2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A több programot is felsorakoztató folyamat minél gördülékenyebb lebonyolítása érdekében az ügynökség a régióbeli népszerűsítés mellett brüsszeli képviseletet is működtet a pályázat minél hatásosabb támogatására. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke kiaknázatlan piacnak nevezte a romániait, amely ma már nem csak dimenziójával csábít, hanem növekvő igényeivel is. A Bihar Megyei Tanács képviseletében felszólaló Szabó Ödön tanácsos a partiumi megye által kínált beruházási és munkaerő-ajánlattal keltett érdeklődést. Ioan Lucian, a Bihar megyei Vállalkozói Szövetség elnöke afelől nyugtatta meg a jelen lévő vállalkozókat, hogy a vállalkozók már régóta egy nyelvet beszélnek, jócskán megelőzve a politikum tétova közeledési kísérleteit.
Élénk érdeklődés övezte a környezetvédelem műfajában elhangzó előadásokat is. Korodi Attila, az ország környezetvédelmi minisztere is aláhúzta: Románia környezetvédelmi fejlesztések terén 29,3 milliárd eurós piacot kínál. Hangsúlyozta: a lehetőség ugyanakkor kötelesség is, a 2004-ben útnak indított programok ugyanis remek üzleti lehetőséget kínálnak, de jelentős többletkiadásokat is rónak a román kormányra. Ezzel együtt az egyéb programok mellett az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékgazdálkodás, a távfűtési központok felújítása vállalkozókat vár akár közös, román–magyar felállásban is. Korodi felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló összegekről nem kormányszinten döntenek, hanem a helyi tanácsok, a befogadó közeg joga és felelőssége lesz a pénzalapok megfelelő hasznosítása. Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára a környezettudat örvendetes fejlődésével magyarázta a mentalitásbeli változásokat. Ma már egyre több vállalkozás kezeli a legfontosabb tényezők között a környezetvédelmi szempontokat, s e folyamat kiteljesedését egyfajta pozitív diszkrimináció érvényesítésével lehetne segíteni a különböző pályázatok elbírálásánál.
Borbély László, Románia fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere felhívást intézett a jelenlevőkhöz: jöjjenek, és költsék el azt a minden korábbinál nagyobb összeget, amit a bukaresti kormány különböző középítkezési programokra szán. „Közel 16 milliárd euró értékű munkálatok várnak kivitelezőre” – jelentette ki a tárcavezető, aki a hallgatóság soraiból érkező kérdésre adott válaszában kifejezte abbéli reményét, hogy 2013-ban autópályán, illetve gyorsforgalmi úton juthatunk el Budapestről Bukarestig.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?