Fotó: Haáz Vince
Romániának 2069 milliárd eurót kell költenie ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges ország legyen – derül ki abból a közvitán lévő stratégiából, mellyel a bukaresti kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú visszaszorítását célozza.
2023. október 10., 21:282023. október 10., 21:28
A hamarosan kormányhatározattal elfogadandó dokumentumból az Economica.net szemlézett, kiemelve: az összeg nagyságrendileg az ország jelenlegi éves bruttó hazai terméke (GDP) hétszeresét teszi ki. A gazdasági portál által idézett stratégia értelmében
A három kulcságazatra kitérve a dokumentum szerint korszerű járműveket, gépeket, berendezéseket, technológiákat kell vásárolni, illetve alkalmazni, és növelni kell az épületek energiahatékonyságát. A beruházások révén új munkahelyek létesülnek, növekedik a gazdaság és egészségesebbé válik környezetünk – olvasható a tervben. Amely azt szolgálná, hogy 2050-re 99 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban 1990-ben jegyzett szinthez képest.
Az Economica.net kiemeli: a legnagyobb pénznyelő a közúti szállítmányozás lesz, amely messze a legszennyezőbb a fuvarozási ágazatban.
Hiszen a kormány azt reméli, hogy a következő bő negyed évszázadban magától „kikopik” a jelenlegi szennyező technológia jelentős része, ezt pedig korszerű, már magasabb standardoknak megfelelő eszköztárral pótolják az ipari szereplők, legyen szó gépekről, autóparkról vagy épületrenoválásról. Ugyanezt várják a lakosságtól is, amely idővel környezetbarátabb autókat, háztartási gépeket, fűtő-hűtő rendszereket vásárol majd, és energiahatékonyabbá teszi az otthonokat.
A stratégia szerint folyamatosan nőni fog a Románia által a közúti fuvarozás, az épületek és az ipar „kizöldítésére” költött összeg, az említett időszak vége felé ez már az éves GDP 20 százalékát is kiteszi majd. A végösszeg lebontása szerint 2023-2050 között 1700 milliárd eurót „visz el” a közúti szállítmányozás klímasemlegessé tétele, a maradékon a másik két ágazat osztozik. A kidolgozók európai uniós forrásokkal is számolnak, ám a tucatnyi pénzalapból lehívható, más viszonyításban soknak tűnő pénz – néhány tízmilliárd euró – így is csak a töredékét teszi majd ki a több mint 2000 milliárd eurónak, a többit „saját zsebből” kell állnunk – figyelmeztet az Economica.net.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!