Home office: sokan megkedvelték, mások visszavágytak az irodába, a távmunka viszont velünk marad a szakértő szerint
Fotó: Haáz Vince
Miközben öt–tíz évvel ezelőtt szűkebb és tágabb ismeretségi körünkben alig akadt olyan munkavállaló, aki távmunkában vagy otthonról, home office-ban dolgozott volna, a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt lezárások olyanokat is belekényszerítettek a helyzetbe, akik soha nem áhítoztak erről. Másoknak viszont kapóra jött, és annyira bevált, hogy a pandémia lecsengése után sem fűlött a foguk az irodához. Az elmúlt hónapokban azonban sorra jöttek a hírek – még az olyan nagy cégek, mint az Amazon vagy a Tesla háza tájáról is –, amelyek szerint mindenkit visszarendeltek az irodába. Dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal kerestük a választ arra, mennyire marad mindennapjaink része a home office, illetve hogy valóban hatékonyabb-e a munkavégzés az irodában, mint az otthon kényelmében.
2024. december 08., 20:022024. december 08., 20:02
Az otthonról dolgozás vagy távmunka fogalma nem a pandémia idején jelent meg, ahogy számos ember gondolja, a telekommunikációnak, ügyfélszolgáltatással foglalkozó területeknek, de az IT iparnak is mélyen a struktúráiba került jóval a pandémia előtt. Ugyanakkor a home office nem is mai találmány, hanem ilyen vagy olyan formában végigkísérte az emberiséget. Persze a cél más, de a munkafeladatoknak a mindennapi teendőkkel való összeolvadása megvolt – mutatott rá a Krónika megkeresésére dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.
Példáért egészen a nomádélet korába nyúlt vissza, amikoris számos kézműves munka a ház körül zajlott. Ráadásul – tette hozzá – az irodák, úgy ahogy ma gondolunk rájuk, igazából csak a 20. század óta vannak velünk.
Ne feledjük el, hogy globális kontextusban számos cég ennek a stratégiának köszönhetően tudott megmaradni, profitot termelni és ellátni a piaci szerepét. Az ezzel kapcsolatos kutatások, amelyek a pandémia első felében történtek meg, inkább a pozitív aspektusokat emelték ki a stratégia első analízise kapcsán. Az alkalmazottak megítélésében feltűnt viszont a diverzitás, a családosok, az idősebbek és azok, akik magasabb fizetés mellett dolgozhattak otthonról, pozitívabbnak ítélték a tapasztalatot” – fejtette ki Marschalkó Eszter Enikő.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy már a járvány idején készített első kutatások rámutattak arra, hogy az otthoni munka kereteivel való kompatibilitás a megszokástól is függ. Van olyan kutatás, ami arra világított rá, hogy azok az alkalmazottak, akik már megszokták a digitális kapcsolódást, és a pandémia előtt is távmunkában tevékenykedtek, kevésbé szenvedtek információ-túlterheltségtől, és kevésbé voltak elégedetlenek a munkakörülményekkel, mint azok a társaik, akiket a világjárvány kényszerített otthonról dolgozni először életükben.
főleg, ha túl sok digitális csatornán kapták az információt, és mindig azonnal kellett reagálniuk.
Szakértők szerint az elégedettség és a munkahelyi stressz egyaránt függ a digitális kanálisokon érkező információmennyiségtől, tehát ennek a problémának a megoldása lehet az egyik kulcsa az esetleges termelékenységi gondoknak is – mondta Marschalkó Eszter Enikő.
Dr. Marschalkó Eszter Enikő a home office jelenéről és jövőjéről beszélt a Krónika megkeresésére
Fotó: Marschalkó Eszter Enikő személyes archívuma
„Az ALWAYS ON opció veszélyeztetheti a produktivitást, és ennek fő következményeként a fokozott stressz vagy elégedetlenség is megjelenhet. Ezért fontos az elvárások egyensúlyba helyezése, az OFF OPCIÓ (betervezett szünetek), valamint az információáramlási folyamat átgondolása” – fogalmazta meg a pszichológus.
