Fotó: Wikipédia
Hiába hirdettek győztest az Erdélyt a Kárpátokon keresztül Moldovával összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertesét, az építkezés kezdete várhatóan tovább késik.
2023. november 19., 18:572023. november 19., 18:57
Pénteken a győztesként kihirdetett török Nurol két riválisa, a Strabag és a szintén török Tekfen is óvást nyújtott be – és hogy még tovább bonyolódjon a helyzet, a hírek szerint a győztes Nurol is óvott – azt kifogásolja, hogy befogadták a riválisok ajánlatait.
Az Economedia gazdasági portál szerint emiatt
ahogy azt az uniós helyreállítási program (PNRR) értelmében kellene.
Mint arról beszámoltunk, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter november 6-án jelentette be, hogy a Nurol építheti meg a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszát.
A miniszter szerint ezzel az összes, az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében finanszírozott autópályaszakasz egyenesbe került.
Cristian Pistol, az országos közútkezelő (CNAIR) vezérigazgatója szerint a szerződés azt is tartalmazza, hogy
Sorin Grindeanu közölte, a 24,4 kilométeres sztrádaszakasz megtervezésére 6, a megépítésére 24 hónapja van a török kivitelezőnek.
A 2,46 milliárd lej értékű projekt során 36 hidat, felüljárót és völgyhidat kell megépíteni, a leghosszabb felüljáró 256 méteres lesz.
Az A8-as autópálya a tervek szerint Gyegyóditrónál szeli át a Keleti-Kárpátokat, és Jászvásár érintésével egészen a moldovai határig húzódik majd.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon elhagyó aszfaltcsíkot természetesen nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült. Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne. A helyiek éveken keresztül küzdöttek, tiltakoztak, tárgyaltak, új útvonalat ajánlottak, amely elkerülné a települést.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!