Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Romániát „nagymértékű” áramkimaradások veszélye fenyegeti az energiaimporttól való fokozott függőség miatt – kongatta meg a vészharangot az energiaügyi minisztérium. Egy kormányhatározathoz fűzött háttéranyag szerint az energiaügyi minisztérium szakértői hangsúlyozzák, hogy fennáll az országos villamosenergia-rendszer túlterhelésének valós kockázata, ami műszaki hibákhoz, áramkimaradásokhoz vagy az áramellátás hosszantartó megszakadásához vezethet.
2024. december 11., 16:482024. december 11., 16:48
A Transelectrica adatai szerint Romániának nehézséget okoz energiafogyasztásának fedezése a nap- és szélmentes időszakokban, amikor a megújuló energiaforrások (nap- és szélerőművek) nem állnak rendelkezésre. Például december 9-én, hétfőn 17 óra körül az áramfogyasztás elérte a közel 8500 MW-ot, míg a belföldi termelés mindössze 6300 MW volt. Ez azt jelentette, hogy az energiaszükséglet negyedét importból fedezték.
– figyelmeztetnek a szakemberek.
Sebastian Burduja energiaügyi minisztert a Digi24 hírcsatorna műsorában faggatták arról, hogy valóban ennyire súlyos-e a helyzet.
„A fogyasztásunkat abból kell fedeznünk, amit mi termelünk, plusz esetleg abból, amit importálunk. Igaz, hogy amikor fúj a szél, amikor süt a nap, ezek segítenek nekünk. Ugyanakkor az importra is támaszkodunk, a víztározókban lévő vízkészlet és a szénkészlet körültekintő kezelésére támaszkodva.
– fejtette ki Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter azt is kifejtette, hogy ez hosszú távon nem lenne megfelelő megoldás, mert „a strukturális és alapvető probléma az, hogy
Ráadásul a túlzott szárazság miatt az egész közép-kelet-európai régió elég magas költségekkel küzd.
„Száraz év volt, és ez hatással volt a vízenergia-termelésre, többek között Romániában is, ugyanakkor idén nem részesültünk a tavalyi szinten a szélenergia-hozzájárulásból. Ennek fényében a világ az energiát hajszolja ebben a régióban, és mivel nem integrált európai piacról van szó, az Ausztria és Szlovákia közötti, tehát az Európa közepén lévő tranzitzónák közötti összeköttetések hiánya az egész régióra árnyomást gyakorolt. Az energiabiztonság tekintetében nem szabad másoktól függenünk, és az egyetlen megoldás arra, hogy középtávon alacsonyabb legyen a számlák értéke, az új termelési kapacitásokba való beruházás” – szögezte le Sebastian Burduja.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!