Home office: sokan megkedvelték, mások visszavágytak az irodába, a távmunka viszont velünk marad a szakértő szerint
Fotó: Haáz Vince
Miközben öt–tíz évvel ezelőtt szűkebb és tágabb ismeretségi körünkben alig akadt olyan munkavállaló, aki távmunkában vagy otthonról, home office-ban dolgozott volna, a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt lezárások olyanokat is belekényszerítettek a helyzetbe, akik soha nem áhítoztak erről. Másoknak viszont kapóra jött, és annyira bevált, hogy a pandémia lecsengése után sem fűlött a foguk az irodához. Az elmúlt hónapokban azonban sorra jöttek a hírek – még az olyan nagy cégek, mint az Amazon vagy a Tesla háza tájáról is –, amelyek szerint mindenkit visszarendeltek az irodába. Dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal kerestük a választ arra, mennyire marad mindennapjaink része a home office, illetve hogy valóban hatékonyabb-e a munkavégzés az irodában, mint az otthon kényelmében.
2024. december 08., 20:022024. december 08., 20:02
Az otthonról dolgozás vagy távmunka fogalma nem a pandémia idején jelent meg, ahogy számos ember gondolja, a telekommunikációnak, ügyfélszolgáltatással foglalkozó területeknek, de az IT iparnak is mélyen a struktúráiba került jóval a pandémia előtt. Ugyanakkor a home office nem is mai találmány, hanem ilyen vagy olyan formában végigkísérte az emberiséget. Persze a cél más, de a munkafeladatoknak a mindennapi teendőkkel való összeolvadása megvolt – mutatott rá a Krónika megkeresésére dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.
Példáért egészen a nomádélet korába nyúlt vissza, amikoris számos kézműves munka a ház körül zajlott. Ráadásul – tette hozzá – az irodák, úgy ahogy ma gondolunk rájuk, igazából csak a 20. század óta vannak velünk.
Ne feledjük el, hogy globális kontextusban számos cég ennek a stratégiának köszönhetően tudott megmaradni, profitot termelni és ellátni a piaci szerepét. Az ezzel kapcsolatos kutatások, amelyek a pandémia első felében történtek meg, inkább a pozitív aspektusokat emelték ki a stratégia első analízise kapcsán. Az alkalmazottak megítélésében feltűnt viszont a diverzitás, a családosok, az idősebbek és azok, akik magasabb fizetés mellett dolgozhattak otthonról, pozitívabbnak ítélték a tapasztalatot” – fejtette ki Marschalkó Eszter Enikő.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy már a járvány idején készített első kutatások rámutattak arra, hogy az otthoni munka kereteivel való kompatibilitás a megszokástól is függ. Van olyan kutatás, ami arra világított rá, hogy azok az alkalmazottak, akik már megszokták a digitális kapcsolódást, és a pandémia előtt is távmunkában tevékenykedtek, kevésbé szenvedtek információ-túlterheltségtől, és kevésbé voltak elégedetlenek a munkakörülményekkel, mint azok a társaik, akiket a világjárvány kényszerített otthonról dolgozni először életükben.
főleg, ha túl sok digitális csatornán kapták az információt, és mindig azonnal kellett reagálniuk.
Szakértők szerint az elégedettség és a munkahelyi stressz egyaránt függ a digitális kanálisokon érkező információmennyiségtől, tehát ennek a problémának a megoldása lehet az egyik kulcsa az esetleges termelékenységi gondoknak is – mondta Marschalkó Eszter Enikő.
Dr. Marschalkó Eszter Enikő a home office jelenéről és jövőjéről beszélt a Krónika megkeresésére
Fotó: Marschalkó Eszter Enikő személyes archívuma
„Az ALWAYS ON opció veszélyeztetheti a produktivitást, és ennek fő következményeként a fokozott stressz vagy elégedetlenség is megjelenhet. Ezért fontos az elvárások egyensúlyba helyezése, az OFF OPCIÓ (betervezett szünetek), valamint az információáramlási folyamat átgondolása” – fogalmazta meg a pszichológus.
Beszélt egyúttal arról is, hogy létezik a témában egy romániai kutatás is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a távmunka kapcsán nem csupán a produktivitás, hanem a stressz szintjének és az élet-munka egyensúlynak is fókuszba kellene kerülnie, mert dinamikusan hatnak egymásra. A vizsgálatot végzők arra mutattak rá, hogy a termelékenység kapcsán főleg a személyes fejlődéssel kapcsolatos intézkedések – kompetenciák, készségek erősítése, munkaerő-optimalizálást hozó intézkedések – és a fizetés mértéke meghatározó.
