A rendelettervezet egységes tarifa bevezetését írja elő. A tárcsázott hívások díjszabása a rendelet életbelépésének első évében nem haladhatja meg a 0,49 eurót percenként (+ áfa). Ez a percdíj a következő két évben 0,46, illetve 0,43 euróra csökken. Fogadott hívások esetében a rendelet percenként 0,24 eurós (+ áfa) díjszabást engedélyez az első évben, majd az azt követő két évben 0,22, illetve 0,19 euróra módosul. Az Európai Parlament várhatóan május végén szavaz a tervezetről, az Európai Unió Tanácsa június 7-i, luxemburgi találkozóján hagyja jóvá. A roamingrendelet akkor lép érvénybe, amikor az Európai Unió hivatalos közlönyében megjelenik.
A rendelet kötelezi a szolgáltatókat, hogy a megjelenéstől számítva egy hónapon belül tájékoztassák ügyfeleiket az új tarifákról. A fogyasztóknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válasszanak a régi és új díjszabások között, ha nem jelzik döntésüket, automatikusan az új tarifa lép érvénybe. A nagybani díjszabás a rendelet megjelenését követő két hónapon belül érvényessé válik. Mint arról beszámoltunk, a roamingdíjak csökkentésének ügye heves felzúdulást váltott ki a két idén csatlakozott tagállamban, Ekaterina Batzeli görög EP-képviselő ugyanis azt javasolta, hogy Romániát és Bulgáriát két évre zárják ki a tarifacsökkentésből, mivel ebben a két országban még nem kellőképpen fejlett a mobilkommunikáció. A bizottság azonban elvetette ezt a javaslatot. A roamingdíjak egyébként tekintélyes összeget jelentenek, 2005-ös adatok szerint az Unió tagországaiban összesen 8,53 milliárd eurós bevételt könyvelhettek el a szolgáltatók a barangolási díjakból. Ez a teljes bevétel 5,7 százalékát jelentette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok