Az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz.
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
2019. január 07., 17:452019. január 07., 17:45
2019. január 07., 17:542019. január 07., 17:54
Idén lelassulhat a román gazdaság növekedése, de nem áll le, viszont az ország sérülékenyebb a globális gazdaság kedvezőtlen alakulásaira – összegezte a Krónika megkeresésére Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző.
Mint részletezte, valamivel lassabb gazdasági növekedésre számítanak, mint ahogy az alapforgatókönyvben eredetileg vázolták, hiszen a kormány januártól hatályba lépett adóügyi intézkedései – például a kapzsisági adó bevezetése – a befektetők, vállalkozók egy részét elbizonytalaníthatják, az érintett ágazatokban elmaradhatnak vagy későbbre maradhatnak a befektetések, ami lassítja a növekedést. Ugyanakkor ez a folyamat nem áll le, hiszen
– vallja Bálint Csaba, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább figyelni kell a külső gazdasági környezetre, a globális gazdaság történéseire, mert ha ez kedvezőtlenné válik, akkor Romániát jobban érinti.
„Románia most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régió többi országa, a folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a költségvetési deficit mértéke is viszonylag magas. Ilyen helyzetben, ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, az visszaüthet a romániai gazdaságra” – fejtette ki az elemző. Rámutatott, az alapforgatókönyv szerint arra lehet számítani, hogy a világ gazdaságai esetében is lassul a növekedés üteme, de továbbra is pozitív lesz. Ha ez így marad, akkor Romániára is érvényes a korábbi éveknél viszonylag lassúbb, de még mindig robusztus gazdasági növekedés, de
Bálint Csaba kifejtette, a román költségvetés feszített, már most 3 százalék körül billeg a hiány mértéke, itt már nincs mozgástér arra, hogy a külső sokkokat mérsékelje a kormányzat. Más országokban, ahol alacsonyabb a hiány, egy esetleges külső sokk beütése esetén van lehetőség a lazításra, lehet tompítani annak a hatását, ám Romániában a mozgástér nagyon szűk. „Nem olyan rossz a helyzet, mint 2007–2008-ban, hiszen a makrogazdasági mutatók közelebb állnak az egyensúlyhoz, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás” – összegezte Bálint Csaba.
Máris hat a kapzsisági adó?
Folytatta az első tranzakciós napon megkezdett zsugorodást pénteken valamennyi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR). Mint ismeretes, a csökkenés a „kapzsisági adó” kivetése nyomán indult el, az ugyanis a ROBOR szintje függvényében „bünteti” a bankokat. A háromhavi irányadó bankközi kamatláb az elmúlt több mint hat hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza: az év első napján jegyzett 2,99 százalékról 2,97 százalékra zsugorodott – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Legutóbb 2018. június 21-én volt ennél alacsonyabb, akkor 2,95 százalékos szinten állt. A 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,30 százalékról 3,28 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,40 százalékról 3,39 százalékra csökkent, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,50 százalékról 3,48 százalékra apadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!