Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan vélekedik egy gyümölcstermesztő a rövid ellátási láncokról, azaz a REL-ről. Jeddy Tamást kérdeztük munkásságáról, a helyi vásárlók igényeiről, és arról, hogy miért tartja jobbnak a helyi termékek fogyasztását.
2023. október 20., 09:002023. október 20., 09:00
– Mi jellemző a helyi vásárlóközösségre: szívesebben vásárolnak termelőtől, mintsem nagy üzletláncokban?
– Azt tapasztalom, hogy mindenhol kialakult egy olyan vásárlói réteg, aki tudatos, és számít az, hogy mi kerül a családi asztalra. Szerencsésnek mondhatom magam, mert például almából nem tudok annyit termelni, hogy ne kerüljön minden egyes darabra vásárló.
Hiszem azt, hogyha odafigyelünk arra, hogy megfelelő minőségű táplálékot fogyasszunk, akkor a különböző betegségek is inkább elkerülnek majd.
Jeddy Tamás
Fotó: REL-kampány
– Szeretett volna valaha bekerülni termékeivel a nagyáruházak polcaira?
– Ha szerettem volna sem sikerülhetett volna, hiszen egy kistermelő nem tud állandó és egyforma minőséget bizosítani. Viszont a legtöbb áruházláncban alapvető elvárás, hogy a gyümölcsök küllemre egyformák legyenek. Ezt az elvárást csak az tudja megoldani, aki gyakorlatilag belenyúl a gyümölcsfák életébe, nem rest kemikáliákat használni arra, hogy egyentermékeket gyártson. Nem is mondanám magam pénzcentrikusnak sem, hiszen számomra sokkal fontosabb a személyes kapcsolat a vásárlóimmal.
Ugyanakkor ületetvényemen arra is van lehetőség, hogy a vásárló akár maga szedje le, gyűjtse össze a megvásárolni kívánt gyümölcsöt, hogy ezáltal időt és teret kapjon a természethez való kapcsolódáshoz.
Préselt gyümölcslevek kóstolása ingyenesen a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltban
Fotó: REL-kampány
– Meg lehet oldani a teljes vegyszermentes gyümölcstermesztést?
– Igyekszünk arra, hogy csak a legminimálisabb mennyiségben használjunk vegyszereket, viszont ezeket az anyagokat is úgy válogatjuk össze, hogy az emberi szervezet számára ne legyenek károsak. Igazából csak annyi a dolgunk, hogy visszanyúljunk őseink tudásához, akik gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Szerencsére néhány példány megtalálható bizonyos régebbi típusú szakkönyvekből is, ahol
Jó magam már a 60-ik életévemet taposom, így azt tudom mondani, hogy jelentős tapasztalattal rendelkezem ezen a téren, és szívesen segítem a jövő generációit is, hogy megmaradjanak ezen az úton.
– Mi lehet az oka annak, hogy a helyi termék valamivel magasabb áron vásárolható meg, mint a különböző bolthálózatok polcain lévők?
– Ahhoz, hogy a kistermelők vásárlóinak köre nöhessen, a hipermárketek árai alá kellene menni. Viszont be kell látnunk, hogy nem lehet és valójában nem is kell felvenni a versenyt velük, mert eleve nem olyan intenzív termelésben dolgozunk, nem olyan technikai felszereltséggel, sőt még azt a napszámot sem tudjuk megfizetni, mint a külföldi nagy cégek. Ha a mi termékünk ára magasabb is, mégis annyi előnnyel jár, amire szinte azt lehet mondani, hogy megfizethetetlen.
Ugyanakkor bár a nyers gyümölcs eladás járna a legkevesebb gonddal számunkra, mi arra is törekszünk, hogy amit a jó Isten megadott, azt ne herdáljuk el. Így a gyümölcs minden ehető részét igyekszünk felhasználni, tehát gyümölcsleveket és pálinkát is készítünk.
„Szeretnék egy igazi ízélményt biztosítani”
Fotó: REL-kampány
– Hogyan látja a jövőt a gyümölcstermesztés területén?
– Szerencsére azt tapasztalom, hogy a fiatalok szívesen foglalkoznak ezzel a témával. Egyáltalán nem meglepő a környéken, hogyha valaki gyümölcsfákat ültet az udvarába, vagy akár nagy tételben fog hozzá a termesztéshez. Én ennek kifejezetten örülök, és szívesen adom át ingyen és bérmentve a megszerzett tudást, és jól is esik, ha kikérik a véleményemet. Én beleszülettem a gyümölcstermesztésbe, és már el sem tudnám képzelni az életemet nélküle. Bízom benne, hogy mindig lesz, aki továbbviszi majd ezeket a hagyományokat.
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó préselt gyümölcsleveket kóstolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, II. Rákoczi Ferenc utca 15. szám), hiszen egész októberben ingyenes kóstolás zajlik. Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – fizetett hirdetés)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!