Fotó: Haáz Vince
Romániának 2069 milliárd eurót kell költenie ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges ország legyen – derül ki abból a közvitán lévő stratégiából, mellyel a bukaresti kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú visszaszorítását célozza.
2023. október 10., 21:282023. október 10., 21:28
A hamarosan kormányhatározattal elfogadandó dokumentumból az Economica.net szemlézett, kiemelve: az összeg nagyságrendileg az ország jelenlegi éves bruttó hazai terméke (GDP) hétszeresét teszi ki. A gazdasági portál által idézett stratégia értelmében
A három kulcságazatra kitérve a dokumentum szerint korszerű járműveket, gépeket, berendezéseket, technológiákat kell vásárolni, illetve alkalmazni, és növelni kell az épületek energiahatékonyságát. A beruházások révén új munkahelyek létesülnek, növekedik a gazdaság és egészségesebbé válik környezetünk – olvasható a tervben. Amely azt szolgálná, hogy 2050-re 99 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban 1990-ben jegyzett szinthez képest.
Az Economica.net kiemeli: a legnagyobb pénznyelő a közúti szállítmányozás lesz, amely messze a legszennyezőbb a fuvarozási ágazatban.
Hiszen a kormány azt reméli, hogy a következő bő negyed évszázadban magától „kikopik” a jelenlegi szennyező technológia jelentős része, ezt pedig korszerű, már magasabb standardoknak megfelelő eszköztárral pótolják az ipari szereplők, legyen szó gépekről, autóparkról vagy épületrenoválásról. Ugyanezt várják a lakosságtól is, amely idővel környezetbarátabb autókat, háztartási gépeket, fűtő-hűtő rendszereket vásárol majd, és energiahatékonyabbá teszi az otthonokat.
A stratégia szerint folyamatosan nőni fog a Románia által a közúti fuvarozás, az épületek és az ipar „kizöldítésére” költött összeg, az említett időszak vége felé ez már az éves GDP 20 százalékát is kiteszi majd. A végösszeg lebontása szerint 2023-2050 között 1700 milliárd eurót „visz el” a közúti szállítmányozás klímasemlegessé tétele, a maradékon a másik két ágazat osztozik. A kidolgozók európai uniós forrásokkal is számolnak, ám a tucatnyi pénzalapból lehívható, más viszonyításban soknak tűnő pénz – néhány tízmilliárd euró – így is csak a töredékét teszi majd ki a több mint 2000 milliárd eurónak, a többit „saját zsebből” kell állnunk – figyelmeztet az Economica.net.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
szóljon hozzá!