Beszélt egyúttal arról is, hogy létezik a témában egy romániai kutatás is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a távmunka kapcsán nem csupán a produktivitás, hanem a stressz szintjének és az élet-munka egyensúlynak is fókuszba kellene kerülnie, mert dinamikusan hatnak egymásra. A vizsgálatot végzők arra mutattak rá, hogy a termelékenység kapcsán főleg a személyes fejlődéssel kapcsolatos intézkedések – kompetenciák, készségek erősítése, munkaerő-optimalizálást hozó intézkedések – és a fizetés mértéke meghatározó.
Az élet-munka egyensúly kapcsán a mentálhigiénét szolgáló intézkedések, a digitális munkát támogató felszereltség, rugalmas munkakeretek és a fizetés voltak meghatározók. Emiatt a produktivitás direkt és indirekt (stressz, munka-magánélet egyensúly) kezelésében más és más stratégiákat szükséges követni, és valószínűleg a legjobb eredményeket mindhárom pillér követése és segítése adná – húzta alá a szakember.
Csökkent az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon meghirdetett távmunkahelyek (home office) száma, miután a 2020–2022-es időszakban látványosan nőtt, az egy év alatt meghirdetett állások több mint 10 százalékát téve ki – derül ki az eJobs friss elemzéséből.
„Bár a szervezeti keretek nagy befolyással vannak a termelékenységi mutatókra, nem tudjuk letagadni az egyéni jellegzetességek fontosságát sem a távmunkával kapcsolatos kompatibilitásra. Kutatási adatok vannak még a pandémiából arra, hogy azok szerettek otthonról dolgozni és maradtak volna szívük szerint továbbra is ilyen keretben, akiknek a legjobb eredményeik is voltak.
Adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy az otthoni hatékony munkához bizonyos feltételek is szükségesek. Sok múlik azon tehát, hogy egyáltalán van-e megfelelő lehetőség nyugodt körülmények között, zavartalanul dolgozni. A pszichológiai aspektusok közül főleg az elkötelezettség lett kidomborítva, ami kimagasló volt az otthoni teljesítményt illetően” – fejtette ki a BBTE adjunktusa.
Akiknek bevált a home office: sokan szívesebben dolgoznak az otthon melegéből
Fotó: 123RF
Rámutatott: a szisztematikus átvilágítások, metaanalízisek, amelyek 2023-ban vagy az idén jelentek meg, eléggé ellentétes eredményeket mutatnak. Ezek szerint egyrészt az otthonról való dolgozás rugalmasságot hoz (pl. idő- és energiaspórolás is jelen van az utazás kimaradása miatt) és fókuszt tud növelni (főleg kreatívabb szakmákban, mély koncentrációt igénylő területeken), másrészt növeli a szociális izoláció és a munkától való figyelemelterelésnek a sanszát (pl. otthoni zűrzavar).
Érdekes adat az is, hogy az otthonról dolgozók között kevesebb a betegszabadságot kérő, ami az egészségmutatók szempontjából releváns lehet” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette: inkonzisztens adatokat találtak a nemek kapcsán az otthonról végzett munka termelékenységét illetően. Néhány kutatás szerint a férfiak elégedettebbek és produktívabbak home office-ban, míg mások a nőknél találtak nagyobb termelékenységi tendenciát.
Inkonzisztencia mutatható ki a fizetés és az otthonról végzett munka termelékenysége között is, ugyanis vannak kutatások, amelyek pozitív asszociációt találtak a fizetés és a motiváció között otthoni munkavégzés keretében, miközben
„Metaanalitikus kutatások az egyéni munkastílus szerepét is kiemelték, mint az otthoni munkavégzés termelékenységének egyik meghatározó elemét. Adatok támasztják alá azt is, hogy néha a saját munkastílus tudatlansága okozza a hatékonysági gondokat (pl. nem tiszta az alany számára, hogy tervezetlenül dolgozik). Ugyanakkor a gyenge kommunikációs készségek, kommunikációs gátak akadályozhatják a termelékenységet és a munkacsoporton belüli kollaborációt.
– vallja Marschalkó Eszter Enikő.
Aki szerint a legújabb tudományos adatok azt mutatják, hogy önmagában a munkavégzés helye nem határozza meg közvetlenül a hatékonyságot vagy a termelékenységet, hanem a legjobb eredményeket a munkakörnyezet, az alkalmazottak (és vezetők) preferenciái és a megfelelő technológiai, illetve szervezeti támogatás összehangolása biztosítja.
