Megjelent a Hivatalos Közlönyben a magáncsőd intézményének bevezetését szabályozó törvény, amely így hat hónap múlva lép hatályba. Kivételt képez a 92. cikkely, amely a központi és helyi csődvédelmi bizottságok megalapítására vonatkozik, ez az előírás már hétfőtől hatályba lépett.
2015. június 29., 19:502015. június 29., 19:50
A magáncsőd intézményét előíró jogszabály azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kényszervégrehajtástól a bajba jutott adósokat. A fizetésképtelen magánszemélyeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy öt-, illetve hatéves törlesztési stratégiát javasoljanak.
Amennyiben valaki magáncsődbe kerül, minden ellen zajló jogi procedúrát felfüggesztenek, és a státus kihirdetése után semmilyen büntetőkamatot vagy egyéb pluszköltséget nem számolnak fel neki. A kényszervégrehajtásra, vagyis a javak elárverezésére csak a legutolsó lépésként kerülhet sor.
Magáncsődöt azok a magánszemélyek kérhetnek, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, ingatlanjaik és más javaik az országban találhatóak, illetve jövedelmüket is belföldön szerzik, nincs egyéni vállalkozói engedélyük (PFA), és nincs olyan adósságuk, amely kereskedelmi tevékenység nyomán halmozódott fel. Az eljárást az igényelheti, akinek 30 napnál régebbi elmaradása van legalább két kölcsön után két vagy több hitelintézettel szemben.
A fizetésképtelenné nyilvánítást a hitelező is kérheti, de csak abban az esetben, ha az adósság értéke meghaladja a 25 ezer lejt. Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.
A magánszemély a törvényszéken kérheti az eljárás elindítását, a kérvényhez mellékelnie kell egy kimutatást a tulajdonában lévő javakról, jövedelméről, a következő öt évben várható bevételeiről, valamint a megelőző négy év során eladott, 1000 lejnél drágább ingatlanokról és ingóságokról. Az érintettnek ki kell töltenie saját felelősségre egy nyilatkozatot is, amelyben kifejti eladósodottságának okait, emellett törlesztési stratégiát is javasolnia kell. A törvényszék visszautasíthatja a kérést, amennyiben az érintett felelőtlen magatartás miatt adósodott el. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormány a csődeljárást kezelő országos és helyi intézményeket hozhat létre.
Romániában ugyan nem készült hatástanulmány a csődtörvény várható következményeiről, de például Franciaországban az eljárás bevezetése óta 700 ezer, magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó ügyet indítottak el, míg az Egyesült Államokban 1,3 millióan kértek ilyen jellegű védelmet.
Márton Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő korábban rámutatott: noha a bankoknak nem tetszik, hogy a csődeljárást kérő ügyfelek számára már nem tudnak büntetőkamatot felszámolni, a jogszabály azonban szerinte jó megoldás a társadalom számára. A politikus úgy vélekedett: a törvény minden érintett fél számára okoz kellemetlenségeket, de egyértelmű előnye, hogy az eladósodott család nem marad fedél nélkül. Márton elmondása szerint országos szinten mintegy 800 ezer magánszemély van olyan helyzetben, hogy igényelheti a fizetésképtelenségi eljárás elindítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!