Behajtani nehéz. Romániában az egyik legalacsonyabb GDP-arányosan a beszedett adók mennyisége
Fotó: Beliczay László
Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.
2024. június 18., 21:032024. június 18., 21:03
Mindez a Friedrich Ebert Alapítvány Románia által bemutatott adatokból derül ki.
A kimutatás szerint Romániában képviselik az adók a legkisebb arányt a gazdaságban más uniós országokhoz képest, beleértve a közép- és kelet-európai országokat is.
Az országban az adók 2022-ben a bruttó hazai termék (GDP) 27 százalékát tették ki, ami jóval a 40 százalékos uniós átlag alatt van, de az Eurostat hivatalos adatai szerint a közép- és kelet-európai országok – Lengyelország (34 százalék), Magyarország (35 százalék), Bulgária (31 százalék) – átlagát is alulmúlják.
ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy az állami hatóságok a költségvetési hiány fedezése érdekében hitelfelvételtől függjenek.
Emellett Románia adószerkezete is eltér a többi uniós országétól. Az országban ugyanis az adók inkább fogyasztásorientáltak, mint az EU többi országában. A fogyasztásra kivetett adók az összes beszedett adó 37 százalékát teszik ki Romániában, ami 10 százalékponttal több, mint az uniós átlag.
A legtöbb uniós országban a munkát progresszív módon adóztatják, ami az adóterhek igazságosabb elosztását eredményezi az alacsony és a magas jövedelműek között, míg Romániában egységes adókulcsot alkalmaznak, ami az alapítvány értékelése szerint inkább állandósítja a társadalmi egyenlőtlenségeket, mintsem csökkenti azokat.
A fogyasztási adók általában meglehetősen regresszívek, azaz arányosan nagyobb terhet rónak az alacsonyabb jövedelműekre, mint a magasabb jövedelműekre. Ezért az uniós országok inkább a közvetlen adókra támaszkodnak, például a tőke- vagy munkajövedelmekre kivetett adókra.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan rendszerben, amely túlzottan a fogyasztási adókra támaszkodik, az adóteher arányosan nagyobb mértékben fogja terhelni a szerény jövedelműeket, mint a magas jövedelműeket.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
szóljon hozzá!