Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Áprilisban az Európai Bizottság előrejelzése a tavalyinál is kisebb hektáronkénti búzatermést jósolt Romániában, de másfél hónappal később megjelent egy Bloomberg-cikk, amely az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva jóval derűlátóbb prognózist állított fel: „évtizedek óta nem látott bő termést”, összesen 12,2 millió tonna kenyérgabonát jósolt, átlagon felüli hektáronkénti hozammal. Nos, az Arad megyei falugazdász elmondása szerint előbbi forgatókönyv látszik megvalósulni.

korábban írtuk

Évtizedek óta nem volt olyan a búzatermés, mint amilyennek az idei ígérkezik

Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.

Nem ért aranyat a májusi eső

Májusban nagyon sok volt az égi áldás, ezért a kívülálló azt gondolná, hogy jót tett a termésnek. A szintén gazdálkodó Nagy Zsolt szerint jól is jött a májusi eső, csakhogy előtte nem volt elegendő csapadék. „Az egész telünk száraz volt, nem is láttunk idén havat Arad megyében. Emiatt a kultúrák nem fejlődtek rendesen, ráadásul több kártevő is megjelent, például a búzában a fehérítő bogár és a bolha, ami ellen újból kellett permetezni, tehát többlet kiadásuk adódott a gazdáknak” – magyarázta a fiatal falugazdász.

Mindemellett szokatlanul hűvös tavasz köszöntött ránk, április, sőt még május elején is fagypontig süllyedt a hőmérő, ami miatt a már kikelt kukoricának a levelei megfagytak. Azt kiheverte, de a búzában nyoma maradt a hidegnek, például a kalászok teteje nincs meg.

Az alacsony tavaszi hőmérséklet tehát a kukoricát és a napraforgót is megviselte, előbbi nem nőtt meg két-három méteresre, amilyennek lennie kéne mostanra, ráadásul a június csapadékmentes eddig. „A szárazság jelei már mutatkoznak, az alsó levelek összesodródtak, s ha két héten belül nem kapunk csapadékot, akkor szinte semmi nem fog teremni. Általában a június a legcsapadékosabb hónap, de idén már 40 napja nem volt eső” – magyarázta a falugazdász.

Akinek van lehetősége és kapacitása, tárolja a gabonát, mert jellemző, hogy a következő év tavaszán valamivel magasabb áron tudja értékesíteni, de a többség rákényszerül, hogy „lábon eladja” a búzát, azaz aratás után rögtön a felvásárló kamionjába csépelje a kombájn a szemeket, de ebben az esetben a termelő ki van szolgáltatva a viszonteladóknak.

Annak éri meg, aki több száz hektáron gazdálkodik, az tudja tartani a lépést, fejlődik, több földet és nagyobb kapacitású gépeket vesz: mivel a profit csökkent a hektáronkénti kis termés miatt, kénytelenek minél több földet megmunkálni. Vannak pozitív példák is a kisgazdaságok esetében, két, három vagy több gazda szövetkezetet alapít, és közösen vásárolnak gépet, közösen próbálják értékesíteni a termést, és az inputanyagok beszerzésekor is kedvezőbb árat tudnak kialkudni, miként eladáskor másként egyezkednek a felvásárlóval.