Fotó: Nuclearelectrica.ro
Jóváhagyták a Nuclearelectrica állami társaság részvényesei a kínaiakkal évekkel ezelőtt a cernavodai atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás felbontását. A kormányzati szinten hozott döntés mögött Washington befolyásolása áll, az Egyesült Államok több stratégiai kérdésben is ráerőlteti akaratát Romániára.
2020. június 15., 11:022020. június 15., 11:02
Megszületett a döntés vállalati szinten is arról, hogy Románia szakít a cernavodai atomerőmű bővítésére kiszemelt kínai társasággal. A Nuclearelectrica állami atomenergetikai vállalat részvényeseinek közgyűlése felhatalmazta a társaság vezetőségét, hogy
A részvényesek egyúttal felhatalmazták a Nuclearelectricát, tegye meg a szükséges lépéseket a nukleáris alapú elektromosenergia-termelés kapacitásának növelését szolgáló stratégiák kidolgozása érdekében. Elfogadták a vállalat 2025-ig érvényes beruházási stratégiáját is, amelynek keretében a következő években 2,29 milliárd lej értékben hajtanak végre beruházásokat.
A bukaresti gazdasági minisztérium – tulajdonosként – májusban kérte fel az atomenergetikai vállalatot az atomerőmű két új blokkjának megépítéséről a kínai társasággal kötött szerződés felbontására. Ezáltal közel tízéves történet végére kerül pont Románia és az ázsiai nagyhatalom között, feltéve, hogy a kínaiak nem terelik jogi útra az üzlet meghiúsulását.
Románia közel egy évtizeddel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a kezdetekkor úgy tűnt, nagyívű beruházásokat sikerül végrehajtani.
Felmerült gyorsvasút, autópálya, Kolozsvár közeli vízi erőmű megvalósítása ázsiai tőkével és technológiával, majd a tárgyalások elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének szintjére. 2013-ban kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozat született, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kötelező érvényű ajánlatot tett a Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson.
1400 megawatt összesített teljesítményükkel a reaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. A legfrissebb becslések szerint a beruházás összköltsége 8 milliárd euróra rúgna.
A kapcsolatok megszakítása a tavaly novemberi bukaresti kormányváltás óta lóg a levegőben. „Az elmúlt években nem haladt előre ez a nagyszabású beruházás, ezért nem mehettünk így tovább. Arról nem beszélve, hogy stratégiai viszonyt ápolunk az Egyesült Államokkal, és tiszteletben tartjuk EU- és NATO-tagságunkat is” – jelentette ki nemrég Virgil Popescu gazdasági miniszter. Aki tulajdonképpen rátapintott a szakítás lényegére, az Orban-kabinet ugyanis elsősorban Washington erőteljes nyomására állt el a kínaiakkal kötött atomalkutól.
Miután Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről,
Ezek után Iohannis is változtatott álláspontján, bár az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2016-ban még prioritásként határozta meg az ország szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. Románia várhatóan amerikai, kanadai vagy francia technológiával valósítja meg az erőműbővítést, az idő azonban szorít, mert 2026-ig újracsövezésre van szükség a cernavodai létesítmény egyes blokkjánál.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!