Fotó: Pixabay.com
A román államháztartás hiánya az idei első négy hónapban elérte a 26,82 milliárd lejt (5,5 milliárd euró), ami a hazai össztermék (GDP) 2,48 százalékának felel meg – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium.
2020. május 28., 08:302020. május 28., 08:30
2020. május 28., 09:212020. május 28., 09:21
Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit GDP-arányosan 1,08 százalék volt. Az idei első három hónapban a hiány a GDP 1,67 százaléka volt. A hiány márciusban 10 milliárd lejjel, áprilisban 8,8 milliárd lejjel nőtt. Az államháztartás bevétele 98,2 milliárd lej volt, ami 1,3 százalékkal maradt el a tavalyitól, miközben a kiadások 12,7 százalékkal, 125,03 milliárd lejre nőttek, és a GDP 11,6 százalékát tették ki, ami 1,1 százalékpontos növekedésnek felel meg a tavalyi évhez mérten.
Emögött az áll, hogy a társasági adóból származó bevételek 8,2 százalékkal csökkentek, az ingatlanadókból származó bevételek csaknem 39 százalékkal estek vissza, és az áfából csaknem 19 százalékkal kevesebb folyt be az államháztartásba. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóból 7,9 százalékkal több folyt be, a jövedéki adóból is 12,5 százalékkal több bevétel származott. Az államháztartási hiány főleg a márciusi és az áprilisi elmaradt bevételek miatt emelkedett, miután a Ludovic Orban vezette kormány adóhalasztást adott a koronavírus-járvány miatt a gazdasági szereplőknek. A szaktárca szerint áprilisban a bevételek ismét nőni kezdtek.
A román kormány az idén 3,6 százalékos államháztartási hiányt tervezett 4,1 százalékos gazdasági növekedés mellett, de az április közepén a koronavírus-járvány következtében elfogadott költségvetési kiigazítás már 6,7 százalékos deficitet és 1,9 százalékos gazdasági csökkenést prognosztizált. Nemzetközi hitelintézetek és román gazdasági elemzők azonban akár 9-10 százalékos államháztartási hiányt is elképzelhetőnek tartanak.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!