Ösztönző lehetőségek. Számos régi és új eszköz áll a cégek rendelkezésére, ha meg akarják tartani alkalmazottaikat
Fotó: 123RF
Bővült az alkalmazottak jogköre, miután az államfő tegnap kihirdette az erre vonatkozó törvénymódosítást, ugyanakkor jövő évtől a béren kívüli juttatások rendszere is megváltozik. Debreczeni László adószakértő kifejtette, a felmérésekben a különböző jogok és fizetésen kívül nyújtható előnyök és/vagy kedvezmények szavatolása előkelő helyen szerepel a munkavállalók elvárásai között, ezért a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen így megtartják és ösztönzik az alkalmazottaikat.
2022. október 18., 09:252022. október 18., 09:25
Klaus Iohannis államfő tegnap kihirdette az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt, amely több európai ajánlást ültet át a hazai jogrendbe, módosítja és kiegészíti a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályban többek között az áll, hogy a munkavállaló kérheti áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, ha letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott. Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozására vagy támogatására.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles kiadni az apasági szabadságot; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. Ezen jogok megtagadása esetén a munkaadó 4000 és 8000 lej közötti összegre büntethető.
Egyre több apa él azzal a lehetőséggel, hogy gyereke születése utáni nyolchetes időszakban szabadságra megy. A munkáltató köteles tájékoztatni alkalmazottait a tíz munkanapnyi szabadságról.
ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
– hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László adószakértő. Hangsúlyozta,
a 2023 januárjától életbe lépő jogszabály egyrészt tisztázza a szabályokat, másrészt a munkavállaló alapbérének 33 százalékára korlátozza a különböző juttatások teljes értékét. Ez a 33 százalékos felső határ nem érinti az étkezési utalványokat és az évente négy alkalommal felajánlható, legtöbb 300 lej értékű ajándékutalványokat.
Jelenleg csak azok kaphatnak kiszálláspénzt, akik legalább 12 órán át más településre utaznak, viszont a módosítás alapján jövő évtől a munkaszerződésbe lehet foglalni egy mobilitási záradékot, és ez alapján azok is megkaphatják a törvényben megállapított kiszállási pótlék legtöbb 2,5-szeresét, akik a települések között közlekednek, még ha csak félórát is. Elszámolható költség lesz a napi 30 lej értékben biztosított ebéd, bár a munkáltatónak el kell döntenie, hogy ebédet vagy étkezési utalványt biztosít az alkalmazottainak.
Az alkalmazott és családtagjai számára meg lehet téríteni a turisztikai és gyógykezelési szolgáltatások költségeit, ez nem haladhatja meg az alapbér 33 százalékát. Évi legtöbb 400 euró értékben a munkaadó befizethet az alkalmazottnak a fakultatív nyugdíjpénztárba vagy magán-egészségbiztosítást fizethet neki.
ez ugyancsak vonzó juttatás lehet az alkalmazottaknak, mutatott rá Debreczeni László. Hozzátette, ugyancsak a jövő évtől lép hatályba, hogy a profitadót fizető cégek adómentesen támogathatják alkalmazottaik gyerekeinek az óvodai és a bölcsődei kiadásokat minden gyerek után legtöbb havi 1500 lejjel, amire az alkalmazott sem fizet adót.
A munkáltatókat tájékoztatni kell arról, hogy lehetőségük van üdülési utalványokat adni a munkavállalóknak – mondta Constantin-Daniel Cadariu turisztikai és vállalkozásügyi miniszter pénteki, Mamaián tartott sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!