Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár az úgynevezett luxusadóról szóló törvény már az év eleje óta hatályban van, az Országos Adóhatóság (ANAF) csak júliusban tette közzé a „luxuscikkek” bejelentésére és azok adóztatására kidolgozott 216-os nyomtatvány mintájára és tartalmára vonatkozó első utasításokat.
2024. július 23., 17:512024. július 23., 17:51
A 75 000 eurónál drágább autók tulajdonosainak az év végéig be kell jelenteniük a járművüket, az 500 000 eurónál drágább ingatlanokat szeptember végéig kell bevallani – derül ki az ANAF által közzétett, a nagy értékű javakra kivetett különadó, más néven „luxusadó” alkalmazásáról szóló dokumentumsorozatból.
A házakat és az autókat a 216-os nyomtatványon kell bevallani, a „nagy értékű ingó és ingatlan vagyonra kivetett különadó” esetében. Az ANAF a Hivatalos Közlönyben több rendeletet, határozatot és eljárást tett közzé a 216-os nyomtatvány kitöltésére vonatkozóan.
„Lakások esetében a különadót a lakóingatlan/épület értéke és az 500 000 eurós adómentes felső határ közötti különbségre alkalmazott 0,3 százalékos kulcs alkalmazásával számítják ki, autók esetében pedig ugyanezt a kulcsot alkalmazzák a gépkocsi beszerzési értéke és a törvény által előírt adómentes felső határ (75 000 euró) közötti különbségre” – magyarázzák az EY Románia szakemberei egy korábban közzétett tájékoztató anyagban.
– ez a 25 000 euró 0,3 százaléka, ami az autó értéke és a 75 000 eurós adómentes küszöbérték közötti különbség.
„Ugyanezen elv alapján: egy 1 000 000 euró értékű ingatlan után évente 1 500 euró adót kell fizetni az államnak, azaz 0,3 százalékos kulcsot kell alkalmazni az ingatlan piaci értéke és az 500 000 eurós adómentes küszöbérték közötti különbség által meghatározott összegre” – idézte az EY szakembereit a Business Magazin.
Mint ismeretes, a luxusadóról szóló törvény 2024. január 1-jétől lépett hatályba, a 2023 végén bejelentett adócsomaggal együtt, amely egy sor adóemelést és új adót irányzott elő, többek között a nagyvállalatok minimális forgalmi adóját vagy egyes termékek áfaemelését, illetve egyes adókedvezmények megszüntetését.
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
szóljon hozzá!