Bár még nincs gond, sok a bizonytalansági tényező az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállítása után

Ukrajna

Mi a megoldás? Sok ország földrajzi adottságai miatt továbbra is nehezen boldogul az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz nélkül

Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.

Krónika

2025. január 02., 14:292025. január 02., 14:29

2025. január 02., 14:342025. január 02., 14:34

Az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába történő szállításáról szóló megállapodás a Moszkva és Kijev közötti együttműködés azon kevés konkrét esetének egyike volt, amely túlélte a háborút.

A konfliktus ellenére még 2024-ben is naponta mintegy 40 millió köbméter földgázt szivattyúztak a szibériai gázmezőkről az ukrán hálózatba

az oroszországi Szudzsa városában lévő állomásról (amely négy hónapja az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll), hogy aztán Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Csehország, Ausztria, Magyarország és Olaszország között szétosszák, sőt bizonyos mennyiségű energiahordozót aztán tovább értékesítsenek magának Ukrajnának.

Ezek a szállítások 2024 végén megszűntek: az orosz és az ukrán kormány, valamint az Európai Bizottság által 2019 decemberében aláírt háromoldalú megállapodások, amelyek az ukrán Naftohaz és TSO vállalatok és az orosz Gazprom óriásvállalat közötti szerződések révén jöttek létre, december 31-én lejártak.

Megújításuk lehetetlen volt. Sem Kijevnek, sem Brüsszelnek nem állt szándékában aláírni a megújítást.

A probléma nem azonnali: az európai tárolók több mint 74 százalékban tele vannak, tehát van elég gáz erre a télre.

Egyes országok számára az Oroszországból származó földgázimport megszűnése kezelhető problémát jelent, amint azt az Oxford Institute for Energy Studies december elején közzétett széles körű elemzése is kiemeli.

Olaszország például minimálisra csökkentette a Tarvisio belépési pontról történő gázbeszerzését, ahová az orosz szállítások érkeznek, és az elmúlt években diverzifikálta ellátását a Veneto, Toszkána és Liguria partjainál lévő négy újragázosító üzemnek, valamint az észak-afrikai gázvezetékeken keresztül történő megnövekedett beszerzéseknek köszönhetően.

Magyarország, amely tengerparttal nem rendelkezik, és nem tudja magát újragázosító berendezésekkel felszerelni, továbbra is jelentős vevője az orosz gáznak,

amelyet a Törökországot átszelő, Görögországon, Bulgárián és Szerbián áthaladó Török Áramlat gázvezetéken keresztül importál, így nem lehet gondja.

Csehország helyzete azért problémásabb, mert az ukrán hálózaton keresztül importált orosz gáz alternatívájaként az Északi Áramlaton keresztül Európába érkező orosz gázt tervezte felhasználni: csakhogy ezt a vezetéket felrobbantották, ezért most Prága fokozza az észak-európai földgáz beszerzését, amelyet Németországból importál.

Ausztria és Szlovákia még hátrányosabb helyzetben van, mert továbbra is ukrán vezetéken keresztül kapták Oroszországból a gáz 60, illetve 70 százalékát.

Robert Fico szlovák miniszterelnök vasárnap Moszkvába utazott Vlagyimir Putyinhoz, hogy az orosz gáz beszerzésének lehetséges alternatív útvonalairól is tárgyaljon. Fico, aki 2023-as megválasztása óta leállította az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, elmondta, hogy Putyin megerősítette, hogy kész Szlovákiát orosz gázzal ellátni, de kifejtette, hogy ez „gyakorlatilag lehetetlen”.

Ezért Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legerőteljesebben szorgalmazzák Európában a megoldást. Ausztriának is ugyanez a célja, de visszafogottabban viszonyul az ügyhöz, és az elmúlt hónapokban egy sor szerződést kötött a brit BP-vel, a norvég Equinorral és a texasi Cheniere-rel.

Az „áldozatok” között van maga Ukrajna is, a részben megszállt ország ugyanis elveszíti orosz gázszállítások európai csomópontjaként betöltött szerepét.

A szibériai fölrgáz szállítása volt a TSO, az ukrán gázhálózati vállalat fő tevékenysége: nélküle a vállalatnak le kell építenie a hálózat nagy részét, és bonyolult egyensúlyt kell találnia a tevékenység visszaszorítása és az ukrán lakosság további ellátása között.

Végül mindenki számára ott van az ár kérdése. A cseppfolyósított földgáz drágább, mint a vezetékes gáz. A cseppfolyósított földgáz piaca kevésbé kötődik hosszú távú szerződésekhez, ezért instabilabb és hirtelen változásoknak van kitéve.

Ennek az átmenetnek a konkrét hatásai már láthatóak: bár a 2023-as őrült nyár után helyreállt a holland TTF határidős ügyletek ára, ami az európai gázpiac referenciaára, továbbra is jóval az invázió előtti árak felett van:

míg korábban 20-25 euró/MWh között volt, mára 30 euró felett stabilizálódott, és az elmúlt napokban az ukrán tranzit lezárásának hatásával kapcsolatos félelmek miatt a TTF ismét 45 euró/MWh fölé emelkedett, közel a november végén elért idei csúcsokhoz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában
2025. július 04., péntek

Tovább nőttek a lakásárak Romániában

2025. július 04., péntek

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban

Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.

Újabb jelentős finn cég épít gyárat a Partiumban
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

2025. július 04., péntek

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására

Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit