marketingigazgatója szerint a tavalyi évet az ukrajnai háború okozta bizonytalanság, rekordinfláció, építőipari és hiteldrágulás jellemezte, de az ingatlanpiac ilyen körülmények között is tartotta a növekedő irányt.
Az Imobiliare.ro tavalyi évre vonatkozó elemzése szerint a legdrágább romániai városban, Kolozsváron átlagosan 2410 euró/négyzetméteres áron keltek el az otthonok, szemben a 2021-ben jegyzett 2105 euróval, ami 14 százalékos növekedést jelent. Az új építésű lakások 23 százalékkal drágultak, a régiek pedig tízzel.
Eközben például Bukarestben öt százalékos volt a 2022-es átlagnövekedés (1620-ról 1704 euróra), szemben a 2021-ben mért 14 százalékkal. Erdélyben ismét jelentős növekedést jegyzett tavaly Brassó, ahol 1459-ről 1623 euróra nőtt egy négyzetméter lakott felület ára, azaz 11 százalékkal (egy évvel korábban még 18). Temesvár „hozta a formáját”: míg 2021-ben hét százalékos növekedést regisztráltak, tavaly hat százalékkal drágultak a lakásárak (1378-ról 1454 euróra) – olvasható a Monitorulcj.ro portálon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!