Az indoklás szerint a módosítást azért tartották fontosnak, mert nagyon sok ügyfél – az érintettek 65 százaléka –, amint betöltötte a hatvanadik életévét, már nem fizeti a hozzájárulást a harmadik pillérre, de nem is kéri az összegyűlt pénzét.

Miért maradt ott a pénz?

Az Economica.ro gazdasági portál elemzése szerint a harmadik pillérbe befizetők közül mintegy 30 ezren töltötték be a hatvan évet, és közülük 19 500-an nem vették fel a pénzüket, bár megtehették volna. Arra egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, hogy ez miért történt, az elemzők szerint nem kizárt, hogy egyszerűen megfeledkeztek róla, mert a fakultatív nyugdíj-hozzájárulást a többség esetében a munkáltató fizette egy bércsomagban bónuszként. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy szándékosan hagyták benn a pénzüket, vagy arra várva, hogy növekedjen a befektetés értéke, vagy nehezebb időkre tartogatják.

Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a munkaadók éppen ösztönzőként fizetnek be az alkalmazottaknak a harmadik pillérbe, tehát kizárt, hogy nem emlékeztetik erre őket. Meglátása szerint inkább az van a háttérben, hogy a hatvanéves kor nem esik egybe a nyugdíjkorhatárral, így

„Az alapnál hagyott pénz nem vész el, ha nem is fizetik a hozzájárulást, az összegyűlt összeg tovább termeli a hozamot, és bármikor kivehető. A kedvezményezett elhunyta után viszont az örökösöknek csak három év áll a rendelkezésükre, hogy kérjék ezt a pénzt” – irányította rá a figyelmet Birtalan József, aki szerint amúgy ezt a határidőt is el kell törölni, és ha az örökösök nem folytatják le három év alatt a hagyatéki tárgyalást, akkor is meg kellene kapniuk a pénzt.

Kevesen élnek a lehetőséggel

„A nyugdíjrendszer harmadik pillérének az elmúlt év szeptemberében mintegy 550 ezer befizetője volt, ami nem sok” – állapította meg kérdésünkre Birtalan József. Kifejtette, eközben már a negyedik pillérnek – a foglalkoztatási vagy szakmai nyugdíj – is működnie kellene, csak az állam még nem döntötte el, legtöbb mekkora összeget lehessen leírni az adóalapból erre a célra.

A szakember véleménye szerint a fakultatív nyugdíj-hozzájárulás a nem hozzáértők számára az egyik legjobb befektetés. „Akinek van megtakarított pénze, vagy a havi jövedelméből félre tud tenni, érdemes ezt megfontolnia, hiszen jó hatásfokkal működnek a nyugdíjkezelő alapok, az utóbbi tíz évben az inflációt meghaladó, 5 százalékos volt a hozamuk, nettó értékben is 5,3 százalék körüli a nyereségesség, vagyis a banki hozamnál sokkal nagyobb. Másrészt a többségnek szüksége van az állami nyugdíj kiegészítésére” – fejtette ki Birtalan József.

Hozzátette:

Birtalan József ugyanakkor arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, évente ellenőrzik az alapkezelőket, hogy mindenről tájékoztassák az ügyfeleiket, arról is, ha megváltozott a befektetési politikájuk, megváltozott a vezetőjük, vagy éppen elköltöztették a székhelyüket. Büntetést rónak ki, ha valaki rákérdez az egyenlegére és megadott határidőn belül nem kap választ.

„Odafigyelünk az átláthatóságra, jusson hozzá mindenki az információhoz, hogy dönteni tudjon, például ha át akar menni egy másik alapkezelőhöz, gond nélkül megtehesse” – mondta az ASF igazgatótanácsának a tagja.