Tavaly a kereskedelemben szedte a legtöbb áldozatot a válság: az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba
Fotó: Veres Nándor
A fogyasztás jelentős csökkenése, a magas infláció és a körbetartozás terjedése miatt idén minden korábbinál magasabbra emelkedhet a bajba jutott cégek száma – írta csütörtökön az Agerpres hírügynökség a Sierra Quadrant felszámoló cég elemzését ismertetve.
2023. február 24., 08:222023. február 24., 08:22
Az infláció, a szomszédban zajló háború és a fogyasztás visszaesése miatt tavaly több mint 135 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, függesztette fel, vagy szüntette be tevékenységét Romániában, csaknem 15 százalékkal több, mint 2021-ben. Tavaly 73 639 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből (ez 10 százalékos növekedés), 39 320-at oszlattak fel (+24,2 százalék), 15 700 függesztette fel tevékenységét (+20,5 százalék), és 6649 vált fizetésképtelenné (+8,2 százalék).
mert egyre terjed a körbetartozás, jelentősen visszaszorult a beszállítói hitelezés, a romániai cégek legelterjedtebb finanszírozási módja, mindez pedig hozzáadódik az infláció okozta terhekhez.
az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba, és várhatóan idén is a nagy- és kiskereskedelmi, az autójavító, az építőipari, feldolgozóipari és fuvarozó cégek lesznek a legsérülékenyebbek.
A pénzromlás miatt olyan mértékben csökkent a vásárlóerő, hogy a korábban sikerágazatok számító divatszektorban és élelmiszer-kereskedelemben is jelentősen visszaesett a forgalom, az áremelésekkel a fogyasztás visszaesésének csak egy töredékét tudták kivédeni – részletezi a tanulmány.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
Az építőanyagok, a villanyáram, gáz, és üzemanyag drágulása keresztülhúzta a beruházók számításait, ennek hatását fokozta a bankhitelek drágulása. Nem kizárt, hogy 2023-ban a 20-30 százalékkal emelkedik majd a bajba jutott építőipari cégek száma – jósolja az elemzés.
„A 2023-as év a kivárás és az új piaci feltételekhez igazodás éve lesz sok román vállalkozás számára. Az infláció, a bizonytalanság, a forrásokért folytatott harc továbbra is hatással lesz a gazdaságra, beleértve a munkaerőpiacot és bérezést is. A romániai cégeknek, főleg a kis- és középvállalkozásoknak az év elején nagyon figyelmesen fel kell mérniük a kockázatokat.
– idézte az Agerpres Ovidiu Neagșut, a felszámoló cég társtulajdonosát.
Az elemző pesszimizmusát a cégvezetők is osztják. A Sierra Quadrant felmérése szerint a menedzserek 63 százaléka borúlátóan nyilatkozott 2023-as várakozásairól, mindössze 11 százalékuk tekint bizakodóan az idei évre, a többiek – a túl sok bizonytalanságra hivatkozva – nem akartak jóslatokba bocsátkozni.
Rontott a csütörtökön közzétett jelentésében a román gazdaság idei kilátásain az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!