Egy minisztériumi rendelet szerint helyben adózhat a nagyvállalatok egy része
Cégek pénzügyi hazatérése
Krónika • „Nagyon sok pénzt” – jelentette ki Csíkszentkirály polgármestere arra a kérdésünkre, hogy mit jelent a község számára a Pénzügyminisztérium 2006/753-as rendelete, mely értelmében ismét Hargita megyében adózhat a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvízpalackozó cég. A minisztérium tulajdonképpen azt az egy évvel ezelőtti rendeletét módosította, mely az évi 500 milliárd régi lejnél nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok adóját Bukarestbe rendelte. A mostani módosításában a tárca a küszöböt 700 milliárd régi lejre emelte, így azoknak a cégeknek az adóját is a megyei adóhivatalok gyűjthetik be, amelyek éves forgalma 500 és 700 milliárd lej között van. A rendelet országos szinten 655 cég adóügyintézését utalja vissza a megyéknek, ám bizonyos besorolási változások miatt 88 újabb vállalkozás adózási székhelye tevődik át Bukarestbe. A minisztériumi rendelet módosítja ugyanis a nagy adófizetők besorolását, s ennek értelmében forgalomtól függetlenül nagy adófizetőnek számítja a bankokat, a biztosítótársaságokat, valamint a kaszinó típusú szerencsejáték-társaságokat. Így az igazi nagy adózók változatlanul a fővárost gazdagítják.
2006. augusztus 30., 00:002006. augusztus 30., 00:00
Bukarestbe kerül az olyan nagyvállalatok adója, mint a Kolozs megyében bejegyzett Mol Románia, Transilvania Bank, ARDAF biztosítótársaság vagy a Temes megyében székelő Alcatel Románia. Ugyancsak Bukarestben fölözik le a Maros megyei Azomureº, E.ON Gaz Románia vagy a Hochland, az aradi Astravagoane, a Szeben megyében bejegyzett Ambient üzletlánc, az Atlassib utazási és szállítási vállalat vagy a Beszterce megyei RomBat akkumulátorgyár adóját. Hargita megyében a székelyudvarhelyi Ikos konfekciógyár és a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye ásványvíz-palackozó tartozik az adózási szempontból hazatérő cégek közé. „Havi tízmilliárdos nagyságrendű adóbevétel-többlethez jut így a megye” – mondta Dimén Hunor-Dénes, a megyei pénzügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Ám hozzátette: négy cég, a székelyudvarhelyi Melinda Impex és Infopress, a borszéki Romaqua és a csíki és udvarhelyi érdekeltségű Amigo&Intercost adózás szempontjából továbbra is Bukaresthez tartozik, forgalmuk ugyanis meghaladja az évi 700 milliárd régi lejt. A rendelet következtében Hargita megyében begyűjtött összeget azonban korántsem lehet a megye vagy az érintett települések pénzének tekinteni. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a Krónikának elmondta, a havi tízmilliárdnak végső soron csak mintegy tíz százaléka marad az önkormányzatoknál. A munkanélküli, illetve nyugdíjalapokba befizetett összegeket a központi kasszába kell utalni, onnan osztják vissza. Az elöljáró gyors fejszámolása szerint Csíkszentkirály költségvetése akár 50 százalékkal is növekedhet a döntés következtében. „A pénzügyminiszteri rendelet havonta mintegy húszmilliárd régi lejt jelent Háromszéknek” – tájékoztatta lapunkat Bálint Béla. A Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hatalmas érvágás volt Háromszék számára, amikor egy évvel ezelőtt a hét legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító cég adóját a fővárosba irányították. A rendelkezéssel a megyék elöljárói azért voltak elégedetlenek, mert jelentős bevételtől estek el, a cégvezetők meg azért, mert elveszítették a kialakított pénzügyi kapcsolataikat. Kovászna megyéből a Domo, a Primex, a Dunapack és az Elco volt kénytelen a fővárosba befizetni a 2005-ös jövedelmi adóját. Három másik nagy adófizetőnél, a villanymotorgyárnál, a menetelőszerszámgép-gyárnál és az uzoni szeszgyárnál beindult ugyan a csődeljárás, vagy az átszervezés, de azok is a főváros felügyelete alá kerültek. Bálint Béla elmondta, a hét háromszéki nagyvállalatból hat újra a megyében adózhat, a legnagyobb vállalat, a Domo viszont Bukarestben „maradt”. Kolozs megyében is örömhírként fogadták a minisztériumi rendeletet. A megyei pénzügyi igazgatóságon kérdésünkre csak annyit tudtak közölni, hogy a régi rendelet értelmében Bukarestben adóztatott 52 vállalatból 19 tér vissza a megyei adóhivatalhoz. Azt azonban még nem tudták, hogy pontosan melyik cégekről van szó. Maros megyében úgy vélik, a kormányrendelet nem sokat változtat a megye pénzügyi mérlegén. Dénes Irénke, a Maros megyei adóhivatal aligazgatója lapunknak elmondta, az új rendelkezések miatt „távozó” két cég annyit visz el, mint amennyit a „visszaérkező” hat hoz. „A viszszaérkezőknek csak egy része tartozik a megbízható, pontos adófizetők közé. Ha mérleget vonunk, ugyanott vagyunk, ahol voltunk” – állapította meg Dénes Irénke. A nagyrészt alkoholgyártók helyett kieső Lek Pharmatec gyógyszergyár új tulajdonosa, a Sandoz és Foraj-Sonde Rt. gázvállalat eddig a megye legjobb adófizetői közé tartozott – közölte.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.