A szakember szerint nem volt értelme mindenhol egységes korlátozásokat bevezetni, és lebénítani a gazdaságot a járvány miatt
Fotó: Beliczay László
Európai uniós összevetésben az utolsó, afrikai, közép-amerikai és ázsiai országokkal áll azonos szinten Románia, ha azt vesszük górcső alá, hogy a koronavírus-világjárvánnyal karöltve érkezett gazdasági válságban mennyire segítette az állam a versenyszférát. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a kormány képviselőinek számot kellene erről adniuk. Balási Csaba úgy látja, a mindenkori román kormány semmibe veszi a vállalkozásokat.
Románia nyújtotta a legkevesebb támogatást a vállalkozásoknak és a lakosságnak a koronavírus-világjárvány leküzdésére foganatosított óvintézkedések okozta gazdasági válságban európai uniós összevetésben – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított adatsorokból. Az ország afrikai, közép-amerikai és ázsiai államokkal áll azonos szinten, ahol a kormányok szintén a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeggel támogatták a versenyszférát és a lakosságot, legyen szó az egészségügyre fordított pénzekről, vagy adók befizetésének halasztásáról, adómentesség nyújtásáról.
Románia a Profit.ro gazdasági portál által idézett elemzés szerint
Még Európa egyik legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság is megelőzi az – igaz, lényegesen kisebb – bruttó hazai termék 2,24 százalékának megfelelő összegű támogatással. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben számításba vesszük a fizetőképesség támogatását célzó kormányzati programokat, úgy az ország előlép a 74. helyre, az összeg pedig eléri a GDP 5,38 százalékát.
Csakhogy ez utóbbi összegek – bár nagy segítséget jelentettek sok cégnek és magánszemélynek – nem minősülnek konkrét támogatásnak, mivel
Ami a konkrét segítségnyújtást illeti a kialakult járványhelyzetben, a leglátványosabb az egészségügyi rendszer finanszírozása, amit közvetlenül a költségvetésből biztosított a kormány. De szintén számottevő összegek mentek el a kényszerszabadságok kifizetésére, az online oktatásban részt vevő szülők havi bérének kifizetésére, a kényszerszabadságról visszatérők után nyújtott támogatásra, az adókat és illetékeket befizető vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekre is.
Mint a Profit.ro is emlékeztet, a hatóságok számtalan alkalommal hangsúlyozták, hogy az állami költségvetésnek korlátozott lehetőségei vannak a gazdaság megsegítésére. Ilyenkor pedig mindig az előző kormányok általuk felelőtlennek minősített fiskális politikájára hivatkoztak.
„A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok tükrében a kormány képviselőinek kellene számot adniuk, miért nincs valós hajlandóság arra, hogy a válságban a vállalkozói szférát támogassák” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a nem túl szívderítő elemzésről faggattuk. Leszögezte: ez annál is inkább létfontosságú, mert a versenyszféra termeli ki a hazai összterméket.
– véli a kamara elnöke.
Meglátása szerint az évek óta halogatott digitalizálás is felgyorsíthatná ezt a folyamatot, hiszen ezáltal csökkenne a bürokrácia, állami munkahelyek szabadulnának fel, az innen átcsoportosított pénzeket pedig gazdaságélénkítésre fordíthatná a kormány. „Ehelyett sajnos azt látjuk, hogy nem lehet megadóztatni a különleges nyugdíjakat, a kormány tolerálja a közszférában a nagy fizetéseket, minderre pedig a pénzt a válság sújtotta versenyszférának kell kitermelnie” – húzta alá Balási Csaba.
A székelyföldi gazdasági szakember a járványügyi korlátozások alkalmazásával is elégedetlen. Emlékeztetett, hogy a pandémia kitörésekor például Hargita megyében nem voltak megbetegedések, mégis teljesen leállították a gazdaság működését, ellehetetlenítve a vállalkozások működését. „A racionális védekezésnek megvan a szerepe, de nem volt értelme országosan egységes korlátozásokat bevezetni, két hónapra lebénítani a gazdaságot” – emelte ki Balási Csaba, aki azt is nehezményezi, hogy a kedvezményes hitelprogramok lehívása bonyolult, önrészt kérnek. Így
„Nem sikerült az elmúlt években egy jól működő országos adatbankot létrehozni, továbbra is kérik az igazolásokat, bizonylatokat, holott ha lenne egységes országos adatbázis, az állami hivataloknak rálátása kellene hogy legyen a cégek működésére, így viszont több helyről kell kiváltani a különböző bizonylatokat, hogy a támogatásokat a vállalkozó igénybe vehesse”
– sorolta a kereskedelmi kamara elnöke.
Véleménye szerint felháborító a hozzáállás, hogy potenciális bűnözőként kezelik a versenyszféra képviselőit, „mintha az lenne a céljuk, hogy eltérítsék a támogatások összegét, holott a többség perspektívát akar teremteni a vállalkozásának”.
„Közben azt látjuk, hogy Magyarországon, Ausztriában akkor is egyszerűen valós állami támogatást kapnak a cégek, ha a nehéz időkben megtartják a munkahelyeket” – példálózott a vállalkozói szervezet vezetője. Arra is kitért, hogy
hiszen a nemzetközi pénzintézetektől is vehet fel hitelt, beazonosíthat különböző forrásokat a gazdaság újraindítására.
„Ez egy bűvös kör, hiszen ha nincs politikai akarat a vállalkozói szféra valós és hatékony megsegítésére, akkor néhány év múlva oda jutunk, hogy a közalkalmazottak bérét, a különleges nyugdíjakat csak hitelből tudja majd fedezni az ország a következő nemzedékek terhére” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Azt látjuk, hogy a mindenkori román kormány semmibe veszi a versenyszférát, óriási pökhendiséggel viszonyul a bruttó hazai termék megvalósítóihoz, az esetek többségében a döntésekről nem is konzultálnak” – összegzett Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!