Az élet-munka egyensúly kapcsán a mentálhigiénét szolgáló intézkedések, a digitális munkát támogató felszereltség, rugalmas munkakeretek és a fizetés voltak meghatározók. Emiatt a produktivitás direkt és indirekt (stressz, munka-magánélet egyensúly) kezelésében más és más stratégiákat szükséges követni, és valószínűleg a legjobb eredményeket mindhárom pillér követése és segítése adná – húzta alá a szakember.
Csökkent az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon meghirdetett távmunkahelyek (home office) száma, miután a 2020–2022-es időszakban látványosan nőtt, az egy év alatt meghirdetett állások több mint 10 százalékát téve ki – derül ki az eJobs friss elemzéséből.
„Bár a szervezeti keretek nagy befolyással vannak a termelékenységi mutatókra, nem tudjuk letagadni az egyéni jellegzetességek fontosságát sem a távmunkával kapcsolatos kompatibilitásra. Kutatási adatok vannak még a pandémiából arra, hogy azok szerettek otthonról dolgozni és maradtak volna szívük szerint továbbra is ilyen keretben, akiknek a legjobb eredményeik is voltak.
Adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy az otthoni hatékony munkához bizonyos feltételek is szükségesek. Sok múlik azon tehát, hogy egyáltalán van-e megfelelő lehetőség nyugodt körülmények között, zavartalanul dolgozni. A pszichológiai aspektusok közül főleg az elkötelezettség lett kidomborítva, ami kimagasló volt az otthoni teljesítményt illetően” – fejtette ki a BBTE adjunktusa.
Akiknek bevált a home office: sokan szívesebben dolgoznak az otthon melegéből
Fotó: 123RF
Rámutatott: a szisztematikus átvilágítások, metaanalízisek, amelyek 2023-ban vagy az idén jelentek meg, eléggé ellentétes eredményeket mutatnak. Ezek szerint egyrészt az otthonról való dolgozás rugalmasságot hoz (pl. idő- és energiaspórolás is jelen van az utazás kimaradása miatt) és fókuszt tud növelni (főleg kreatívabb szakmákban, mély koncentrációt igénylő területeken), másrészt növeli a szociális izoláció és a munkától való figyelemelterelésnek a sanszát (pl. otthoni zűrzavar).
Érdekes adat az is, hogy az otthonról dolgozók között kevesebb a betegszabadságot kérő, ami az egészségmutatók szempontjából releváns lehet” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette: inkonzisztens adatokat találtak a nemek kapcsán az otthonról végzett munka termelékenységét illetően. Néhány kutatás szerint a férfiak elégedettebbek és produktívabbak home office-ban, míg mások a nőknél találtak nagyobb termelékenységi tendenciát.
Inkonzisztencia mutatható ki a fizetés és az otthonról végzett munka termelékenysége között is, ugyanis vannak kutatások, amelyek pozitív asszociációt találtak a fizetés és a motiváció között otthoni munkavégzés keretében, miközben
„Metaanalitikus kutatások az egyéni munkastílus szerepét is kiemelték, mint az otthoni munkavégzés termelékenységének egyik meghatározó elemét. Adatok támasztják alá azt is, hogy néha a saját munkastílus tudatlansága okozza a hatékonysági gondokat (pl. nem tiszta az alany számára, hogy tervezetlenül dolgozik). Ugyanakkor a gyenge kommunikációs készségek, kommunikációs gátak akadályozhatják a termelékenységet és a munkacsoporton belüli kollaborációt.
– vallja Marschalkó Eszter Enikő.
Aki szerint a legújabb tudományos adatok azt mutatják, hogy önmagában a munkavégzés helye nem határozza meg közvetlenül a hatékonyságot vagy a termelékenységet, hanem a legjobb eredményeket a munkakörnyezet, az alkalmazottak (és vezetők) preferenciái és a megfelelő technológiai, illetve szervezeti támogatás összehangolása biztosítja.
„A pszichológiai tényezők a pandémia előtti évekhez képest számottevő hozzáadott értéket hozhatnak az összképhez azért, mert az egyéni jóllét készségei (életegyensúly, önszabályozás, mentális egészség, stresszkezelés), ha kollektíven megvannak, a szervezet egészére teljesítményt favorizáló klímát eredményeznek, és a teljesítményre is hatnak.
és előbb mutatták a termelékenységi visszaesést, mint idősebb társaik” – ecsetelte a pszichológus.
Miután számos amerikai nagyvállalat visszaparancsolta alkalmazottait az irodába, felmerül a kérdés, hogy vezethet-e a homo office, mint alternatíva, halálához.
