Ösztönző lehetőségek. Számos régi és új eszköz áll a cégek rendelkezésére, ha meg akarják tartani alkalmazottaikat
Fotó: 123RF
Bővült az alkalmazottak jogköre, miután az államfő tegnap kihirdette az erre vonatkozó törvénymódosítást, ugyanakkor jövő évtől a béren kívüli juttatások rendszere is megváltozik. Debreczeni László adószakértő kifejtette, a felmérésekben a különböző jogok és fizetésen kívül nyújtható előnyök és/vagy kedvezmények szavatolása előkelő helyen szerepel a munkavállalók elvárásai között, ezért a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen így megtartják és ösztönzik az alkalmazottaikat.
2022. október 18., 09:252022. október 18., 09:25
Klaus Iohannis államfő tegnap kihirdette az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt, amely több európai ajánlást ültet át a hazai jogrendbe, módosítja és kiegészíti a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályban többek között az áll, hogy a munkavállaló kérheti áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, ha letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott. Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozására vagy támogatására.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles kiadni az apasági szabadságot; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. Ezen jogok megtagadása esetén a munkaadó 4000 és 8000 lej közötti összegre büntethető.
Egyre több apa él azzal a lehetőséggel, hogy gyereke születése utáni nyolchetes időszakban szabadságra megy. A munkáltató köteles tájékoztatni alkalmazottait a tíz munkanapnyi szabadságról.
ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
– hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László adószakértő. Hangsúlyozta,
a 2023 januárjától életbe lépő jogszabály egyrészt tisztázza a szabályokat, másrészt a munkavállaló alapbérének 33 százalékára korlátozza a különböző juttatások teljes értékét. Ez a 33 százalékos felső határ nem érinti az étkezési utalványokat és az évente négy alkalommal felajánlható, legtöbb 300 lej értékű ajándékutalványokat.
Jelenleg csak azok kaphatnak kiszálláspénzt, akik legalább 12 órán át más településre utaznak, viszont a módosítás alapján jövő évtől a munkaszerződésbe lehet foglalni egy mobilitási záradékot, és ez alapján azok is megkaphatják a törvényben megállapított kiszállási pótlék legtöbb 2,5-szeresét, akik a települések között közlekednek, még ha csak félórát is. Elszámolható költség lesz a napi 30 lej értékben biztosított ebéd, bár a munkáltatónak el kell döntenie, hogy ebédet vagy étkezési utalványt biztosít az alkalmazottainak.
Az alkalmazott és családtagjai számára meg lehet téríteni a turisztikai és gyógykezelési szolgáltatások költségeit, ez nem haladhatja meg az alapbér 33 százalékát. Évi legtöbb 400 euró értékben a munkaadó befizethet az alkalmazottnak a fakultatív nyugdíjpénztárba vagy magán-egészségbiztosítást fizethet neki.
ez ugyancsak vonzó juttatás lehet az alkalmazottaknak, mutatott rá Debreczeni László. Hozzátette, ugyancsak a jövő évtől lép hatályba, hogy a profitadót fizető cégek adómentesen támogathatják alkalmazottaik gyerekeinek az óvodai és a bölcsődei kiadásokat minden gyerek után legtöbb havi 1500 lejjel, amire az alkalmazott sem fizet adót.
A munkáltatókat tájékoztatni kell arról, hogy lehetőségük van üdülési utalványokat adni a munkavállalóknak – mondta Constantin-Daniel Cadariu turisztikai és vállalkozásügyi miniszter pénteki, Mamaián tartott sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!