Elbocsátásokkal járhat a minimálbér-emelés: nem tetszik a munkáltatóknak a kormány hozzáállása, tüntetést fontolgatnak

A megkérdezett vállalkozók több mint fele nyilatkozta, hogy akár elbocsátásokra is sor kerülhet, amennyiben a minimálbér összege eléri a 2080 lejt

A megkérdezett vállalkozók több mint fele nyilatkozta, hogy akár elbocsátásokra is sor kerülhet, amennyiben a minimálbér összege eléri a 2080 lejt

A munkáltatók 74,6 százaléka úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.

Bálint Eszter

2018. november 28., 08:322018. november 28., 08:32

2018. november 28., 10:552018. november 28., 10:55

A kis- és közepes vállalkozások legalább fele elbocsátásokra kényszerülhet a minimálbér megemelése miatt – derül ki a kkv-k országos szövetsége által (CNIPMMR) idén november 13–23. között készített közvélemény-kutatásból.

A válaszadók 52,2 százaléka nyilatkozta, hogy fennáll az elbocsátás kockázata, ha a minimálbér eléri a 2080 lejt, és bevezetik a 2350 lej értékű differenciált minimálbért a felsőfokú végzettséggel vagy legalább másfél évtizednyi szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak esetében.

Az aggódók 72,4 százaléka mondta ugyanakkor a kérdezőbiztosnak, hogy egy-öt alkalmazottól válhat meg. A megkérdezettek 14,1 százaléka úgy vélekedett, a 15 évesnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottait, 13,5 százalék pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozókat bocsáthatja el. Eközben 12,9 százalék előbb a szakmai végzettség nélkülieket rúgná ki. 7,6 százalék szerint hat és tíz fő között alakul majd azoknak a száma, akik munka nélkül maradhatnak, 5,9 százalék pedig a szakképzett dolgozóitól lesz kénytelen megszabadulni.

A minimálbér-emeléssel járó gondok közé az elbocsátás után a versenyképesség visszaesését sorolta a legtöbb vállalkozó, 44,8 százalékuk vélekedett így. A munkáltatók 35,6 százaléka a drágulásokat, 34,3 százaléka bizonyos piacok vagy szerződések elvesztését, 19,9 százalék pedig a profit zsugorodását említette.

Nem kicsit dühösek

Összességében amúgy a munkáltatók 74,6 százaléka véli úgy, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.

A munkáltatók éppen ezért nagyon dühösek a kormányra, és a tiltakozások különböző formáit fontolgatják. Liviu Rogojinaru, a CNIPMMR főtitkára szerint nemcsak a szakszervezetek tüntethetnek. Mint rámutatott, a szervezet vidéki tagjai is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy ha kell, akár 100 ezren is Bukarestbe utaznak, hogy a kormánypalota előtt tüntessenek. „Talán itt lenne az idő, hogy mi is követeljük a jogainkat, akik a román GDP-t adjuk, hogy megmondjuk: ne szórakozzanak velünk. Mert ez az igazság, szórakoznak velünk!” – szögezte le Rogojinaru.

A brit példát követnék

Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke ugyanakkor bejelentette: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadják a nem megalapozott minimálbér-emelést. Elmondása szerint

a munkáltatók azt fontolgatják, hogy a jövőben nem is vesznek részt a háromoldalú egyeztetéseken a kormány, illetve a szakszervezetek képviselőivel,

hogy ne tudják megadni a kormánynak a lehetőséget, hogy a tárgyalás után kiálljon, és azt mondja, egyeztetett a munkáltatók képviselőivel.

„Másodsorban elő fogunk rukkolni a Nagy-Britanniában már alkalmazott mechanizmussal” – mondta. Hozzátette: a szigetországban a minimálbért a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, valamint az egyetemi szféra közösen határozza meg, a hatóságok nem avatkoznak be.

Idézet
Igazságtalanság, hogy az állam önkényesen határozza meg a minimálbért, játszik a gazdasággal, és nem vállal semmiféle felelősséget”

– fogalmazta meg Jianu.

Amint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a hétvégén bejelentette, vélhetően csak január elsejétől nő a minimálbér. Mint újságírói kérdésre válaszolva elmondta, lezajlottak az egyeztetések a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel, de még szükség van „néhány véleményezésre” ahhoz, hogy a kormány elfogadhassa a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet. Mint ismeretes, korábban még arról szóltak a hivatalos bejelentések, hogy november elsejétől vagy decembertől nő a kötelező legkisebb munkabér. 

A szenátus rábólintott az új nyugdíjtörvényre

Első házként elfogadta hétfőn a szenátus a kormány által javasolt új nyugdíjtörvényt. A felsőház 81 támogató, 12 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. A nyugdíjtörvényről a képviselőház fog döntő kamaraként szavazni. Az RMDSZ szenátorai a tervezet mellett szavaztak, hisz az – bár vannak hiányosságai – alapvetően jó törvénytervezet – idézi Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt a szövetség közleménye. „Üdvözlendőnek tartjuk, hogy külön törvényben szabályoznák a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz, a tervezet előírásai szerint pedig a mesteri és doktori képzések időtartama is hozzáadódna a ledolgozott évek számához” – fejtette ki Derzsi Ákos. A felsőház munkaügyi bizottságának tagja hozzátette: szintén támogatandó előírás, hogy halmozható lesz a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az örökösi nyugdíj a saját nyugdíjjal. A szenátor emlékeztetett: a tervezet RMDSZ-es javaslatra megteremti a korkedvezményes nyugalmazás lehetőségét, de nem kötelezettségét a három- vagy többgyermekes anyák számára, és a népdalénekeseknek és néptáncosoknak is kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?
2025. július 07., hétfő

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki

Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.

Máris visszafogta a költekezést a lakosság, elemzők szerint a recesszió sem zárható ki