Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A kályhák beharangozott roncsprogramja alkalmazhatatlan, célja nem a kiszolgáltatott fogyasztók támogatása, hanem a kályhák értékesítésének fellendítése – figyelmeztetett csütörtöki állásfoglalásában Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2024. január 18., 12:522024. január 18., 12:52
A szakember szerint kezdeményezésével a környezetvédelmi minisztérium „a lovak elé fogta a szekeret”. Tapasztalataira hivatkozva leszögezte: ez a roncsprogram nem alkalmas a vidéken élő, lakásukat fával fűtő személyek támogatására, mert a pályázók csak legkevesebb 80 százalékos hatásfokú, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású és 8–30 kilowatt közötti névleges teljesítményű kályhák vásárlására igényelhetnek pénzt.
A szakember szerint a hegyvidéki, régi építésű házak általában 2–3 szobásak és 50–60 négyzetméteresek, kifűtésükhöz pedig négy, egyenként 6 kilowatt teljesítményű és 30 százalékos hatásfokú, vagy pedig szintén négy, egyenként 4,5 kilowatt teljesítményű és 80 százalékos hatásfokú fatüzelésű kályhára van szükség.
A roncsprogram pályázási feltételei Dumitru Chisăliţă szerint nagy és drága kályhák vásárlására kényszerítik a fogyasztókat, mert egy legalább 8 kilowattos teljesítményű kályha ára 30 százalékkal (mintegy 3000 lejjel) magasabb a hegyvidéki házakban jelenleg használtaknál.
Emlékeztetett arra, hogy ezeknek a házaknak az energiavesztesége 50–60 százalékos.
„Így csak pénzt adunk olyan kályhákra, amelyek elvesztett hőt termelnek” – idézet az AEI elnökét az Agerpres.
Amint arról beszámoltunk, Mircea Fechet tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a környezetvédelmi minisztérium idén kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel beindítja a Kályhák roncsprogramját. A kísérleti program 28 megye hegyvidéki településeire terjed ki, ahol hosszabbak és fagyosabbak a telek. A pályázók legtöbb 10 ezer lejes támogatást igényelhetnek egy korszerű kályha megvásárlásához. A miniszter becslése szerint az 500 millió lejes keret mintegy 50 000 kályha beszerzésének támogatására lesz elegendő.
A finanszírozás kizárólag legkevesebb 80 százalékos hatásfokú kályha megvásárlására igényelhető. További feltétel, hogy a kályha részecskekibocsátása nem haladhatja meg 40 grammot, az illékony szerves vegyületek kibocsátása a 120 grammot, a szén-monoxid kibocsátása az 1500 milligrammot, a nitrogén-oxid kibocsátása pedig a 300 milligrammot köbméterenként. Mindezek mellett a kályha névleges teljesítményének 8 és 35 kilowatt közöttinek kell lennie.
Kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel idén beindítja a környezetvédelmi minisztérium a Kályhák roncsprogramját – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!