Home office és család: a nagyobb otthoni elkötelezettségek bizonyítottan csökkentik a termelékenységet
Fotó: 123RF
Ne feledjük az országok közötti kollaborációk aspektusait és a gazdasági érdekeket sem. A költséghatékonyság, a földrajzi flexibilitás, humanerőforrás-szükségletek, időhatékonyság, technológiai és digitális lehetőségek mind olyan tényezők, amelyek szisztematikusan kérni fogják ezt az opciót. A »hogyan lehet jól működtetni?» kérdésre adható világos válaszhoz nem tudunk eleget, de tudjuk azt, hogy rendszerben szükséges gondolkodni róla” – fejtette ki Marschalkó Eszter Enikő.
A romániaihoz hasonló demográfiai hanyatlás jellemző a nyugati világ számos pontjára, ám bizonyos településeken, régiókban nem akarják tétlenül nézni a szülőföld elnéptelenedését.
Akitől azt is megkérdeztük, mit tehet egy munkáltató, hogy sikerrel fejlessze a cégét akkor is, ha otthonról dolgoznak az alkalmazottak.
Mint rámutatott: szisztematikus kutatások szerint több tényezőre is szükség van. Ezek:
• digitális alkalmazkodás és kollaborációs felületek létrehozása (otthoni feltételek megteremtése, kommunikáció nagyon hatékony szinten tartása, szociális kapcsolatok minőségének segítése);
• az információ túladagolásának kontrollja (legyen pihenési és feltöltődési idő, mert biológiailag és pszichológiailag is szükséges);
• hibrid munkavégzés lehetőségére is lehetőséget kell adni, a jobb mentálhigiéniai, kollaborációs és termelékenységi sanszok érdekében (főleg fiatal generációknál és nagyon extrovertáltaknál fontos). Az időnkénti összerázó találkozások az innovációt is tudják segíteni;
• tiszta munkateljesítményt mérő célok meghatározása ahhoz, hogy mindenkinek legyen tisztában azzal, amit el kell érnie;
• munkaprocedúrákba az egyének jobb munkavégzéséhez, kommunikációjához és pszichológiai jóllétéhez tartozó készségek fejlesztése;
• rugalmasságra alapozó megközelítés, megoldási fókusszal és pszichológiai jóllétet biztosító keretekkel is (generáció fókusz, élet-munka egyensúly, érzelmi reguláció, stressz kontroll).
És mit tegyen az alkalmazott? – merül fel a másik fontos kérdés.
„Elsősorban az önismeret, a saját munkastílus és az egyéni motiváció kapcsán indíthatja a jobb energizáló lehetőségeket. Aki általában véve lelkiismeretesebb, otthon is jobban teljesíthet, főleg, ha jó az elkötelezettsége.
Előbb-utóbb tudjuk követni azt is, hogy egy személy otthoni környezetben mennyire jól teljesít, ami valószínűsíthetően az otthonról való sikeres teljesítmény kompetenciáit ugyanolyan fontossá teszi majd, mint a megtanulandó digitális kompetenciákat. A kimagasló teljesítmény eléréséhez tudnunk kell, hogy mire van szükségünk, és ez érettségi mutató lesz. Ennek megfelelően lehet majd keresni, alkalmazkodni tanulni és segítséget kérni. Állandó változásra kell számítani, és a rugalmasság növelése fontos lesz” – összegzett Marschalkó Eszter Enikő.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben és az EU-ban 2024 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest, a legjelentősebb visszaesést Magyarországon, Lettországban és Romániában jegyezték.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) lefelé módosította az idei harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatozó előrejelzését, miután előző jelentésében úgy becsülte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) stagnálni fog az előző negyedévhez képest.
A Penny Market üzletlánc friss gazdasági eredményei arra világítanak rá, hogy a Romániában működő külföldi áruházláncok ádáz versenyében az a nyerő, amelyik egyre több helyi terméket, hazai előállítású élelmiszert tud kínálni a fogyasztók számára.
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte a statisztikai intézet.
Tizenöt éve nem dolgozott annyi közalkalmazott Romániában, mint most: számuk átlépte az 1,3 milliót. Az állami intézményekben dolgozók annak ellenére vannak egyre többen, hogy a kormány régóta karcsúsításokat ígér.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Az EU-ban és az euróövezetben októberben átlagban 0,4 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest, a legjelentősebb visszaesést Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában jegyezték – közölte szerdán az EU statisztikai hivatala.
Feltételekkel jóváhagyta szerdai ülésén a Versenytanács a Profi üzletlánc Mega Image általi felvásárlását.
szóljon hozzá!