„A pszichológiai tényezők a pandémia előtti évekhez képest számottevő hozzáadott értéket hozhatnak az összképhez azért, mert az egyéni jóllét készségei (életegyensúly, önszabályozás, mentális egészség, stresszkezelés), ha kollektíven megvannak, a szervezet egészére teljesítményt favorizáló klímát eredményeznek, és a teljesítményre is hatnak.
és előbb mutatták a termelékenységi visszaesést, mint idősebb társaik” – ecsetelte a pszichológus.
Miután számos amerikai nagyvállalat visszaparancsolta alkalmazottait az irodába, felmerül a kérdés, hogy vezethet-e a homo office, mint alternatíva, halálához.
Home office és család: a nagyobb otthoni elkötelezettségek bizonyítottan csökkentik a termelékenységet
Fotó: 123RF
Ne feledjük az országok közötti kollaborációk aspektusait és a gazdasági érdekeket sem. A költséghatékonyság, a földrajzi flexibilitás, humanerőforrás-szükségletek, időhatékonyság, technológiai és digitális lehetőségek mind olyan tényezők, amelyek szisztematikusan kérni fogják ezt az opciót. A »hogyan lehet jól működtetni?» kérdésre adható világos válaszhoz nem tudunk eleget, de tudjuk azt, hogy rendszerben szükséges gondolkodni róla” – fejtette ki Marschalkó Eszter Enikő.
A romániaihoz hasonló demográfiai hanyatlás jellemző a nyugati világ számos pontjára, ám bizonyos településeken, régiókban nem akarják tétlenül nézni a szülőföld elnéptelenedését.
Akitől azt is megkérdeztük, mit tehet egy munkáltató, hogy sikerrel fejlessze a cégét akkor is, ha otthonról dolgoznak az alkalmazottak.
Mint rámutatott: szisztematikus kutatások szerint több tényezőre is szükség van. Ezek:
• digitális alkalmazkodás és kollaborációs felületek létrehozása (otthoni feltételek megteremtése, kommunikáció nagyon hatékony szinten tartása, szociális kapcsolatok minőségének segítése);
• az információ túladagolásának kontrollja (legyen pihenési és feltöltődési idő, mert biológiailag és pszichológiailag is szükséges);
• hibrid munkavégzés lehetőségére is lehetőséget kell adni, a jobb mentálhigiéniai, kollaborációs és termelékenységi sanszok érdekében (főleg fiatal generációknál és nagyon extrovertáltaknál fontos). Az időnkénti összerázó találkozások az innovációt is tudják segíteni;
• tiszta munkateljesítményt mérő célok meghatározása ahhoz, hogy mindenkinek legyen tisztában azzal, amit el kell érnie;
• munkaprocedúrákba az egyének jobb munkavégzéséhez, kommunikációjához és pszichológiai jóllétéhez tartozó készségek fejlesztése;
• rugalmasságra alapozó megközelítés, megoldási fókusszal és pszichológiai jóllétet biztosító keretekkel is (generáció fókusz, élet-munka egyensúly, érzelmi reguláció, stressz kontroll).
És mit tegyen az alkalmazott? – merül fel a másik fontos kérdés.
„Elsősorban az önismeret, a saját munkastílus és az egyéni motiváció kapcsán indíthatja a jobb energizáló lehetőségeket. Aki általában véve lelkiismeretesebb, otthon is jobban teljesíthet, főleg, ha jó az elkötelezettsége.
Előbb-utóbb tudjuk követni azt is, hogy egy személy otthoni környezetben mennyire jól teljesít, ami valószínűsíthetően az otthonról való sikeres teljesítmény kompetenciáit ugyanolyan fontossá teszi majd, mint a megtanulandó digitális kompetenciákat. A kimagasló teljesítmény eléréséhez tudnunk kell, hogy mire van szükségünk, és ez érettségi mutató lesz. Ennek megfelelően lehet majd keresni, alkalmazkodni tanulni és segítséget kérni. Állandó változásra kell számítani, és a rugalmasság növelése fontos lesz” – összegzett Marschalkó Eszter Enikő.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
szóljon hozzá!