A rendelettervezet egységes tarifa bevezetését írja elő. A tárcsázott hívások díjszabása a rendelet életbelépésének első évében nem haladhatja meg a 0,49 eurót percenként (+ áfa). Ez a percdíj a következő két évben 0,46, illetve 0,43 euróra csökken. Fogadott hívások esetében a rendelet percenként 0,24 eurós (+ áfa) díjszabást engedélyez az első évben, majd az azt követő két évben 0,22, illetve 0,19 euróra módosul. Az Európai Parlament várhatóan május végén szavaz a tervezetről, az Európai Unió Tanácsa június 7-i, luxemburgi találkozóján hagyja jóvá. A roamingrendelet akkor lép érvénybe, amikor az Európai Unió hivatalos közlönyében megjelenik.
A rendelet kötelezi a szolgáltatókat, hogy a megjelenéstől számítva egy hónapon belül tájékoztassák ügyfeleiket az új tarifákról. A fogyasztóknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válasszanak a régi és új díjszabások között, ha nem jelzik döntésüket, automatikusan az új tarifa lép érvénybe. A nagybani díjszabás a rendelet megjelenését követő két hónapon belül érvényessé válik. Mint arról beszámoltunk, a roamingdíjak csökkentésének ügye heves felzúdulást váltott ki a két idén csatlakozott tagállamban, Ekaterina Batzeli görög EP-képviselő ugyanis azt javasolta, hogy Romániát és Bulgáriát két évre zárják ki a tarifacsökkentésből, mivel ebben a két országban még nem kellőképpen fejlett a mobilkommunikáció. A bizottság azonban elvetette ezt a javaslatot. A roamingdíjak egyébként tekintélyes összeget jelentenek, 2005-ös adatok szerint az Unió tagországaiban összesen 8,53 milliárd eurós bevételt könyvelhettek el a szolgáltatók a barangolási díjakból. Ez a teljes bevétel 5,7 százalékát jelentette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok