Fotó: Magyari Hunor
Elfogadta kedden délután a parlament a 2021-es állami költségvetési törvényt. A parlament két házának együttes ülésén a jogszabály elfogadását 234 törvényhozó támogatta, 170 ellene szavazott. Egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a plenáris a kormány által benyújtott formában szavazta meg az államháztartási törvényt.
2021. március 02., 19:432021. március 02., 19:43
2021. március 02., 19:462021. március 02., 19:46
A két ház hétfőn délután kezdte meg a cikkelyenkénti vitát a közalkalmazotti bérek befagyasztása elleni szakszervezeti tüntetések közepette. Ezt megelőzően a parlament szakbizottságaiban az ellenzék által beterjesztett több mint 3500 módosító indítvány mindegyikét leszavazta a kormányoldal.
Florin Cîțu miniszterelnök parlamenti beszédében az állami szektor „minden zugára” kiterjedő reformot ígért, s megerősítette Románia európai és euroatlanti elkötelezettségét. A csaknem másfél éve ellenzékben lévő, de továbbra is a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) a családi pótlékok korábban egyöntetűen megszavazott megduplázását kérte számon a tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormányon. Ezt nyomatékosítandó a PSD törvényhozói játékbabákat osztogattak az ülésteremben a kormányoldal politikusainak a miniszterelnök beszéde alatt.
Kiegyensúlyozott költségvetés-tervezet készült, amely a közberuházásokra és az európai uniós alapok lehívására összpontosít, ezért az RMDSZ támogatja és megszavazza – ismertette kedden még a voksolás előtt a Krónika megkeresésére a szövetség álláspontját Miklós Zoltán. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja előrevetítette, a tervezetet abban a formában szavazzák meg, ahogy azt a kormány előterjesztette – ez így is történt. Az ellenzék több mint 3000 módosító javaslatot fogalmazott meg a költségvetés-tervezet kapcsán, ezek egy részét a szakbizottságokban, majd a plénumban is bemutatták, szavaztak róla, ám minden indítványt elutasítottak,
A képviselő felidézte, hogy az ország már a 2019-es évet 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal zárta, ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított. Ezt követően a 2020-as esztendőben tovább mélyült a költségvetés hiánya, hiszen komoly egészségügyi és gazdasági válsággal kellett szembenézni. Ez pedig rengeteg pénzbe került, az elmúlt év végére már az államháztartási hiány megközelítette a 10 százalékot.
– húzta alá Miklós Zoltán.
Jelezte egyúttal, a folyamat nem egyszerű, már rövidtávon is beavatkozásokra van szükség. Elmondása szerint ez 2021-ben arról szól, hogy befagyasztották a közalkalmazottak fizetését, nem növelik a nyugdíjpont értékét.
Mindez azonban nem elég, középtávon reformokra van szükség, meg kell újítani a rendszereket, hogy a merevnek számító személyzeti kiadások mellett nagyobb összegek jussanak Az állami beruházásokra, az egyéb jellegű költségekre” – fogalmazta meg a parlamenti képviselő, aki szerint a jelenlegi költségvetés-tervezet egyik nagy érdeme, hogy ezen az úton elindítja a közpénzügyi rendszer átalakítását.
„A költségvetés mindig csak egy terv, számok a papíron, de sok mindentől függ, hogy a valóságban miként valósul meg. Idén elsősorban a járványügyi helyzet alakulásán múlik sok minden” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán, aki ettől eltekintve úgy gondolja, a büdzsé kiegyensúlyozott, a fejlesztésekre, középtávú reformokra koncentrál, tehát fenntartható.
Felvetésünkre, miszerint a költségvetési hiányt nemcsak a válságkezelés mélyítette, ismételten aláhúzta, hogy a szerkezeti hiányt a merev személyzeti kiadások okozzák. „Két-három évvel ezelőtt, 2018–2019-ben nem fenntartható módon emelték a kiadásokat, tehát magasabb arányban növekedtek a személyzeti költségek, mint amit a gazdasági növekedés engedett volna.
– magyarázta a pénzügyi szakember. Hozzáfűzte: emiatt alakul ki a szerkezeti hiány, amit rövidtávon nem lehet megváltoztatni, mélyebb beavatkozásokra, reformokra van szükség, hiszen Romániának hatalmas államapparátusa van, magas fizetésekkel, ezért téma a különleges nyugdíjak kérdése is.
„Ez folyamatosan téma, ezeket a merev költségeket fel kell oldani” – szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor előrelépés, hogy az idei költségvetésben sikerült 62 milliárd lejt az állami beruházásokra előirányozni, ez nem csak abszolút értékben, hanem a bruttó hazai termékhez (GDP) arányítva is nagy összeg, a GDP 5,5 százaléka. „Az iránymutatás a fontos, hogy minden idők legnagyobb összegét fordítja közberuházásokra Románia, tehát a fejlesztésekre összpontosít. Az RMDSZ lényegesnek tartotta, hogy az európai uniós pályázatok önrészei kerüljenek be a költségvetésbe, és hogy megvalósuljanak a magyar közösség számára fontos projektek, egészségügyi beruházások, kórházépítések, fejlesztések, a repülőterek támogatása” – sorolta Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!