Egyre több pénzt hagyunk a pénztárnál
Fotó: Jakab Mónika
Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
2022. január 06., 16:012022. január 06., 16:01
2022. január 06., 16:032022. január 06., 16:03
Mint ismeretes, a szervezet által vezetett élelmiszerár-indexe az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. Ennek alapján a tavalyi mutató átlagosan 28,1 százalékkal (27,6 ponttal) 125,7 pontra, 2011 óta legmagasabb szintre nőtt, akkor a mutató 131,9 ponton volt. Az elmúlt tíz évben 2016-ban állt a legalacsonyabban az élelmiszerár-index, 91,9 ponttal.
Tavaly az első kilenc hónapban 40 százalékkal, 758,6 millió euróra mérséklődött a román agrár külkereskedelem hiánya az előző év azonos időszakához mérten – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Havi összevetése decemberben a szemestermények árindexe átlagosan 0,6 százalékkal (0,9 ponttal) 140,5 pontra csökkent, a növényi olaj árindexe 3,3 százalékkal (6,1 ponttal) 178,5 pontra esett, a tejtermékek árindexe 1,8 százalékkal (2,3 ponttal) 128,2 pontra nőtt,
Tavaly a szemestermények árindexe 2012 óta legmagasabb, átlagosan 131,2 pont volt, 27,2 százalékkal (28 ponttal) múlta felül a 2020. évit. A növényi olaj tavalyi átlagos árindexe történelmi csúcsra, 164,8 pontra nőtt, 65,8 százalékkal (65,4 ponttal) magasabb volt a megelőző évinél.
A földgáz és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, és a légi szállítási szolgáltatások díja volt az egyetlen, amely csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Ami a tejtermékek tavalyi átlagos árindexét illeti, a mutató 119 pont volt, 16,9 százalékkal (17,2 ponttal) magasabb a 2020. évinél.
Végezetül a cukorárindex tavalyi átlaga 2016 óta legmagasabb, 109,3 pont volt, ami 29,8 ponttal (37,5 százalékkal) haladta meg a 2020. évit.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!