Fotó: Haáz Vince
Romániának 2069 milliárd eurót kell költenie ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges ország legyen – derül ki abból a közvitán lévő stratégiából, mellyel a bukaresti kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú visszaszorítását célozza.
2023. október 10., 21:282023. október 10., 21:28
A hamarosan kormányhatározattal elfogadandó dokumentumból az Economica.net szemlézett, kiemelve: az összeg nagyságrendileg az ország jelenlegi éves bruttó hazai terméke (GDP) hétszeresét teszi ki. A gazdasági portál által idézett stratégia értelmében
A három kulcságazatra kitérve a dokumentum szerint korszerű járműveket, gépeket, berendezéseket, technológiákat kell vásárolni, illetve alkalmazni, és növelni kell az épületek energiahatékonyságát. A beruházások révén új munkahelyek létesülnek, növekedik a gazdaság és egészségesebbé válik környezetünk – olvasható a tervben. Amely azt szolgálná, hogy 2050-re 99 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban 1990-ben jegyzett szinthez képest.
Az Economica.net kiemeli: a legnagyobb pénznyelő a közúti szállítmányozás lesz, amely messze a legszennyezőbb a fuvarozási ágazatban.
Hiszen a kormány azt reméli, hogy a következő bő negyed évszázadban magától „kikopik” a jelenlegi szennyező technológia jelentős része, ezt pedig korszerű, már magasabb standardoknak megfelelő eszköztárral pótolják az ipari szereplők, legyen szó gépekről, autóparkról vagy épületrenoválásról. Ugyanezt várják a lakosságtól is, amely idővel környezetbarátabb autókat, háztartási gépeket, fűtő-hűtő rendszereket vásárol majd, és energiahatékonyabbá teszi az otthonokat.
A stratégia szerint folyamatosan nőni fog a Románia által a közúti fuvarozás, az épületek és az ipar „kizöldítésére” költött összeg, az említett időszak vége felé ez már az éves GDP 20 százalékát is kiteszi majd. A végösszeg lebontása szerint 2023-2050 között 1700 milliárd eurót „visz el” a közúti szállítmányozás klímasemlegessé tétele, a maradékon a másik két ágazat osztozik. A kidolgozók európai uniós forrásokkal is számolnak, ám a tucatnyi pénzalapból lehívható, más viszonyításban soknak tűnő pénz – néhány tízmilliárd euró – így is csak a töredékét teszi majd ki a több mint 2000 milliárd eurónak, a többit „saját zsebből” kell állnunk – figyelmeztet az Economica.net.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!