Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A kályhák beharangozott roncsprogramja alkalmazhatatlan, célja nem a kiszolgáltatott fogyasztók támogatása, hanem a kályhák értékesítésének fellendítése – figyelmeztetett csütörtöki állásfoglalásában Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2024. január 18., 12:522024. január 18., 12:52
A szakember szerint kezdeményezésével a környezetvédelmi minisztérium „a lovak elé fogta a szekeret”. Tapasztalataira hivatkozva leszögezte: ez a roncsprogram nem alkalmas a vidéken élő, lakásukat fával fűtő személyek támogatására, mert a pályázók csak legkevesebb 80 százalékos hatásfokú, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású és 8–30 kilowatt közötti névleges teljesítményű kályhák vásárlására igényelhetnek pénzt.
A szakember szerint a hegyvidéki, régi építésű házak általában 2–3 szobásak és 50–60 négyzetméteresek, kifűtésükhöz pedig négy, egyenként 6 kilowatt teljesítményű és 30 százalékos hatásfokú, vagy pedig szintén négy, egyenként 4,5 kilowatt teljesítményű és 80 százalékos hatásfokú fatüzelésű kályhára van szükség.
A roncsprogram pályázási feltételei Dumitru Chisăliţă szerint nagy és drága kályhák vásárlására kényszerítik a fogyasztókat, mert egy legalább 8 kilowattos teljesítményű kályha ára 30 százalékkal (mintegy 3000 lejjel) magasabb a hegyvidéki házakban jelenleg használtaknál.
Emlékeztetett arra, hogy ezeknek a házaknak az energiavesztesége 50–60 százalékos.
„Így csak pénzt adunk olyan kályhákra, amelyek elvesztett hőt termelnek” – idézet az AEI elnökét az Agerpres.
Amint arról beszámoltunk, Mircea Fechet tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a környezetvédelmi minisztérium idén kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel beindítja a Kályhák roncsprogramját. A kísérleti program 28 megye hegyvidéki településeire terjed ki, ahol hosszabbak és fagyosabbak a telek. A pályázók legtöbb 10 ezer lejes támogatást igényelhetnek egy korszerű kályha megvásárlásához. A miniszter becslése szerint az 500 millió lejes keret mintegy 50 000 kályha beszerzésének támogatására lesz elegendő.
A finanszírozás kizárólag legkevesebb 80 százalékos hatásfokú kályha megvásárlására igényelhető. További feltétel, hogy a kályha részecskekibocsátása nem haladhatja meg 40 grammot, az illékony szerves vegyületek kibocsátása a 120 grammot, a szén-monoxid kibocsátása az 1500 milligrammot, a nitrogén-oxid kibocsátása pedig a 300 milligrammot köbméterenként. Mindezek mellett a kályha névleges teljesítményének 8 és 35 kilowatt közöttinek kell lennie.
Kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel idén beindítja a környezetvédelmi minisztérium a Kályhák roncsprogramját – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!