Bevált a negatív jóslat. Több mint egymillió alkalmazott keres rosszabbul a tb-járulék átruházása nyomán (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
Mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkenthetett, további 608 781 alkalmazott esetében pedig fennáll a csökkenés kockázata a tb-járulék befizetésének a munkáltatóról a munkavállalóra történt átruházása nyomán. Szakemberek szerint várható volt, hogy gondok lesznek.
A versenyszférában dolgozó romániai alkalmazottak alig felének módosította a munkáltatója a munkaszerződését azt követően, hogy az év elejétől a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének köztelezettségét a szociálliberális kormány átruházta a munkavállalókra. Ez a módosítás – mint ismeretes – azt jelenti, hogy immár nem a cég fizeti be a tb-járulékot az államkasszába, hanem az alkalmazott fizetéséből vonják le, a törvény ezért azt is előírta, hogy a munkáltatónak a megfelelő összeggel meg kell emelnie a fizetéseket, és ezt a munkaszerződésben rögzítenie kell, ellenkező esetben bírságra számíthat.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) érdekvédelmi szövetség által kedden kiadott közlemény szerint azonban a vállalkozók nagy része a füle botját sem mozdította. A szakszervezet által a március 31-én, vagyis az első negyedév végén rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján készített elemzés szerint
A vállalkozók passzivitása pedig a szakszervezeti számítások szerint oda vezetett, hogy mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkent, s további 608 781 alkalmazott esetében fennáll a csökkenés kockázata. A konkrét számok így alakultak:
608 781 esetben a járuléknak megfelelő összeget nem bevezették a munkaszerződésbe, hanem pluszjuttatás, bónusz formájában tették rá a fizetésre, ami azonban bármikor egyoldalú döntéssel elvehető – kongatja meg a vészharangot a szakszervezet, emlékeztetve arra, hogy már a módosítások hatályba lépése előtt jelezték abbéli aggályaikat, hogy a kormány által kidolgozott kényszerítő mechanizmusok nem bizonyulnak hatékonynak, és az alkalmazottak isszák meg a hirtelen jött változtatás levét.
A BNS által nyilvánosságra hozott adatsorokból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2018. március 31-én 2 196 895 olyan teljes munkaidős munkaszerződést tartottak nyilván, amely alapján az alkalmazott minimálbért keres – ezek tették ki a nyolcórás szerződések 41,13 százalékát. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy sok munkáltató eddig is bónuszok és más juttatások formájában adta alkalmazottainak a fizetés egy részét, számuk pedig valószínűleg tovább nőtt a tb-járulék átruházása nyomán.
Az elemzés szerint az idei első negyedév végén a munkaszerződésekben rögzített átlag alapfizetés 2000 lej volt – gyakorlatilag a Revisal adatbázisban jegyzett szerződések felében 1900 és 2000 lej közötti alapfizetést találhattunk. A szakszervezet közleménye rámutat, amíg 2018 decemberében a minimálbér és az átlag alapfizetés közötti arány 80 százalék volt, addig az idén március végére elérte a 95 százalékot, vagyis csaknem megegyező értéken álltak.
– irányítja rá a figyelmet a helyzet visszásságára a BNS.
„Várható volt, hogy a törvény alkalmazásával gondok lesznek, hiszen gyakorlatilag nem kérhető számon a vállalkozókon, hogy csökkentették-e a tb-járulék átruházása után az alkalmazottaik jövedelmét” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint felidézte, még a törvény elfogadása előtt figyelmeztettek a hiányosságokra, hiszen a jogszabály gyakorlatilag szabad kezet biztosít a munkaadónak a tb-járulék átruházása során.
A háromszéki érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, a napokban találkoztak a megyei szakszervezeti elnökök, összevetették erre vonatkozó tapasztalataikat, és az derült ki, hogy
Ezzel valójában nem csökkent a nettó jövedelmük, de mégis veszteségként értékelhető, hiszen az alapbér a mérvadó, például a nyugdíj kiszámításakor is azt veszik figyelembe.
Bong Vilmos hangsúlyozta, pontos adataik nincsenek, ám a visszajelzések alapján valamilyen módon sok alkalmazott veszített a fiskális forradalom miatt. Ugyanakkor úgy véli, ahol működő szakszervezetek vannak, általában sikerült megegyezni a munkaadóval, viszont ahol nincs érdekképviselet, az alkalmazott nem tud olyan mértékben kiállni a jogaiért, elfogadja a köztes megoldást, például, hogy bónuszban kapja a különbözetet, és ne az alapbérét emeljék.
A munkaügyi felügyelőség viszont csak azt tudja ellenőrizni, hogy újratárgyalták-e a fizetéseket, és ezt a cégek meg is tették – szögezte le kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte: a szakszervezetekkel, a prefektúrával közösen figyelemmel követték a törvény betartását,
Az állami szférában első körben csökkentek ugyan a fizetések, ám általában menet közben módosították a szabályozást, és mindenkinek visszahozták a bérét a korábbi szintre. Ördög Lajos elmondta, azt nem tudják számonkérni, hogy valakinek csökkent-e a fizetése, azt ellenőrzik, hogy a vállalkozó megadja-e a minimálbért, vagy betartja-e a kollektív vagy egyéni munkaszerződésben foglaltakat. „Ezen túl a két félre tartozik, hogy milyen bérben egyeznek meg, ám a munkaerőpiacon akkora a hiány, hogy a munkaadók általában odafigyelnek arra, hogy olyan szinten tartsák a fizetést, hogy a jövőben is legyen még akivel dolgozniuk” – szögezte le Ördög Lajos.
A vállalkozók többsége megemelte a béreket, ez valójában burkolt minimálbér-emelés is volt – emelte ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, hangsúlyozva, hogy miután a minimálbért megemelték a tb-járulék átruházása miatt száz lejjel, akkor a többi fizetést ezzel arányosan növelni kellett. Ezzel nőttek a vállalkozók bérköltségei, ám ezt a jelenlegi helyzetben, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány, be kellett vállalni. „Előbb-utóbb ki kell alakulnia az egyensúlynak. Jelenleg még az van, hogy a munkavállalók külföldön próbálnak szerencsét, a vállalkozók keresik a munkaerőt, ezt pedig csak a fizetések szinten tartásával, növelésével lehet egyensúlyba hozni” – szögezte le Édler András.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!