Tavaly a kereskedelemben szedte a legtöbb áldozatot a válság: az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba
Fotó: Veres Nándor
A fogyasztás jelentős csökkenése, a magas infláció és a körbetartozás terjedése miatt idén minden korábbinál magasabbra emelkedhet a bajba jutott cégek száma – írta csütörtökön az Agerpres hírügynökség a Sierra Quadrant felszámoló cég elemzését ismertetve.
2023. február 24., 08:222023. február 24., 08:22
Az infláció, a szomszédban zajló háború és a fogyasztás visszaesése miatt tavaly több mint 135 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, függesztette fel, vagy szüntette be tevékenységét Romániában, csaknem 15 százalékkal több, mint 2021-ben. Tavaly 73 639 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből (ez 10 százalékos növekedés), 39 320-at oszlattak fel (+24,2 százalék), 15 700 függesztette fel tevékenységét (+20,5 százalék), és 6649 vált fizetésképtelenné (+8,2 százalék).
mert egyre terjed a körbetartozás, jelentősen visszaszorult a beszállítói hitelezés, a romániai cégek legelterjedtebb finanszírozási módja, mindez pedig hozzáadódik az infláció okozta terhekhez.
az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba, és várhatóan idén is a nagy- és kiskereskedelmi, az autójavító, az építőipari, feldolgozóipari és fuvarozó cégek lesznek a legsérülékenyebbek.
A pénzromlás miatt olyan mértékben csökkent a vásárlóerő, hogy a korábban sikerágazatok számító divatszektorban és élelmiszer-kereskedelemben is jelentősen visszaesett a forgalom, az áremelésekkel a fogyasztás visszaesésének csak egy töredékét tudták kivédeni – részletezi a tanulmány.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
Az építőanyagok, a villanyáram, gáz, és üzemanyag drágulása keresztülhúzta a beruházók számításait, ennek hatását fokozta a bankhitelek drágulása. Nem kizárt, hogy 2023-ban a 20-30 százalékkal emelkedik majd a bajba jutott építőipari cégek száma – jósolja az elemzés.
„A 2023-as év a kivárás és az új piaci feltételekhez igazodás éve lesz sok román vállalkozás számára. Az infláció, a bizonytalanság, a forrásokért folytatott harc továbbra is hatással lesz a gazdaságra, beleértve a munkaerőpiacot és bérezést is. A romániai cégeknek, főleg a kis- és középvállalkozásoknak az év elején nagyon figyelmesen fel kell mérniük a kockázatokat.
– idézte az Agerpres Ovidiu Neagșut, a felszámoló cég társtulajdonosát.
Az elemző pesszimizmusát a cégvezetők is osztják. A Sierra Quadrant felmérése szerint a menedzserek 63 százaléka borúlátóan nyilatkozott 2023-as várakozásairól, mindössze 11 százalékuk tekint bizakodóan az idei évre, a többiek – a túl sok bizonytalanságra hivatkozva – nem akartak jóslatokba bocsátkozni.
Rontott a csütörtökön közzétett jelentésében a román gazdaság idei kilátásain az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!