A bankrendszer hangsúlyos leépítése nyomán vidéken egy fióknak jelenleg 9000 ügyfelet kell kiszolgálnia
Fotó: 123RF
Semmilyen állami hatóság vagy hivatal nem szabályozhatja a bankok politikáját, ám a Versenytanácsnál abban bíznak, hogy a pénzintézetek vezetői találnak áthidaló megoldásokat arra a sokak számára kellemetlen helyzetre, hogy sorra tűnnek el a bankfiókok, ami főként vidéken okoz gondot.
2022. január 03., 08:372022. január 03., 08:37
A bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz –
állapította meg a bukaresti Versenytanács jelentése. Mint a dokumentum rámutat, a bankrendszer hangsúlyos digitalizálása az elmúlt években oda vezetett, hogy sok bankfiókot megszüntettek, ennek következményeként pedig megnőtt a különbség a város és a vidék között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
Az elemzés szerint 2015 és 2020 között nem mutatható ki jelentős eltérés aközött, hogy hány természetes és jogi személy nyitott bankszámlát, a növekedés mindössze 0,3 százalékos. Városon egy bankfiók 4200 potenciális ügyfelet szolgált ki 2015-ben, jelenleg ez 4700-ra emelkedett.
Vidéken a változás ennél drámaibb,
A Versenytanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városon élő lakosság általában jobban hozzáfér az internethálózathoz, jobban elboldogul az online szolgáltatásokkal, használja az alkalmazásokat, tehát ez esetben a digitalizálás nemcsak a banknak, hanem az ügyfélnek is hatékony. Viszont vidéken más a helyzet, a bankfiókok bezárása, az emiatt megnövekedett potenciális ügyfélszám megnehezíti az embereknek, hogy hozzáférjenek a banki szolgáltatásokhoz.
A versenyhivatal azt is megállapította, hogy
tavaly a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, amely önkiszolgáló műveletekre alkalmas, falvakon pedig mindössze 8 százalék ez az arány. Az Európai Unió tagállamai között Románia a 26. helyen áll a digitalizálásban az Unió Digitális Gazdasági és Társadalmi Indexe alapján. Az internet és a digitális közszolgálatok használata alapján az utolsó helyen áll az ország.
Erőteljesen nőtt a tíz legnagyobb romániai bank profitja az első félévben, együttesen 3,8 milliárd lejes nettó nyereségre tettek szert, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
„A bankok elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt, átszervezik a regionális, megyei hálózataikat, így sok fiókot bezártak” – fejtette ki megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint aláhúzta, mindez oda vezetett, hogy a vidéki embereknek sok esetben be kell utazniuk a legközelebbi városba, ahol még működik bankfiók, hogy elintézzék a pénzügyeiket.
– hangsúlyozta a Versenytanács tagja. Leszögezte: a jelentés arra mutat rá, hogy ez egy hiányosság, ám hiába mondja egy állami intézmény, hogy a pénzintézetek nyissanak fiókot minden nagyobb községben, ha ezek nem hatékonyak, nemhogy nyereségesen, de még nullszaldósan sem lehet ezeket működtetni.
„El kell ismernünk, hogy vidéken nincs nagy forgalmuk a bankoknak, a kisebb falvakban csak az állami támogatások, a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és kisebb pénzletétek mozognak, néhány nagyobb községben erősebb a gazdaság, és pörög a forgalom” – fogalmazta meg Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek menedzsmentje elgondolkodik azon, miként orvosolják ezt a helyzetet, áthidaló megoldásokat találnak, például okos pénzautomatát szerelnek fel a községközpontokban, amelyek lehetővé tesznek különböző műveleteket.
A kínai Sinohydro cég közel négy és fél éve küzd a Zilah melletti „minikerülőút” megépítésével, pedig az építkezésnek két évig kellett volna tartania – mutatott rá a Pro Infrastruktúra Egyesület vasárnap este.
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket.
Éves összevetésben 10,7 százalékkal nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya az első fél évben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A 15 évnél régebbi, Euro 4, Euro 3 vagy annál alacsonyabb kibocsátási normáknak megfelelő gépjárművek tulajdonosai jövő évtől várhatóan jóval magasabb gépjárműadót kénytelenek fizetni.
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Nem csak az adójuk befizetését elmulasztók, de az adót naprakészen befizető személyek adatait is nyilvánossá kellene tenni egy, a fejlesztési minisztérium által ismertetett törvénymódosítás szerint.
Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronikai nagyvállalat – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Idén júliusban a forgalomba helyezett új autók száma 26,2 százalékkal nőtt, a teljesen elektromos személygépkocsik eladása viszont 17,8 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 4,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
1 hozzászólás