Bevált a negatív jóslat. Több mint egymillió alkalmazott keres rosszabbul a tb-járulék átruházása nyomán (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
Mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkenthetett, további 608 781 alkalmazott esetében pedig fennáll a csökkenés kockázata a tb-járulék befizetésének a munkáltatóról a munkavállalóra történt átruházása nyomán. Szakemberek szerint várható volt, hogy gondok lesznek.
A versenyszférában dolgozó romániai alkalmazottak alig felének módosította a munkáltatója a munkaszerződését azt követően, hogy az év elejétől a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének köztelezettségét a szociálliberális kormány átruházta a munkavállalókra. Ez a módosítás – mint ismeretes – azt jelenti, hogy immár nem a cég fizeti be a tb-járulékot az államkasszába, hanem az alkalmazott fizetéséből vonják le, a törvény ezért azt is előírta, hogy a munkáltatónak a megfelelő összeggel meg kell emelnie a fizetéseket, és ezt a munkaszerződésben rögzítenie kell, ellenkező esetben bírságra számíthat.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) érdekvédelmi szövetség által kedden kiadott közlemény szerint azonban a vállalkozók nagy része a füle botját sem mozdította. A szakszervezet által a március 31-én, vagyis az első negyedév végén rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján készített elemzés szerint
A vállalkozók passzivitása pedig a szakszervezeti számítások szerint oda vezetett, hogy mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkent, s további 608 781 alkalmazott esetében fennáll a csökkenés kockázata. A konkrét számok így alakultak:
608 781 esetben a járuléknak megfelelő összeget nem bevezették a munkaszerződésbe, hanem pluszjuttatás, bónusz formájában tették rá a fizetésre, ami azonban bármikor egyoldalú döntéssel elvehető – kongatja meg a vészharangot a szakszervezet, emlékeztetve arra, hogy már a módosítások hatályba lépése előtt jelezték abbéli aggályaikat, hogy a kormány által kidolgozott kényszerítő mechanizmusok nem bizonyulnak hatékonynak, és az alkalmazottak isszák meg a hirtelen jött változtatás levét.
A BNS által nyilvánosságra hozott adatsorokból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2018. március 31-én 2 196 895 olyan teljes munkaidős munkaszerződést tartottak nyilván, amely alapján az alkalmazott minimálbért keres – ezek tették ki a nyolcórás szerződések 41,13 százalékát. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy sok munkáltató eddig is bónuszok és más juttatások formájában adta alkalmazottainak a fizetés egy részét, számuk pedig valószínűleg tovább nőtt a tb-járulék átruházása nyomán.
Az elemzés szerint az idei első negyedév végén a munkaszerződésekben rögzített átlag alapfizetés 2000 lej volt – gyakorlatilag a Revisal adatbázisban jegyzett szerződések felében 1900 és 2000 lej közötti alapfizetést találhattunk. A szakszervezet közleménye rámutat, amíg 2018 decemberében a minimálbér és az átlag alapfizetés közötti arány 80 százalék volt, addig az idén március végére elérte a 95 százalékot, vagyis csaknem megegyező értéken álltak.
– irányítja rá a figyelmet a helyzet visszásságára a BNS.
„Várható volt, hogy a törvény alkalmazásával gondok lesznek, hiszen gyakorlatilag nem kérhető számon a vállalkozókon, hogy csökkentették-e a tb-járulék átruházása után az alkalmazottaik jövedelmét” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint felidézte, még a törvény elfogadása előtt figyelmeztettek a hiányosságokra, hiszen a jogszabály gyakorlatilag szabad kezet biztosít a munkaadónak a tb-járulék átruházása során.
A háromszéki érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, a napokban találkoztak a megyei szakszervezeti elnökök, összevetették erre vonatkozó tapasztalataikat, és az derült ki, hogy
Ezzel valójában nem csökkent a nettó jövedelmük, de mégis veszteségként értékelhető, hiszen az alapbér a mérvadó, például a nyugdíj kiszámításakor is azt veszik figyelembe.
Bong Vilmos hangsúlyozta, pontos adataik nincsenek, ám a visszajelzések alapján valamilyen módon sok alkalmazott veszített a fiskális forradalom miatt. Ugyanakkor úgy véli, ahol működő szakszervezetek vannak, általában sikerült megegyezni a munkaadóval, viszont ahol nincs érdekképviselet, az alkalmazott nem tud olyan mértékben kiállni a jogaiért, elfogadja a köztes megoldást, például, hogy bónuszban kapja a különbözetet, és ne az alapbérét emeljék.
A munkaügyi felügyelőség viszont csak azt tudja ellenőrizni, hogy újratárgyalták-e a fizetéseket, és ezt a cégek meg is tették – szögezte le kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte: a szakszervezetekkel, a prefektúrával közösen figyelemmel követték a törvény betartását,
Az állami szférában első körben csökkentek ugyan a fizetések, ám általában menet közben módosították a szabályozást, és mindenkinek visszahozták a bérét a korábbi szintre. Ördög Lajos elmondta, azt nem tudják számonkérni, hogy valakinek csökkent-e a fizetése, azt ellenőrzik, hogy a vállalkozó megadja-e a minimálbért, vagy betartja-e a kollektív vagy egyéni munkaszerződésben foglaltakat. „Ezen túl a két félre tartozik, hogy milyen bérben egyeznek meg, ám a munkaerőpiacon akkora a hiány, hogy a munkaadók általában odafigyelnek arra, hogy olyan szinten tartsák a fizetést, hogy a jövőben is legyen még akivel dolgozniuk” – szögezte le Ördög Lajos.
A vállalkozók többsége megemelte a béreket, ez valójában burkolt minimálbér-emelés is volt – emelte ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, hangsúlyozva, hogy miután a minimálbért megemelték a tb-járulék átruházása miatt száz lejjel, akkor a többi fizetést ezzel arányosan növelni kellett. Ezzel nőttek a vállalkozók bérköltségei, ám ezt a jelenlegi helyzetben, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány, be kellett vállalni. „Előbb-utóbb ki kell alakulnia az egyensúlynak. Jelenleg még az van, hogy a munkavállalók külföldön próbálnak szerencsét, a vállalkozók keresik a munkaerőt, ezt pedig csak a fizetések szinten tartásával, növelésével lehet egyensúlyba hozni” – szögezte le Édler András.
Romániában még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagbér négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
A dél-koreai székhelyű Hanwha Aerospace, az ázsiai ország legnagyobb katonai eszközöket gyártó cége jövő év elején megkezdi egy páncélozott járműveket előállító gyár építését Romániában.
Az idei év első hét hónapjában 1,013 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 5,9 százalékkal (56 700 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adataiból.
A legfelsőbb bíróság hétfőn úgy döntött, hogy a havi étkezési támogatást nem kell figyelembe venni a közalkalmazottak fizetett szabadságra járó bérének kiszámításakor.
A CFA Románia elemzőinek becslései szerint idén még két alkalommal csökkenni fog az alapkamat, amely így év végére 6 százalékra mérséklődik.
Az év eleji gazdatüntetéseknek lassan beérik az eredménye: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is változtatna a Közös Agrárpolitikán (KAP). Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
Januárra véglegesítik a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatások kritériumait – jelentette ki pénteken az energiaügyi miniszter.
Az idei első hét hónapban a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest.
Alapvetően a tavalyi formátumban, viszont jelentős változásokkal, nagyobb megpályázható összeggel és önrésszel, rekordköltségvetéssel bonyolítják le idén a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programot.
Csütörtökön utalják a nyugdíjasok bankszámlájára az újraszámolt nyugdíjakat – tájékoztatott a bukaresti munkaügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!