Az Országos Szakszervezeti Tömb támadásba lendült, szerintük a munkaadók nem foganatosítanak megfelelő óvintézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket, vagy csak formálisan kezelik a munkavédelmi kérdéseket, a munkaügyi miniszter pedig nem foglal állást.

Nemrég kiadott közleményükben azt írták, arra számítottak, hogy mivel idén megnövekedett a súlyos munkabalesetek száma, szigorú ellenőrzések következnek, megvizsgálják, betartják-e a munkáltatók a munkavédelmi előírásokat, elvégzik-e az ezen a téren elvárt beruházásokat, megtörténnek-e a kiképzések. Szerintük

A BNS ugyanakkor arra kérte az alkalmazottakat, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget a saját életüknek, figyeljenek oda, miként képzik ki őket, megkapják-e a szükséges munkavédelmi felszereléseket, és utasítsák vissza a munkát abban az esetben, ha a munkáltató nem fordít figyelmet a biztonságukra és az egészségükre. 

Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette, a munkavédelmi törvény megfelelő, de sokan nem tartják be, a munkaadók felületesen kezelik ezeket a kötelezettségeiket, sok esetben felesleges idő- és pénzpazarlásnak tartják, a munkaügyi felügyelőségeknek pedig nincs kapacitásuk, hogy tüzetesen megvizsgálják a helyzetet. „A munkavédelmi képzéseket nagyon könnyedén veszik, hogy ne vesztegessék ezekkel az időt” – osztotta meg tapasztalatait a szakszervezeti vezető.

Az odafigyelés
a kulcs a megelőzésben

Több ellenőrzéssel és nagyobb odafigyeléssel szorítható vissza a munkabalesetek száma – összegezte megkeresésünkre Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője hangsúlyozta,

megelőzve a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket, minimálisra csökkentve a kockázatokat. Azt is megnézik, hogy biztosítják-e a munkavédelmi felszereléseket, megfelelően megszervezik-e a munkát, hogy az biztonságos legyen.

A szakember tapasztalatai szerint a cégek általában biztosítják a munkavédelmi felszerelést, a munkaruhát, összeállítják a megfelelő dokumentációt. Viszont fontos elemnek kellene lennie, hogy feltérképezzék az esetleges veszélyeket, és számoljanak ezekkel. A munkaügyi felügyelők a munkabalesetek kivizsgálása során gyakran szembesülnek azzal, hogy az áldozat nem tartotta be az előírásokat. A felügyelők csak azt tudják számon kérni, hogy a munkavállaló aláírta-e a munkavédelmi űrlapot, tehát tudomásul vette a szabályokat, megtörtént a kiképzés, viszont – húzta alá Ördög Lajos – fontos lenne, hogy ezek valóban meg is valósuljanak. „Több országban már ezt is kell bizonyítani, videófelvétellel, fényképpel, vagy éppen azzal, hogy az alkalmazott kitöltött egy munkavédelmi tesztet, tehát valóban ismeri a szabályokat” – mutatott rá  szakember.

Nem mindegy

Silviu Crăciun munkavédelmi tanácsadó a szakszervezetekhez hasonlóan azt tapasztalta, hogy sok cégnél egyáltalán nem végzik el a munkavédelmi feladatokat, ezek kiszűrése pedig meglátása szerint a munkaügyi felügyelőség feladata lenne.

– szögezte le kérdésünkre Silviu Crăciun. Mint részletezte, ilyen esetben a felelősség a leszerződött szakcéget terheli, és ezek mindent megtesznek, hogy felmérjék a kockázatokat, kiképezzék az alkalmazottakat, majd összeállítják a dokumentációt.

Arra is van lehetőség, hogy a vállalat egyik alkalmazottja elvégezze a munkaügyi felügyelőségnél a tevékenység függvényében 40–80 órás tanfolyamot, és akkor ő is elláthatja a munkavédelmi feladatokat. „A munkavédelem szempontjából nem mindegy, hogy valaki az építkezésben, a fakitermelésben vagy éppen a kisebb veszélyt jelentő kereskedelemben dolgozik” – irányította rá ugyanakkor a figyelmet a szakember. Hangsúlyozta továbbá: a kötelezettségek ugyanazok, ha egy cégnél egy vagy több száz alkalmazott dolgozik.