„Szédületes” összeg. A havi 78 000 lejt is elérheti a különleges nyugdíj a gazdasági miniszter bejelentése szerint
Fotó: 123RF
A 2016–2020-as időszakban 60 százalékkal nőttek a különleges nyugdíjakra fordított kiadások Romániában olyan körülmények között, hogy a legkisebb fizetések adója az egyik legmagasabb az Európai Unióban – irányította rá a figyelmet Claudiu Năsui gazdasági miniszter.
2021. február 02., 13:452021. február 02., 13:45
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa kedden Facebook-oldalán értekezett viszonylag hosszan a különleges nyugdíjak eltörlésének fontosságáról, valamint arról, hogy csökkenteni kell a legkisebb fizetések adóját, ugyanis sokan vannak abban a helyzetben, hogy dolgoznak, mégis szegénységben élnek.
A 2016–2020-as időszakban a különleges törvények alapján nyújtott nyugdíjakra fordított összegek 60 százalékkal nőttek. Jelentős növekedés. A nyugdíjak összege szédületes, irigylésre méltó még a világ leggazdagabb országaiban élők számára is: havi 78 000 lej, vagyis havi 16 000 euró” – adott hangot felháborodásának a gazdasági tárca vezetője.
Elbukta az alkotmányossági kontrollt az a nyáron elfogadott törvény, amely 85 százalékig terjedő adóval faragná le a különleges állami nyugdíjakat.
Meg lehet találni a pénzt a munka utáni adó csökkentéséhez a legkisebb fizetések esetében, és ki tudunk hozni milliókat a szegénységből. Ezzel a központi gondolattal kampányoltam, és benne van a parlament által megszavazott kormányprogramban is” – írta Claudiu Năsui. Leszögezte egyúttal:
azok ugyanis „abból a pénzből származnak, amit az állam tőlünk vesz el, vagyis az általunk adókra, illetékekre befizetett összegekből”.
„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!