Fotó: Krónika
A szakember elhamarkodottnak és megalapozatlannak ítélte azokat a vélekedéseket, miszerint általában Romániában, ezen belül pedig Bukarest után a második legnagyobb kolozsvári ingatlanpiacon összeomlás várható. Mint mondta, a piac bizonyos részein legfeljebb az árak állandósulására lehet számítani, visszaesésre, főleg általános árzuhanásra semmiképp. Ellenkezőleg: a felmérés azt mutatja, hogy a lakások ára idén is a 2007-ben tapasztalt 10–15 százalékkal emelkedik majd. Dan Lupeanu érvelése szerint ugyanis Romániában az egy főre eső lakófelület alig haladja meg a 14 négyzetmétert, ehhez képest például az európai viszonylatban élen járó Dániában az átlag meghaladja az 52 négyzetmétert. Ugyanakkor – tette hozzá – Romániában és Kolozsváron a lakások átlagos felülete alig 38 négyzetmétert tesz ki, ami messze elmarad például a magyarországi 75, illetve az európai éllovasnak számító luxemburgi 125 négyzetméteres átlagtól. „Hamarosan 30 emeletesnél magasabb felhőkarcolók épülnek Kolozsváron, vízszintes irányban pedig mindenekelőtt Szászfenes, Apahida, Kisbács, Nemeszsuk és Kajántó irányában terjeszkedik a város, ez az irány a továbbiakban is megmarad. Emellett pedig a Kerekdomb, a Lomb és az Ifjúsági negyed felé várható jelentős terjeszkedés” – vázolta a piaci igények hatását Dan Lupeanu. A szakember szerint a kolozsvári ingatlanpiacot alapvetően meghatározza az is, hogy a városban évente közel százezer egyetemista tanul, és alig 10–15 százalékuknak biztosítanak szállást az egyetemek bentlakásaiban. A többiek bérlakásokban laknak, ez pedig folyamatosan magas szinten tartja a bérleti díjakat. „Tapasztalataink szerint a lakbérek évente legtöbb 15 százalékot emelkedtek, más kérdés, hogy a piacnak erre a szeletére milyen hatással lesz majd a készülő lakástörvény” – mondta a szakember. Diana Calfa, a Casa Real Estate tröszt ügyvezető igazgatója szerint Kolozsváron évente 2000–2500 lakás készül, az igényt jelzi, hogy csak a szomszédos községben, Szászfenesen az utóbbi években közel 4000 lakás épült. Adatai szerint az elkövetkező 2–4 évben a Kolozsvárhoz legközelebb eső helységek, illetve területek iránt tovább fog nőni az érdeklődés, néhány kilométeres körzetben máris alakulnak az új lakónegyedek. „A 15–20 kilométerre eső területek bekebelezése egyelőre nem várható” – válaszolta a Krónika érdeklődésére Diana Calfa.
Kolozsváron az ipari-kereskedelmi célú építkezés is felfelé ível – derül ki a Grup de Lux felméréséből. Míg 2006-ban a városban 25 000 négyzetméternyi irodafelület volt, 2007-ben ez a szám 30 000-re nőtt, a kihasználtság pedig 80 százalékos. Az előrejelzés szerint 2008-ban a kolozsvári irodafelület 50 000 négyzetméterre, 2009-ben pedig 80 000-re nő, a pillanatnyi négyzetméterenkénti 1,5 eurós bér pedig legtöbb 10 százalékkal fog emelkedni 2008-ban. A kereskedelmi felület terén a jelenlegi több mint 250 000 négyzetméter 64 ezerrel fog bővülni, miközben a négyzetméterenkénti 2–6 eurós bérleti díjak várhatóan szinten maradnak. Az ipari felületek is bővülnek, a jelenlegi 200 ezer négyzetméter további 150 ezerrel egészül ki, a bővítés pedig elsősorban Kolozsvár Dés, illetve Nagyvárad felőli ki-, bejáratát érinti. Dan Lupeanu szerint azokban a városrészekben, ahol már vannak ipari beruházások, a telekárak 2008-ban várhatóan 10 százalékkal nőnek, viszont a még teljesen „szűz” területek ára akár 200 százalékkal is emelkedhet.
„Mindez azt jelzi, hogy a befektetéseknek és az építkezéseknek a piaca egyelőre biztosított Romániában” – összegezett a szakember. „Bár a romániai, ezen belül a kolozsvári ingatlanpiacra káosz jellemző, az ágazat igen vonzó, ami azzal is magyarázható, hogy a banki betéti kamatok alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az ingatlanpiaci befektetések. Utóbbiak ugyanis átlagosan 30–40 százalékos nyereséget biztosítanak” – magyarázta Diana Calfa.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.