A kimutatás szerint a tavaly Romániában átadott lakások aránya ezer lakosra vetítve 1,8. Az arány Spanyolországban és Írországban a legmagasabb, itt ezer lakosra 15 új lakás jutott a tavalyi évben, de nemcsak a régebbi, hanem az újabb EU-tagok is lekörözik Romániát. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is jobb az arány.
Hasonló a helyzet a lakófelületek terén is, a felmérés szerint ugyanis míg az Európai Unióban egy lakosra átlagban 36 négyzetméternyi lakófelület jut, addig Romániában ez az érték csupán 15 négyzetméter.
Szintén sereghajtó az ország a bérlakásokat illetően. Ez annak tudható be, hogy rendkívül nagy a lakástulajdonosok aránya. Míg ugyanis az EU-ban a polgároknak csupán 65 százaléka rendelkezik saját otthonnal, ez az arány Romániában 80 százalék. Más felmérésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az ország gőzerővel dolgozza le a többi uniós taggal szembeni lemaradását. A legfrissebb felmérések szerint Románia Nagy-Britannia mögött az előkelő második helyet foglalja el uniós szinten az építőipar fejlődésének dinamikáját tekintve. Míg a szigetországban 3,6 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, Romániában ez az érték 2,8, a harmadik helyezett Szlovákiában pedig 1,5 százalék. A tendencia a kontinens nyugati felében ellentétes előjelű: Belgiumban, Spanyolországban és Németországban is csökkent az építőipar teljesítménye. Ezt a tendenciát jelzi az a mutató is, amely szerint amíg az euróövezetben az építőipar teljesítménye csupán 3,9 százalékkal nőtt, a 27 tagállam mindegyikét figyelembe vevő adatok szerint a növekedés nálunk 6,6 százalékos.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.