Leállt az Ukrajnán keresztül érkező földgáztranzit
Fotó: Gazprom/Facebook
A Gazprom orosz energiaipari óriáscég szerdán bejelentette, hogy a tranzitszállításra vonatkozó ötéves szerződés lejárta – reggel hat óra – után leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítást. Előzőleg Kijev is beharangozta a földgáztranzit blokkolását.
2025. január 01., 17:422025. január 01., 17:42
2025. január 01., 17:542025. január 01., 17:54
„A Gazprom és az (ukrán) Naftohaz közötti szerződések meghosszabbításának az ukrán fél által történt többszöri és egyértelmű elutasítása miatt a Gazpromnak megszűnt a műszaki és jogi lehetősége, hogy 2025. január 1-től gázt szállítson Ukrajna területén keresztül. Moszkvai idő szerint 8:00 óra óta nem szállítunk orosz gázt Ukrajna területén át” – olvasható a vállalatnak a földgáztranzit leálljtásáról szóló közleményében. Az Európába vezető legrégebbi orosz földgázvezeték lezárása a Krím dél-ukrajnai félsziget 2014-ben történt orosz megszállása és bekebelezése óta tartó évtizedes feszült viszonynak vet véget.
Az Európai Unió a 2022. februári Ukrajna elleni orosz invázió óta megkettőzte az erőfeszítéseit, hogy alternatív források keresésével csökkentse az orosz energiától való függőségét. Az orosz-ukrán tranzitszerződés évi 40 milliárd köbméter orosz földgáz tranzitszállítását irányozta elő.
Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy új orosz-ukrán gázszállítási szerződés nem lesz, mert az új év előtt néhány nappal nem lehet új szerződést kötni. Kijev szintén bejelentette, hogy le kívánja állítani az orosz gáztranzitot, előrebocsátva, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely január elsején lejárt. Ukrajna közölte, hogy az Európai Bizottság kérésére kész újraindítani a területén át történő gázszállítást, ha a vezetéken nem orosz gázt szállítanak, az orosz elnök pedig nem zárta ki új szerződések megkötését harmadik fél – török, magyar, szlovák és azerbajdzsán cégek – részvételével – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint ebben az esetben a legvalószínűbb megoldás az lenne, ha az orosz fél az orosz-ukrán határon új tulajdonosnak adná át a szállítási jogokat. A kijevi energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás leállítása a nemzetbiztonság érdekében történt. „Leállítottuk az orosz gáz tranzitszállítását. Ez történelmi esemény” – idézte Herman Haluscsenko minisztert a tárca.
Brüsszel nem látja súlyosnak az orosz gázszállítás kiesését. „A bizottság több mint egy éve kifejezetten azon dolgozik, hogy felkészüljön egy olyan forgatókönyvre, amelyben az orosz gáz nem Ukrajnán keresztül halad át” – közölte a testület kedden az AFP hírügynökséggel.
Az Ukrajnával határos volt szovjet tagköztársaság a hónap elején már 60 napos szükségállapotot vezetett be a földgázszállítmány csökkentése miatt. Moldova szakadár oroszbarát régiója, a Dnyeszter-menti Transznisztria – amely szintén a tranzitáramokra támaszkodik – szerda hajnalban leállította a háztartások fűtését és melegvízellátását . A Tirasteploenergo helyi energiaszolgáltató arra szólította fel a lakosságot, hogy öltözködjenek melegen, függesszenek takarót vagy vastag függönyt az ablakokra és az erkélyajtókra,
és használjanak elektromos fűtőtesteket. „A Kreml ismét energetikai zsaroláshoz folyamodott, hogy befolyásolja a 2025-ös parlamenti választásokat és aláássa európai utunkat” – nyilatkozta Maia Sandu moldovai elnök.
Hatvannapos szükségállapot bevezetéséről határozott péntek hajnalban a Moldovai Köztársaság parlamentje, mert arra számítanak, hogy január 1-jétől leállnak az Ukrajnán keresztül Oroszországból érkező gázszállítmányok.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!